Tarlós István múlt héten adott interjút a Magyar Nemzetnek, melyben szólt arról, hogy a mostani ülésen szavaznak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a BKV között kötendő támogatási szerződésről. A Fővárosi Közgyűlés közleménye szerint a testület el is fogadta a szerződést, mely szerint a felújítás három ütemben fog megvalósulni. A déli, Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér közötti szakasz, valamint az északi, Újpest-központ és a Lehel tér közötti szakasz felújítása szinte egy időben kezdődik, ezalatt a középső szakaszon a metró csökkentett üzemidőben, hajnali fél öt és este nyolc óra között járna. A munkálatok idején pótlóbuszok szállítják az utasokat.
A kivitelezés novemberben kezdődik, a metróvonal forgalomba helyezésének határideje 2019. június vége, a korszerűsítési munkák kivitelezésének teljes befejezése 2019. szeptember 30.
A projekt mintegy 139,5 milliárd forintba fog kerülni.
Az állomásokat és a felszíni épületeket is felújítják. Felvonókat telepítenek az Újpest-központ, a Gyöngyösi utca, a Forgách utca, a Lehel tér, a Nyugati pályaudvar, a Deák Ferenc tér, a Corvin-negyed, a Nagyvárad tér, a Népliget és a Határ út állomáson. Új mozgólépcsőt építenek az Újpest-Városkapu, a Gyöngyösi utca, a Dózsa György út, a Lehel tér, a Nagyvárad tér valamint az Ecseri út állomáson.
Csárdi Antal (LMP) kérdésére válaszolva Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes elmondta, szándékukban áll az állomások akadálymentesítése, és ahol nem lesz lift, ott más megoldást próbálnak majd találni, akár mozgólépcső létesítésével.
A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét 12,7 milliárd forintból, 10 milliárd forint uniós társfinanszírozással és 2,7 milliárd forint fővárosi saját forrással 2019-ig valósítják meg.
Tarlós István főpolgármester a vitában úgy fogalmazott: lassan kimeríti a gyűlöletkeltés fogalmát, ami a Római-part ügyében egy kisebbség részéről folyik, ők komoly felelősséget viselnek azért, hogy a védmű még nem épül. Hangsúlyozta, hogy a védmű nyomvonalát nem a főváros jelöli ki, hanem a tervező az Országos Vízügyi Főigazgatóság tudományos tanácsának állásfoglalása alapján. Emlékeztetett arra, hogy húsz év alatt sem sikerült tisztázni a telekhatárok jogi helyzetét és azt sem, hogy van-e hivatalosan hullámtér. „Értelmetlen és kezelhetetlen ezért az a monoton ismételt felvetés, hogy a kerítéshatárhoz kerüljön a nyomvonal” – jelentette ki.













