2019 őszéig biztosan nem jár majd a 3-as metró

A felújítást egyszerre kezdik meg a két végállomáson. A közgyűlés a Római-part sorsáról is döntött.

MNO
2016. 04. 27. 13:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tarlós István múlt héten adott interjút a Magyar Nemzetnek, melyben szólt arról, hogy a mostani ülésen szavaznak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a BKV között kötendő támogatási szerződésről. A Fővárosi Közgyűlés közleménye szerint a testület el is fogadta a szerződést, mely szerint a felújítás három ütemben fog megvalósulni. A déli, Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér közötti szakasz, valamint az északi, Újpest-központ és a Lehel tér közötti szakasz felújítása szinte egy időben kezdődik, ezalatt a középső szakaszon a metró csökkentett üzemidőben, hajnali fél öt és este nyolc óra között járna. A munkálatok idején pótlóbuszok szállítják az utasokat.

A kivitelezés novemberben kezdődik, a metróvonal forgalomba helyezésének határideje 2019. június vége, a korszerűsítési munkák kivitelezésének teljes befejezése 2019. szeptember 30.

A projekt mintegy 139,5 milliárd forintba fog kerülni.

Az állomásokat és a felszíni épületeket is felújítják. Felvonókat telepítenek az Újpest-központ, a Gyöngyösi utca, a Forgách utca, a Lehel tér, a Nyugati pályaudvar, a Deák Ferenc tér, a Corvin-negyed, a Nagyvárad tér, a Népliget és a Határ út állomáson. Új mozgólépcsőt építenek az Újpest-Városkapu, a Gyöngyösi utca, a Dózsa György út, a Lehel tér, a Nagyvárad tér valamint az Ecseri út állomáson.

Csárdi Antal (LMP) kérdésére válaszolva Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes elmondta, szándékukban áll az állomások akadálymentesítése, és ahol nem lesz lift, ott más megoldást próbálnak majd találni, akár mozgólépcső létesítésével.

A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét 12,7 milliárd forintból, 10 milliárd forint uniós társfinanszírozással és 2,7 milliárd forint fővárosi saját forrással 2019-ig valósítják meg.

Tarlós István főpolgármester a vitában úgy fogalmazott: lassan kimeríti a gyűlöletkeltés fogalmát, ami a Római-part ügyében egy kisebbség részéről folyik, ők komoly felelősséget viselnek azért, hogy a védmű még nem épül. Hangsúlyozta, hogy a védmű nyomvonalát nem a főváros jelöli ki, hanem a tervező az Országos Vízügyi Főigazgatóság tudományos tanácsának állásfoglalása alapján. Emlékeztetett arra, hogy húsz év alatt sem sikerült tisztázni a telekhatárok jogi helyzetét és azt sem, hogy van-e hivatalosan hullámtér. „Értelmetlen és kezelhetetlen ezért az a monoton ismételt felvetés, hogy a kerítéshatárhoz kerüljön a nyomvonal” – jelentette ki.

A Római-partra vonatkozó terveket és látványterveket lakossági fórumon mutatják be a helyieknek – „nem pedig a liberális kluboknak és a katasztrófaturistáknak” –, valamint a parton is közzéteszik őket nyilvános szemlére. A fakivágás Tarlós szerint elkerülhetetlen, mivel  „meg akarjuk védeni ötvenháromezer ember érdekeit, meg akarjuk építeni a védművet Budapest egyetlen védetlen Duna-szakaszán, amelyet már huszonöt éve meg kellett volna építeni” – jelentette ki.

Több, eddig névtelen közterület kapott nevet, így például lesz Ankara utca Budapest második kerületében. Az elfogadott javaslatban emlékeztettek arra, hogy 2015 szeptemberében Budapestről neveztek el utcát a török fővárosban, egyetemek közelében, ráadásul a budapesti utca Gül Baba türbéje és több olyan közterület környékén található, amely török idők emlékét őrzi – indokolták a javaslatban.

A nyolcadik kerületi önkormányzat kezdeményezésére közterület viseli majd Szenes Iván író, dalszövegíró, zeneszerző, érdemes művész, számtalan sláger szerzőjének emlékét. A józsefvárosi Rezső tér egy részét nevezik át, itt található Szenes Iván egykori lakóhelye. A tér megmaradt keleti részét Magyarok Nagyasszonya térré nevezik át.

A tizenharmadik kerületben a háromszoros olimpiai bajnok magyar ökölvívó, Papp László nevét viseli majd egy újonnan kialakítandó névtelen közterület, a harmadik kerületben egy eddig névtelen közterületet Dugovics Titusz térnek neveznek el.

A Budapesti Fesztiválzenekar korábban az államtól már kapott egymilliárd forintot, amelyet a főváros most hatvanmillióval megtoldott. Ismert, a zenekar támogatása a főváros 2016-os költségvetésében nem szerepelt, és az együttes huzamosabb ideig nem is kapott pénzt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.