„A Liget maradjon a Liget”

A ligetvédők nem a Városligetben, hanem a „város szövetében” helyeznék el a múzeumokat.

Csák Gergely szerint valóban elhanyagoltak a ligeti fák, „de amit most ők csinálnak, az fakivágás lesz”, és példaként felhozta a márciusi bojkottot (ennek vált híressé az a jelenete, amely Illés Zoltán volt környezetvédelmi államtitkár és a Hungexpo területét őrző rendőr között zajlott). Akkor a ligetvédők azért akarták megakadályozni az elkezdett fatizedelést, mert a kirendelt cégnek nem volt meg az ehhez szükséges engedélye. „Ha nem lettünk volna ott, a hétezer négyzetméteren lévő összes fát kivágták volna, és már folyna az építkezés, tehát ők abszolút nincsenek tekintettel a fákra” – mondta, majd hozzátette: „ami fa útban van, azt fitty, ki fogják vágni”.

Zimborás Gábor építész kérdésünkre kifejtette: a szakmai szempontok mellőzése mellett a fokozatosság is hiányzik a tervekből. „Először a park felületét kéne megnövelni, elkezdeni fákat ültetni a jövőnek, amelyek növekedése közben lehetne elgondolkodni az állomány cseréjén” – mondta. Hozzátette: az itt megjelenő, faültetésre vonatkozó jogszabályi hivatkozás nem állja meg a helyét, mivel az új, csenevész palánták nem fogják funkcionálisan helyettesíteni a most kivágott vagy kivágandó nyolcvan-százéves fákat, tehát például nem csökkentik a szálló por koncentrációját. Arról nem is beszélve, hogy egészséges fák is áldozatul esnek.

Ráday Mihály városvédő alapvetően amellett érvelt, hogy a város különböző pontjain érdemes elhelyezni a turisztikai szempontból értékes látnivalókat, emellett azonban több olyan helyszínt is felsorolt, amely alkalmas lehetne a projekt komplett megvalósítására – mint például a Kilián laktanya, „ahol minden elfér”, vagy az Iparművészeti Múzeum környéke. „Vele szemben van a lebontott mozi helye, mellette a UPC székháza, akik rábeszélhetők, hogy költözzenek odébb, a komplett Markusovszky tér”, és számos üres telek a közelben – sorolta.

A cirkusszal és az állatkert fejlesztésével, a Biodómmal kapcsolatban az egész projektet úgy summázta: a legnagyobb gond, hogy nincs végiggondolva és elmagyarázva a koncepció, hiányzik a logika. „A Liget maradjon a Liget”, és a múzeumok helyét a városban kell megtalálni, „van hely bőven, üres épület és telek is van, ahol az építészek megnyilvánulhatnak” – nyomatékosította.

A Városliget Zrt. közleményben reagált az eseményen elhangzottakra. Szerkesztőségünknek küldött közleményükben azt írták: nem terveznek kivágni több fát a Hungexpo területén, hanem a „10 000 négyzetméteres területet rehabilitáljuk és visszaadjuk a parknak”.
„A zöldfelület növekedést nem zöldtetőkkel, hanem valós biológiai értékű zöldterület növeléssel oldjuk meg, a park feleslegesen lebetonozott részeinek a szükségtelenül széles utak és parkolók – például a Felvonulási téri parkoló – feltörésével, valamint a használaton kívüli épületek elbontásával” – írták.
A Ligetvédők legfőbb ellenvetése az volt, hogy téves kommunikáció folyik, mely többek között a zöldterület és zöldfelület fogalmi keveredésére vonatkozik. Míg a plakáton a zöldfelület 60-ról 65 százalékra való növekedése van, addig a Városliget Zrt. ezen számokat a zöldterület növekedésére érti: „a mostani 60 százalékról 65 százalékra fog nőni a zöldterület aránya. Nemrégiben ültettünk 28 db platánfát, 4 db japán akácot és 3 db kőrist a Városligetbe, további 7 platán és 843 tiszafa ültetését tervezzük, de ezzel megvárjuk a parkrehabilitációs tervpályázat májusi eredményhirdetését, és az új koncepció mentén végezzük majd el az újabb faültetéseket.”
A park rehabilitációjára 6 milliárdot terveznek költeni a közlemény szerint.