„Meggyőződésünk szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy a vasárnap munkaszüneti nap legyen. Ezért nem támogatjuk a kormány törvényjavaslatát, amely korlátozza a szabad vasárnapot.
Távolmaradásunk „NEM” szavazat, amelyet a kormány iránti lojalitásból és Orbán Viktor miniszterelnök úr kérésére nem adunk le.”
Ezt a közleményt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tette közzé ma délután. Tegnap arról láttak napvilágot sajtóértesülések, hogy ők ketten – annak ellenére, hogy kormánytagként ezzel állítólag az állásukkal játszanak – nem hajlandók megszavazni a vasárnpi zárvatartás eltörlését.
A többi honatya azért rábólintott a tilalom feloldására, ennek kronológiáját követtük le alább:
Dömötör Csaba államtitkár elmondta, hogy a kormány célja főként a kisebb boltok forgalmának fellendítése, a családok vasárnapi pihenőnapjának biztosítása volt. Mivel a 2015. március 14-től életbe lépő törvényt sok kritika érte, illetve egyesek megpróbáltak politikai tőkét kovácsolni, a kormány jelentést kért az NGM-től. Varga Mihály hétfőn ez alapján mondta: a kitűzött célokat sikerült elérni. A kiskereskedelemben alkalmazottak száma évente 3000 fővel nőtt, és egyre több a betöltendő álláshely. A szektor forgalmának növekedése 2015-ben öt százalék volt. A 2500 négyzetméternél nagyobb üzletek forgalma kissé visszaszorult, a kisebbek megerősödtek. Tehát, mint mondta, megalapozatlanok voltak az ellenzék kritikái.
Dömötör felszólalásában hozzátette: ez egy néppárti kormány, amely mérlegelte, hogy érdemes-e milliárdokat elkölteni az erről szóló népszavazásra, amikor egy sokkal fontosabb referendumtéma is van: a kötelező betelepítési kvótáról szóló. Hozzátette: a kormány szerint fontosak a gazdasági eredmények, de a legfontosabb, hogy az adott lépésről hogy gondolkodnak a magyar családok. Ez az őszinte és demokratikus hozzáállás. A kormány ezért szavazásra bocsátja a törvény teljes visszavonását; ha azt a parlament megszavazza, akkor a 2015. március 14-i állapot már a hét végétől visszaállhat.
A vasárnapi zárva tartás kapcsán a törvényalkotási bizottságban folyó vitáról beszélt Répássy Róbert, a Fidesz parlamenti képviselője. A politikus azt mondta, a módosító javaslatokat is meghallgatták, ám azokat a bizottság nem támogatta. Úgy véli, az eredeti állapotokat kell visszaállítani: a jelenlegi teljes törvényt hatályon kívül kell helyezni.
Korlátozások nélkül lehet ezentúl vasárnap is vásárolni, ezzel eleget tettek az MSZP népszavazási kezdeményezésének – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője, azt is hozzátéve, hogy jogilag is lehetetlenné teszi az új törvény a népszavazást. A Fidesz politikusa a bérpótlékokra vonatkozóan kiemelte: a Fidesz a pótlékok emelését támogatja, és erről egyeztetést kezdeményez az ágazati képviseletekkel. Kifejtette, hogy az alkotmányos rend világos szabályai szerint a visszavonás a 2015. március 14-i állapot helyreállítását jelenti, a pótlék emelésére benyújtott módosító javaslatokat pedig politikai haszonszerzés motiválja, erre ebben a formában nincs jogi lehetőség. Az eltelt egy év kereskedelmi adatai Gulyás szerint őket igazolták, ugyanis a kereskedelmi forgalom öt százalékkal bővült. Gulyás arról is szólt, hogy a polgáribb Magyarország is vereséget szenvedett, de be kellett látniuk: nem tudták meggyőzni a választókat, a demokráciában pedig a nép szava a legfőbb törvény. Gulyás annak is hangot adott, hogy fontosabb a migrációs hullámtól megvédeni hazánkat és kultúránkat, mintsem hogy lehet-e vasárnap vásárolni vagy sem.
Fülét-farkát behúzva menekült, kapitulált a kormány – reagált Répássy szavaira és a vasárnapi boltzár visszavonására Lukács Zoltán, az MSZP politikusa. Szerinte a „despotikus hatalom” még rúgott is egyet a munkavállalókba a bérpótlék százszázalékos megszüntetésével. Mint kifejtette: vasárnapi munkavállalás esetén százszázalékos bérpótlékot kell fizetni, nem pedig a Répássy által említett ötvenszázalékosat, és megkérte a Fidesz politikusát, ne mossa össze a két törvényt, ugyanis a bérpótlékról szóló törvény nem része a zárva tartásról szóló törvénynek. „Ész és értelem nélkül vezették be, anélkül is vonják vissza, ahogy szokták” – emelte ki. Lukács szerint a kormány sértődött kisgyerekként viselkedik. Arra kérte továbbá a kabinetet, fogadja el a százszázalékos bérpótlékról szóló módosító javaslatukat.
A vasárnapi zárva tartással a családok összetartását szerették volna elérni, ki akartak állni a keresztény értékekért, de nem sikerült – erről beszélt a parlamentben Velkey Imre, a KDNP politikusa. Szerinte nem tudtak rávilágítani azokra a dolgokra, amelyek pénzben nem mérhetők. A tanulságokról szólva elmondta: áldozat nélkül nincs társadalmi előrelépés, pedig nem szabadna, hogy csak az aranyborjú számítson. Szerinte nem verték be jól a pataszöget, ha jól beverték volna, az emberek elfogadták volna a vasárnapi boltzárat, de nem sikerült. Ez minden magyar veresége – zárta szavait.
Volner János nyilvánvaló politikai vereségről beszélt. A Jobbik politikusa szerint nem most derült ki, hogy a társadalom többsége ezt ellenzi. Mint mondta, rengeteg ember felháborodása jutott el hozzájuk: sokan megfogalmazták, hogy vasárnap érnek rá bevásárolni. A politikus szerint a kormányzat arrogáns viselkedésének eseteit érdemes lenne összeszedni, és a Legalja.hu-ra feltenni. A Nemzeti Választási Irodánál történt népszavazási ellehetetlenítési kezdeményezésről is szólt, feltéve azt a kérdést, hogy vajon ki is szélsőséges a magyar parlamentben: nem az-e, aki kopasz, kigyúrt embereket küld a népszavazási kezdeményezés megakadályozására?
A bérpótlékról szólva arra kérte a kormányt, ne csökkentse ötvenszázalékosra, ne legyen ezen a területen visszalépés. Fizessék meg a dolgozókat a vasárnapi munkáért, illetve ne kötelezhessék, inkább ösztönözzék több bérpótlékkal a munkavállalókat. A kisgyereket nevelők se legyenek kötelezhetők a vasárnapi munkára – emelte ki Volner.
Kármentés a Fidesz részéről, megijedt a népszavazástól – emelte ki Schmuck Erzsébet, az LMP politikusa. Schmuck kifejtette, a kormány olyan országot épít, ahol heti nyolc nap munkából sem lehet megélni. Szerinte is elfogadhatatlan a bérpótlék csökkentése, mint mondta, reméli, hogy a kormány megérti, nem járható út, ha bevezetnek egy szabályozást, és megnézik, működik-e, majd visszavonják. A végső ítéletet a magyar választók mondták ki, a kormány azonban megfutamodott – emelte ki.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a baloldal által javasolt népszavazási kérdés a törvény teljes eltörlésére irányult, vagyis azzal a bérpótlékok eltörlését is indítványozták. A népszavazás sikere esetén három évig még csak hozzá sem lehetett volna nyúlni a bérpótlékok ügyéhez – tette hozzá. A baloldali képviselők módosító javaslataikban olyan változtatásokat indítványoztak, amelyeket a népszavazással korábban kizártak volna – jelentette ki. A kormány hajlandó egyeztetni a bérpótlékokról, de nem a pártokkal, hanem az érdekképviseletekkel – folytatta.
A Jobbik szavaira reakcióként az államtitkár azt mondta, a párt 2014-es programjában még arról írt, hogy biztosítja a vasárnapi pihenőnapot.
Az emberek kezdettől fogva gyűlölték a vasárnapi zárva tartást – mondta Bangóné Borbély Ildikó, aki szerint a kormánynak leginkább az fáj, hogy nem tudta „átnevelni” az embereket. A politikus azt is leszögezte: hat éve nem tesznek semmit az emberekért.
Nem szívesen néznek szembe a választói akarattal – emelte ki Gúr Nándor, az MSZP politikusa. Szerinte a vásárlóktól elvenni a lehetőséget nem ildomos. A vasárnapi nyitva tartás kérdése lehetőség, kell hogy százszázalékos bérpótlékkal társuljon. Úgy véli, elvárás, hogy olyan törvényt hozzon a kormány, amely nemcsak arról szól, hogy a boltok nyitva lehessenek vasárnap, hanem amely a százszázalékos bérpótlékot is biztosítja. A vasárnap nem attól szent, hogy nem lehet dolgozni – emelte ki. Telehazudták ezt a másfél esztendőt – szögezte le Gúr.
„Nem kezdünk egy országot szívatni egy évig, mert a nagyfőnök kitalálta” – mondta Volner János, a Jobbik politikusa. Szerinte be kell látni a tévedést, amire a kormány nem képes.
Gúr Nándor felvetése kapcsán, miszerint vissza kell vonni a törvényt, Répássy elmondta, ezek szerint nem támogatja azt a törvényt, amelyre éppen az MSZP adott be népszavazási kezdeményezést.
– Sajnálom, hogy a gyerekkel együtt öntik ki a fürdővizet – emelte ki Novák Előd, a Jobbik politikusa. Szerinte családellenes lépés volt, hogy vasárnap a bababoltokat is bezárták. Novák szerint sajnálatos, hogy nem előzte meg egyeztetés a jogszabályt, így elkerülhetők lettek volna a hibák.
Nem rossz élmény látni, hogy az európai baloldali értékrendet sárba tapossa a magyarországi baloldal – ezt annak kapcsán mondta Révész Máriusz, hogy az MSZP sikerként értékeli a törvény visszavonását. Révész beismerte: nem végezték el azokat a vizsgálatokat a boltzár bevezetése előtt, amelyeket kellett volna. Nem igazolódtak a borúlátó jóslatok, 5,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom – mondta Révész. A politikus arról is szólt, sajnálja, hogy nem sikerült az európai életszínvonal felé lépni.
Erre reagálva Sallai Róbert Benedek, az LMP képviselője elmondta, az európai életmódhoz európai bérekre is szükség lenne. Sallai károsnak tartja, hogy megfontolás nélkül vitte végig a kormány a zárva tartást. Úgy véli, egy bölcs kormány meghallja a társadalom szavát, egy még bölcsebb kormány pedig nem kezeli egy évig kísérleti egerekként az embereket. Sallai azt is kifejtette, nem osztja Rogán Antal véleményét, miszerint sajnálatos, hogy épp a nőket nem sikerült meggyőzniük. Erre hangos bekiabálás kezdődött a teremben. Sallai így reagált: „békét kívánok keresztény szíveikbe”. Mint kifejtette, rossz megközelítés, miszerint a nők csak arra jók, hogy szüljenek és vasárnapi ebédet főzzenek. A politikus feltette továbbá a kérdést: nem pénzkidobás népszavazást kezdeményezni egy olyan ügyben, amelynek borítékolható a végeredménye?
Kétféle értelmezés alakult ki, az egyik szerint a kormánypárt belátta a társadalmi akaratot, és ezért beterjesztette a törvényjavaslatot, a másik értelmezés szerint megijedt a Fidesz – mondta Vona Gábor. A Jobbik elnöke szólt arról, hogy nem kíván ebben állást foglalni. Szerinte azzal, hogy a rossz törvényt eltörlik, még a feladatok nem értek véget, a százszázalékos bérpótlékot kell biztosítani.
A kötelező kvótáról szóló népszavazási kezdeményezésről szólva a politikus elmondta, eljárt felette az idő. Szerinte ha megvan a társadalmi akarat, akkor nincs értelme a népszavazásnak. Alaptörvény-módosítást fog a Jobbik beterjeszteni az ügyben – mondta. Vona kifejtette, ez olcsó, biztos, és a kormánypárt nem teheti meg, hogy nem szavazza meg, mert ez esetben az derülne ki, hogy a Fidesz szemében a népszavazási kezdeményezés csak kampánycél. Ez pedig hazaárulás – szögezte le a politikus.
Kiderült, hogy az MSZP felelőtlen népszavazási kezdeményezést tett le az asztalra, amely befagyasztotta volna a bérpótlékokat három évig – emelte ki Rogán Antal.
A képviselők 163 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését, amely alig több mint egy év után törli el a vasárnapi pihenőnapról szóló rendelkezéseket.
