Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke eljuttatta szerkesztőségünkhöz azt a levelet, melyet a Magyar Államkincstár küldött az intézményvezetőknek a sztrájk illetmény-számfejtési vonatkozásaival kapcsolatban. Ebben fel van tüntetve, hogy a társadalombiztosítási, a sztrájk-, és az adótörvény alapján a dolgozót nem illeti meg a munkabér a munkabeszüntetés esetén, emiatt szünetel a biztosítotti jogviszony, valamint a sztrájk időtartama szolgálati időnek minősül. A PDSZ elnöke szerint a levél sületlenséget tartalmaz, mert „a Tb ellátás (sic!) nem függeszthető fel a sztrájk idejére, utólag ez még csak nem is értelmezhető, s talán még jogsértő is”. Mendrey szerint a levélben taglaltak megfélemlítésre alkalmasak, ezért közleményében az abban leírtak visszavonására szólított fel.
Az MNO által megkérdezett munkajogász szerint munkajogi szempontból jogos a MÁK levele, azonban azzal lehetne vitatkozni, hogy teljes napnak minősül-e a sztrájk ideje. Lórodi László szerint a sztrájktörvény egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben, miszerint megegyezés hiányában nem jár munkabér a sztrájk idején. – Az a munka törvényének és általában a munkaszabályok alapja, hogy a munkavállalónak akkor jár bér, ha dolgozik, egyébként minden ettől eltérő ok külön említve van. A sztrájktörvény szerint minden munkavállalói jog megilleti a sztrájkoló személyt, kivéve a bért, és az ebből fakadó összes többit, tehát például a nyugdíjjárulékot vagy a társadalombiztosítást – magyarázta.
Más kérdés ugyanakkor, hogy teljes munkanapnak minősül-e a sztrájk napja, Lórodi szerint ezzel lehetne vitatkozni. A levélben a jogszabályokra hivatkoztak, melyek szerint be kell jelenteni a biztosítás szünetelésének kezdetét és végét, közvetlenül az azt követő 8 napon belül. A munkajogász szerint ez azonban egy legalább egész napos sztrájkra vonatkozik, pár órásra nem.
A szakszervezetek és a munkaadó egy hat és fél órás átlagban állapodtak meg, Lórodi szerint azonban az nem minden munkavállalóra volt igaz, hiszen nem egyforma terheléssel dolgoznak, a heti 32 órát nem egyenletesen teljesítik. Például van, aki hat vagy nyolc órát dolgozik az egyik nap, míg másnap csak kettőt. Azonban a sztrájk idején hiába volt csak kétórás munkaidőre beosztva, a hat és fél órás átlag alapján kevesebb fizetést kap – mutatott rá. – Miért sztrájkolt volna ennyit, ha aznap kevesebb vagy több órára lett volna beosztva? Szerintem ennek nincsen semmilyen jogszabályi alapja – fűzte hozzá.
Emiatt a társadalombiztosítás teljes napos kiesésének sem lehet jogalapja, ami valós helyzetben nem tudni, milyen hátránnyal járhatott. – Nyugdíj szempontjából jogviszonyszerző időnek minősül, társadalombiztosítási jogviszonya ettől nem szakad meg. Baleset esetén felmerülhetett probléma, hogy a társadalombiztosítás havi díjának egy napra eső díját megfizettetik vele. A kérdés, hogy ezt a díjat lehet-e valakire ráterhelni ad hoc módon a sztrájkidőszakban – emelte ki.
Ennek alapján megállapítható, hogy a MÁK levele generálisan jogos, ugyanakkor ha a teljes nap tekintetében számolnak kiesett biztosítási időszakot, az jogtalan lehet a szakjogász szerint. A megoldást az egyenkénti vizsgálat jelentené.
Az oktatás helyzete, a Klik finanszírozása, a diákok és tanárok terheinek növekedése miatt a közelmúltban többször került sor pedagógussztrájkra, a legnagyobb április 20-án volt. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökének aznapi tájékoztatása szerint legalább 24 960-an tették le a munkát, összesen 1185 intézményben.
