A Történelemtanárok Egylete (TTE) múlt héten hozta nyilvánosságra és mutatta be a 10.-es kísérleti tankönyvet szétcincáló kritikáját. A legtöbb megállapítás a térképeken és ábrákon fellelhető hibákra, fogalomzavarra és a logikai felépítés hiányára hívta fel a figyelmet. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) válaszul még aznap közölte: az általuk megkérdezett 46 tanár igenis szereti a kötetet, és néhány pontban összeszedték ellenvetéseiket a TTE kritikáira. Az általuk közreadott összefoglaló végén ugyanakkor az is szerepel, hogy a megkérdezettek csupán 15 százaléka tanítana a könyvből, 24 százalékuk nem, és 61 százalék az átdolgozást javasolja.
A TTE sem volt rest, és közleményben cáfolta az OFI védekezését. A történelemtanárok azon kritikája kapcsán, hogy túl sok az évszám és az adat, az intézet azzal érvelt, hogy úgysem kell mindet megtanulni, csak a fejezetek végén található keretes írást. Emiatt azonban a TTE szerint csak a diákokra raknak terheket, mivel az ismétlés helyett „a lecke megtanulásakor kell megküzdenie az évszámokkal”.
Az OFI közölte: a Habsburgoknál hangoztatott „erős elfogultságot” megakadályozza a lektorok személye. „A középiskolai tankönyv tudományos lektorai dr. Pálffy Géza és dr. Pelyach István voltak, ez önmagában is kizárja, hogy e tankönyv »erősen elfogult« lehetne a Habsburg politikával szemben, és ne a történettudományi kutatások szemléletét közvetítse.” Azonban a történelemtanárok szerint a tudományos lektorok „javaslatai nem publikusak, és a szerzők azt nem kötelesek tekintetbe venni”. „Ezt sejtjük a mögött, hogy a cikkben sem a saját lektoraik, ebben az esetben Pálffy professzor úr kutatásaira hivatkoznak, hanem egy annál 8 évvel korábban, 2006-ban megjelent írásra” – érveltek.
Az OFI közlése szerint a kerettanterv „1849-nél kettévágja a 19. századot”, ezért a liberalizmus mint 19. századi eszmerendszer „bővebb kifejtése értelemszerűen a 11.-es tankönyvben megtörténik, amit a TTE ugyancsak ismer már”. Ám a történelemtanárok szerint ez nem történik meg se bekezdéscímként, se részletezően, hiszen a 11.-es tankönyv írói „feltételezik, hogy a tanulók 10. osztályban már megtanulták a kifejezések értelmét”. Emiatt azt továbbra sem értik, miért van szükség az ekkor még csak kialakulófélben lévő marxizmus kétoldalas kifejtésére a 10.-es könyvben a liberalizmus helyett.
Szót emeltek az ellen is, hogy az érettségin 25 százalékban szereplő társadalom- és művelődéstörténet, a kultúra vagy a mindennapi élet témái a fejezettől elkülönülő részben, a Kitekintőben kaptak helyet. Mint írják, „nem szokás érettségi tételt vagy vizsgára, dolgozatra esszéfeladatot készíteni a »törzsanyagon« kívüli, kifejezetten kitekintés céljából készített részekből”.
