Az 52. Kormányinfó nem lett volna teljes a Soros Györgyre vonatkozó kérdések nélkül. A csütörtöki Magyar Idők-kérdésre válaszolva Lázár amellett foglalt állást, hogy a menekülteket közvetetten az amerikai milliárdos segítette. Mint mondta, voltak olyan migránsok, akik tudták, mit kell tenni, ha rendőrökkel vagy katonákkal találkoznak, mert Belgrádban már felkészítették őket. Ehhez szerinte az üzletemberhez köthető civil szervezetek biztosították az anyagi hátteret.
Emellett kijelentette, hogy Magyarország jogi álláspontja, hogy oda küldjék vissza a menekülteket, ahol először beléptek az unió területére. Így hiába regisztrálják őket például a magyar határon és küldik vissza ide, a kormány álláspontja szerint Görögországban a helyük, ahol megvárhatják az uniós döntést. Azt is tudatta, hogy jelenleg a bicskei menekülttábor bezárásán dolgoznak.
Arról is beszélt, hogy nincs szükség a magyar–román határzárra, ám a szerb határ vidékén fokozódik a nyomás, egyre leleményesebbek az embercsempészek. A kormány ezért megerősíti a védelmet, egyrészt élőerős, másrészt technikai szempontból.
Lázár határozottan cáfolta a német Bild azon állításait, miszerint Orbán Viktor kész helyzetet teremtett tavaly, mikor az előzetes megállapodásokkal ellentétben nem csak néhány száz menekültet küldött nyugatra. A kancelláriaminiszter azzal védekezett, hogy a németek súlyos politikai döntést próbálnak korrigálni, és a magyarokra fogni a hibákat.
Lázár szerint késhegyre menő vitákat folytattak, mi legyen az oktatással. Úgy látják, nemcsak a tartalmi színvonal emelése, hanem a fenntartás-működtetés is állami feladat. Hiába működtek jól az intézmények bizonyos helyeken – és itt szóba került a tizenkettedik kerület Pokorni Zoltán tiltakozása kapcsán –, ha az ország egészére nem ez volt jellemző. Akárcsak Palkovics László oktatási államtitkár, Lázár is az adósságfelhalmozást hangoztatta. „Nem kivételezhetünk, a döntés végleges” – közölte.
A forráselvonást azzal indokolta, hogy ha ezentúl nem az önkormányzatok működtetik az iskolákat, akkor nem is jár érte nekik pénz.
A tejtermelők petíciója kapcsán múlt héten arról volt szó, hogy hétfőn tárgyalják az ügyet. Lázár most olyan általános megállapításokat tett, hogy a tejáfa csökkentése a nyugdíjasok és a kiskeresetűek javát szolgálja, de figyelembe kell venni a termelők szempontjait is.
A hármas metrót pótló buszok kérdésében nem kívánt részletesen nyilatkozni. Mint mondta, esélyt kell adni a magyar buszgyártásnak. Elvileg a pénteki kormányülésen döntenének a buszgyártási stratégiáról, ahová Tarlós Istvánt is várták, azonban időközben kiderült, hogy a budapesti főpolgármester Isztambulban tartózkodik. Lázár szerint nem baj, megvárják a döntéssel. Mint csütörtökön kiderült, a városvezetés továbbra is a lengyel buszok vásárlását javasolja.
A Nol.hu csütörtöki hírére reagálva, miszerint felújítottak helyett új metrókocsik érkeztek, azt felelte: a tender kiírójának mérlegelnie kell, hogy belefér-e a kiírásba, ha esetleg a felújított helyett új kocsikat kap a főváros. Szintén hárított a kéményellenőrzés ügyében, mondván, ez a Belügyminisztérium és a katasztrófavédelem hatásköre.
A kafetéria is szóba került: a magánszektorban marad a 450 ezer forintos plafon, két formában: 100 ezer forint készpénzben, 350 ezer forint értékben Szép kártya adható. A közszektorban ez 200 ezer forintban van limitálva: 100 ezer forint készpénzben, 100 ezer forint Szép kártyában.
A Paks II. kapcsán tudatta: az elvi döntések júliusban várhatók, határozati formában szeptemberben készülnek el.
Azzal kapcsolatban, hogy van-e terrorfenyegetettség a foci-Európa-bajnokság miatt, Lázár János kijelentette: nem tájékoztatták őket a nemzetközi biztonsági szolgálatok. Mint mondta, Pintér Sándor a nemzetbiztonsági bizottság ülésén jelezte, hogy nincs konkrét terrorfenyegetettség az általános kockázaton kívül.
A földárverések utolsó, harmadik köre zajlik most, július 31-éig írhatnak még ki állami földterületet – közölte. Hozzátette: az első két körben 180 ezer hektár állami földterület került 10 ezer gazdálkodóhoz, s ebből 240 milliárd forint bevételre számíthat az állam. A Miniszterelnökség vezetője hangsúlyozta: a kormány hétfőn foglalkozott a földérverésekből származó bevételek sorsával is, és kiemelt társadalompolitikai célnak tekinti ipari parkok építését, az ehhez szükséges forrásokról pénteki ülésén dönt a kabinet.
Arra is kitért a miniszter, hogy eddig 36 700-an érdeklődtek a családok otthonteremtési kedvezménye iránt, és a bankok 16 milliárd forint támogatást ítéltek meg az igénylőknek. Kifejtette: az érdeklődök közül 14 000-en új házat vagy lakást építenének, mások felújításra vennék igénybe a támogatást. Eddig 8000 háromszáz négyzetméternél kisebb új ház építési engedélyére érkezett kérelem, ez a szám az összes tavalyi engedély számát meghaladja – mondta. Hozzátette: így a gyermeket vállaló családok támogatása hozzájárul a gazdasági növekedéshez is.
Azt is közölte a kancelláriaminiszter: a kormány és az Európai Bizottság lezárta az aszfaltügyet, amelyben a bizottság 450 milliárd forint értékű útépítési beruházást kifogásolt, és 120-140 milliárd forintos büntetést szánt Magyarországnak. Mint mondta, sikerült megállapodást kötni, aminek révén 48 milliárd forinttal korrigálják a támogatási összeget, ez utólagosan elszámolható, tehát felszabadul 450 milliárd forintnyi uniós támogatás, 370 milliárdot rövidesen átutalnak, és a stopot feloldják.
Lázár arról is beszélt, hogy a kormány hétfői ülésén áttekintette a kisajátítási rendszer helyzetét is, a Belügyminisztérium szerint 605 munkanap kell a kisajátítási eljárás lefolytatáshoz. A cél az eljárás felgyorsítása – mutatott rá.
Közölte: a pénteki kormányülésen összegzik a parlament előtt folyamatban lévő ügyek sorsát, áttekintik az egészségügy helyzetét, az egészségügyi szakdolgozók és orvosok bérhelyzetét, a budapesti egészségügyi ellátás kérdését, a háziorvosok helyzetét, valamint a népegészségügyi programokat. Kérdésre arról is beszámolt, hogy a kormány önálló életpályamodell lehetőségét kínálja fel a mentősöknek, s kész többletforrást biztosítani ahhoz, hogy az egészségügyi ágazatban dolgozóknál nagyobb mértékű béremelés illesse meg őket.
Ugyancsak a pénteki kormányülésen foglalkoznak a teljes gyermekétkeztetési programmal, szó lesz továbbá a közigazgatás korszerűsítéséről. Emellett döntenek az őszi törvényalkotási csomagról is – sorolta. Megvitatnak több fővárosi kérdést, például a pályaudvarok sorsát, az elővárosi közlekedés átvételét és nagy közlekedési beruházásokat, de ezeknél is megvárják a főpolgármestert a döntéssel.
Mivel Pest megye szinte semmilyen forrást nem kap az Európai Bizottságtól fejlesztésekre, a kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy 2021-ig 80 milliárd forint saját forrást biztosít a megyének.
