A legkritikusabb állapotok a 65 évesnél idősebbeknél tapasztalhatók, a korosztályban a nők 78, a férfiak 55 százaléka hasi elhízott. Az országos táplálkozás- és tápláltságiállapot-vizsgálat eredményei szerint a 35–64 éveseknél a legutóbbi, 2009-es adatokhoz képest a hasi elhízás mindkét nem esetében kismértékben emelkedett. A 18–34 éveseknél azonban rosszabb a helyzet, a nőknél 15 százalékról 25 százalékra, míg a férfiaknál 9 százalékról 12 százalékra nőtt ennek gyakorisága. Az OECD 2013-as adatai szerint ráadásul az elhízás előfordulási aránya hazánkban a legrosszabbak között van, miközben a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 2009-hez képest csaknem ötödével csökkent, és nőtt a finompékáruk és az ízesített gabonaszeletek fogyasztása.
Megtudtuk: a lakosság 78 százaléka nem teszi meg az ajánlott, napi legalább tízezer lépést, és 4 százalékuk soha nem sportolt. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-főorvosa hangsúlyozta, a rendszeres mozgásnak a terápiában is óriási jelentősége van, és a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az elhízás és a cukorbetegség is megelőzhető volna általa, mégsem veszik elég komolyan.
A vizsgálati eredményekből kitűnik: az alapfokú végzettségűek 37, míg a felsőfokú végzettségűek 70 százaléka szed valamilyen étrend-kiegészítőt. Mégis, a magyar lakosságnál kritikusan alacsony a D-vitamin, a biotin-, a pantoténsav- és folsavbevitel. Ezzel szemben az ásványi anyagok egy részéből jóval többet fogyasztunk, mint ami ajánlott volna. A lakosság 45 százaléka több magnéziumot fogyaszt, mint kellene, a nátriumból pedig a férfiak az ajánlott mennyiség háromszorosát, míg a nők a kétszeresét viszik be a szervezetükbe.
Magyarország 2010-ben csatlakozott az EU sócsökkentő programjához, mivel a túl sok só fogyasztása magas vérnyomás és stroke kialakulásához vezethet. Idén a hozzáadott cukor csökkentését célozzák meg a szakértők. Ehhez azonban szükség van az élelmiszeripar együttműködésére is.
– A kutatás arra is rávilágított, melyek azok az élelmiszercsoportok, amelyek a legtöbb hozzáadott cukrot tartalmazzák, és a gyártók most ezeknek a termékeknek az összetételét próbálják kedvezőbbé tenni. Ebben egy EU-s keretprogram segít, ami javaslatot tesz az cukorcsökkentés mértékére. Az érintett gyártók többsége vállalja, hogy bizonyos százalékkal csökkenti a hozzáadott cukrot – mondta lapunknak Sarkadi Nagy Eszter, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főosztályvezetője. Ez a vállalás nem kötelező, de mivel az egész EU-ban van egyfajta nyomás az ipar felé, a nagyobb cégek már elébe mentek a dolgoknak, és maguktól is kevesebb cukrot tesznek a termékeikbe. Megtudtuk azt is: az elhízottak aránya az elmúlt 30 évben a kétszeresére nőtt Magyarországon. Ugyan 2010-ben kidolgoztak egy táplálkozási cselekvési tervet, amelynek sok pontja megvalósult, a terv kormányzati szintű elfogadása azonban még várat magára.
