Egyértelműen politikai kampány zajlik – szögezte le László Róbert, a Political Capital választási szakértője, amikor arról kérdeztük, mégis minek tekinthető az, amit az elmúlt hónapokban láttunk a kormány részéről. Beleértve a Tudta? kezdetű plakátokat, az olimpiai közvetítések alatti bejátszásokat vagy Orbán Viktor miniszterelnök bálványosi szabadegyetemen elmondott beszédének vonatkozó részeit.
Furcsa üzenetek
Emlékezetes, a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatos referendum ötlete komoly bel- és külpolitikai vihart kavart; később a kormány a legtöbb kritikát azért kapta, mert sokak szerint a félelemre építi kampányát a referendum kapcsán, például összemossa a terrorizmust a migrációval.
Kampány zajlik, ami jogilag mégsem tekinthető annak, ugyanis a 2013-as választási eljárási törvény 50 napban maximalizálta azt az időszakot, ami egy-egy szavazást – országos, parlamenti vagy önkormányzati választást, esetleg referendumot – megelőzhet.
Mindaz, ami ezelőtt történik, egyszerűen nem tartozik a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe – mondta el a szakember. A választási szabályok pedig az égvilágon semmit sem mondanak arról, hogy a kampányidőszakon kívül miként lehet az üzeneteket továbbítani.
A dolog, mint láttuk, a gyakorlatban is működik: erre hivatkozva utasította ugyanis vissza a Liberálisok panaszát az NVB elnöke, ahogy lesöpörték az asztalról a szocialisták beadványát is. „Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása” – így szól a vonatkozó törvény 141-es paragrafusa. Ami ezen kívül esik, az nem az NVB problémája.
Magára a kampányra sokszor más tényezőkkel is ráerősítenek, ilyen például a „hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok”, amely úgy csendül fel az olimpiai közvetítések között, hogy azt Orbán évek óta használja szlogenként. Az ilyesmit pedig nagyon nehéz szabályozni, erre a közelmúltban csak a 2014-es választási kampány során került sor, amikor a Fidesz nemcsak a Magyarország jobban teljesít! szlogent, de a képi elemeket is átvette a korábbi kormánypropagandából, amely esetről a Kúria kimondta, hogy törvénysértés történt.
Ami a politikusi véleménynyilvánítást illeti – mint például a miniszterelnök egyértelmű és sűrű kiállása a betelepítési kvóta ellenében –, arra bármikor sor kerülhet, ez a politikai közbeszéd része – vélte László. Az ötvennapos terminust megelőző időszakra pedig egyszerűen semmilyen külön választási jogszabály nem vonatkozik. A „társadalmi célú hirdetések” címszóval bármit, még az egyértelmű politikai célokat szolgáló, nyílt kampányhirdetéseket is el lehet adni, jogilag nem lehet fogást találni ezen – fogalmazott az elemző.
Ami az ötven napon belüli időszakot illeti, akkor sem lesz ez másként, ugyanúgy harsoghatnak tévében, rádióban és a közterületeken is a kormány jelszavai. Ugyanis a Fidesz által az előző ciklusban létrehozott jogszabályi környezetben társadalmi célú hirdetéseket kampányidőszakon belül is közzé lehet tenni, ráadásul közpénzből finanszírozni.
Egyszóval ne legyenek illúzióink, ez nem fog véget érni.
A kampányidőszakra nézve is csak annyit rögzítenek a jogszabályok, hogy némi műsoridő jusson a népszavazás szervezőjének (jelen esetben a kormánynak), illetve a parlamenti frakcióval rendelkező pártoknak is. Mindezek ellenére a már említett társadalmi célú hirdetési kiskaput kihasználva a kabinet korlátlanul kampányolhat, nem beszélve civil vagy álcivil szervezetekről – tette hozzá a szakértő.
Mindezek ellen pedig semmilyen jogorvoslat nem lehetséges,
az NVB nem illetékes, legfeljebb a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) lehetne kilincselni, de kétséges, hogy ők a referendum előtt bármilyen érdemi lépést tennének. Ha lenne olyan párt, amelyik hajlandó beleállni és végigvinni a folyamatot, akár az Emberi Jogok Európai Bíróságáig el lehetne vinni a panaszokat – így az elemző.
Azonban Strasbourg jellemzően nagyon óvatosan dönt az ilyen választási részletszabályok ügyében, azokat mindig igyekszik tagállami hatáskörben tartani. Jó eséllyel nem vizsgálnák tételesen, hogy melyik csatornán a kormány melyik hirdetése mennyiben tekinthető kampánynak és mennyiben nem.
Összegezve: mivel ennyire gumiszabályokra épül, az egész rendszer annak kedvez, akinek több erőforrása van. László Róbert hozzátette még: jelenleg egyetlen politikai alakulatnak sincs olyan anyagi háttere, mint a közpénzekből korlátlanul „gazdálkodó” kormánypártnak, a Fidesznek.
