Információink szerint a tárca által időről időre rendszeresen elkészített, az európai terrorfenyegetettséget és az Iszlám Állammal kapcsolatos híreket bemutató dokumentum megállapításai között szerepel az új szervezetről szóló javaslat. Nem titkosszolgálatnak, hanem egy „nemzetközi együttműködésen alapuló integrált európai polgári-katonai védelmi szervezetnek” nevezik, amely – többek között – az interneten és az okostelefonokon használható, kódolt kommunikációs programok feltöréséből is szerezhetne információkat.
Úgy tudjuk, a BM egyebek mellett azért tartja fontosnak egy ilyen új szervezet életre hívását, mert az utóbbi időszakban kiderült, hogy az Európában terrorcselekményeket véghezvivő, úgynevezett magányos elkövetők is folyamatosan kapcsolatban álltak az Iszlám Állammal. Ez egyébként arra a tizennégy, a párizsi és brüsszeli terrorakciókat elkövető terroristára is igaz, akik tavaly nyáron és ősszel Magyarországon is megfordultak, sőt, voltak, akik napokat is itt töltöttek. Bodnár Zsolt, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettese többször is hangsúlyozta velük kapcsolatban, hogy mindannyiukat az Iszlám Állam által uralt Rakkából irányították.
De szintén nem a klasszikus magányos elkövető volt a nyáron egy német vonaton Würzburg közelében baltával és késsel az utasokra támadó 17 éves afgán fiatal, ahogyan a szintén német, ansbachi fesztiválon robbantó 27 éves szír férfi sem.
Az MSZP már hónapokkal ezelőtt felvetette egy európai, közös integrált titkosszolgálat szükségességét. Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában már tavaly novemberben kifejtette, hogy szükség van az Európai Unióban egy olyan terrorellenes koncepcióra, amely létrehoz egy hírszerző és elhárító tevékenységet is végző ügynökséget, amelyben minden tagállam azonnal hozzáfér a megszerzett információkhoz, és nincs szükség semmilyen külön egyeztetésre. Akkor arra hivatkozott, hogy egy-egy lényegtelennek tűnő információ Portugáliában vagy Litvániában, már fontos lehet Franciaországban vagy Németországban, és fordítva is.
A Fidesz azonban már nem volt ennyire határozott. Németh Szilárd, aki a Fidesznek és a nemzetbiztonsági bizottságnak is az alelnöke, idén márciusban még nem értett egyet a közös európai titkosszolgálat gondolatával. Arra hivatkozott, hogy a biztonsági szervek együttműködését kell fokozni, de mint kiemelte, a titkosszolgálati munka nemzetállami feladat. Ez a kormánypárton belül időközben jelentősen megváltozott, Orbán Viktor miniszterelnök nyári tusványosi beszédében már azt mondta, hogy Európában a nemzeti titkosszolgálatokat és ezek együttműködését a világ legjobb teljesítményű titkosszolgálati rendszerévé kell tenni. A szocialisták a beszéd elhangzása után jelezték is, „nagy bajok vannak Orbán Viktor felfogóképességével, ha csak 8 hónap elteltével képes értelmezni” a közös európai hírszerzési ügynökség felállításáról szóló, tavaly novemberi MSZP-s javaslatot.
Semmi szükség új közös európai szervezet létrehozására a terrorizmus elleni harc kapcsán a Magyar Nemzet által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő szerint, inkább a jelenlegi együttműködést kellene fokozni. Kis-Benedek József arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO-n belül is zajlik a terrorellenes hírszerzés, az uniós rendőrségnek, az Europolnak is van terrorellenes csoportja, és a nemzeti titkosszolgálatok is együttműködnek. Az szerinte tény, hogy vannak hiányosságok az együttműködés kapcsán, de éppen ezért kellene ezt fokozni és alkalmazkodni az új kihívásokhoz. A szakember szerint ugyanis a terrorizmus nem fog megszűnni attól, hogy létrehoznak még egy újabb szervezetet. (K. M.)
