Teljes félreértésen, illetve tájékozatlanságon alapulnak azok a sajtóhírek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szerint, amelyek arról szólnak, hogy nem valósulnak meg a köznevelési intézmények nagyobb önállóságáról szóló ígéretek.
Lapunk kedden Pölöskei Gábornénak, a Klik elnökének birtokunkba került előadás-kivonata alapján számolt be arról: az iskolák költségvetését továbbra is elsősorban az átszervezés alatt álló Klik és a januártól működésbe lépő tankerületi központok fogják megtervezni, míg az iskolaigazgatók csak részlegesen gyakorolhatják munkáltatói jogaikat.
A Klik szerint azonban az intézmények költségvetését az igazgatóval közösen tervezi meg a tankerületi központ, ez már az idei tanév őszi időszakára vonatkozóan is így történt. Palkovics László oktatási államtitkár pedig azt állította, hogy az igazgatónak folyamatos rálátása van iskolája költségvetésének évközi alakulására.
A lapunk által megkérdezett iskolaigazgatók azonban másképp látják. A Tanítanék mozgalomból nemrégiben kilépő Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója semmilyen változást nem érzékelt az új tanévben, vele senki sem tervezte meg közösen az iskola büdzséjét, nem volt érdemi beleszólása annak alakulásába. Mindössze annyi történt, hogy egy igazgatóknak szóló értekezleten ismertette a tankerület, mire fogja költeni a pénzt, de ez sem intézményekre szabottan történt. Hasonlóról számolt be Turcsik Viktor, a Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola vezetője is, akinek ugyancsak nem volt beleszólási joga a költségvetés tervezésébe, még az előirányzatát sem látta, pedig már több mint egy hónapja megkezdődött a tanév. Tehát nem igaz, hogy napi szinten lenne módja követni a költségvetés alakulását. Az intézményvezető hozzátette: amíg nincsenek gazdálkodási, illetve teljes körű munkáltatói jogaik az igazgatóknak, addig nem érdemes jogkörbővülést emlegetni. Példaként említette, hogy ha ő igazgatóként nem elégedett egy pedagógus munkájával, önállóan még csak fegyelmi eljárást sem indíthat miatta. Pukli István is azt jelölte meg legnagyobb problémának, hogy a javaslattételi jog egyáltalán nem az, amit az intézményvezetők szeretnének. Leszögezte: ha egy pedagógus nem végzi jól a munkáját, az intézmény vezetője saját hatáskörében nem küldheti el a tankerület áldása nélkül. Turcsik a Klik felépítését a „csinovnyikrendszer klasszikus esetének” nevezte, ahova „nem nagy formátumú oktatáspolitikusok kellenek, hanem egyszerű hivatalnokok, akik hajlandók pénzért aláírni olyan dolgokat, amikért nem tudnak felelősséget vállalni”.
