Kiborult a szakma, rektorok kezében a kórházak

Óriási felháborodást keltett a parlament döntése, amely zöld jelzést adott az egyetemi kórházaknak.

Kuslits Szonja
2016. 10. 25. 16:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elfogadta a parlament azt a – szakmával nem egyeztetett – fideszes javaslatot, amely a jelenleginél jóval nagyobb önállóságot és több eddig független kórházat adhat az ország négy orvosi egyetemének, amelyek így mamutintézményekké nőhetnek. Ezzel lényegében ellehetetlenítik Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár több mint egy éve tervezett kancellária-rendszerét is, amelynek lényege, hogy nyolc-tíz kórház gazdasági irányításáért és a lépések összehangolásáért felelne egy kancellár, míg a szakmai munka irányítása továbbra is az intézmények igazgatóinak feladata maradna.

A Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, Pósán László és Halász János fideszes országgyűlési képviselők által benyújtott törvénymódosítás szerint ugyanis a szakmai feladatokkal kapcsolatos hatás- és jogköröket a rektor gyakorolja majd, aki az orvoslásban és egy kórház működésében akár teljesen járatlan személy is lehet. Ennek oka, hogy a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemen csupán az intézmény egyik karaként működik az orvostudományi képzés, így a rektor nem feltétlenül orvosi végzettségű. A módosítás szerint a működéssel és a gazdálkodással kapcsolatos hatás- és jogkörökkel az egyetemi kancellár rendelkezik, ráadásul az egyetemek több, eddig szakmailag és gazdaságilag is független kórházat is beolvaszthatnak. Érdekesség, hogy mindehhez nem az egészségügyi, hanem a felsőoktatási törvényt módosítják.

A parlament döntése nagy port vert fel szakmai körökben. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arról beszélt a Magyar Nemzetnek: amennyit tudni lehet a törvénymódosításról, az nem jó, a kamara semmiképp nem támogatta volna. Szerinte ez a változtatás nem segít sem a betegellátás, sem az orvosképzés nehézségein. Úgy véli, „brutálisan fatális” tévedés, miszerint minderre azért volt szükség, hogy több külföldi – fizetős képzésben részt vevő – hallgató végezze hazánkban a gyakorlati képzést is. – A szándék, amellyel megalkották a törvénymódosítást, hogy tönkretegyék a magyar orvosoktatást. A cél, amelyet megfogalmaztak, súlyosan kontraproduktív – mondta a kamara elnöke. Éger István bejelentette azt is: a kamara most készül felmérni az orvosképzéssel kapcsolatos problémákat, a következő két hónapban ezen dolgozik majd.

Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, bizonytalanságot okozhat, hogy a szakmai ellátás az orvosi végzettséggel nem rendelkező rektorokhoz kerül. Annak ellenére is, hogy úgynevezett egészségügyi irányító testület segíti majd a munkájukat. Azzal pedig, hogy a gazdasági, műszaki ellátás az egyetemi kancellárokhoz kerül, átláthatatlan mamutintézmények jöhetnek létre, ami veszélyeket hordoz. Az elnök szerint fontos lenne az egészségügy szakmai színvonalának megőrzése. Hangsúlyozta: a fővárosi egyetemi kórházak kijelölését és a Semmelweis Egyetemhez csatlakoztatását átgondoltan és megfontoltan kell megszervezni.

A törvényjavaslatot egyébként a Fidesz, a KDNP és a Jobbik elfogadta, az MSZP és néhány független nemmel szavazott, míg az LMP és Fodor Gábor országgyűlési képviselő tartózkodott. Érdekesség, hogy szintén a tartózkodás mellett döntött Pesti Imre fideszes képviselő, orvos is.

Kincses Gyula egészségügyi szakértő, korábbi szakállamtitkár lapunknak nemrégiben a törvényjavaslat kapcsán kijelentette: teljes káosz van a területen, és komoly félelem, hogy nem egészségügyben jártas kancellár irányítja majd az intézmények gazdálkodását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.