Szentgotthárdnál pedig az osztrák oldalon, Rábakeresztúr (Heiligenkreuz im Lafnitztal) térségében helyeztek ki konténereket közvetlenül az átkelő mellett. Helyiek arról számoltak be a Magyar Nemzetnek, hogy mintegy 20 konténert tettek ki, és a közműveket is kiépítették a területen. Huszár Gábor, Szentgotthárd fideszes polgármestere lapunknak azt mondta, nincs szó készülő migránstáborról, a konténereket az osztrák rendőrök számára helyezték el, hogy ha Magyarország felől a tavalyihoz hasonlóan növekedne a migrációs nyomás, akkor gyorsan léphessenek. – A tervek nem újak, csak most lett érvényes a korábban kért osztrák építési engedély a területre – tette hozzá a polgármester.
Bár a déli határt július óta hatékonyan ellenőrzik, napi átlagban öt-tíz ember így is átjut, ők valamelyik hazai táborba kerülnek (ennél jóval magasabb, nyolcvan-száz körüli azok száma, akik megpróbálnak átjutni a kerítésen, de visszakísérik őket a szerbiai oldalra, mert nyolc kilométeren belül elfogják őket).
A hazai menekülttáborok is egyre jobban kiürülnek, vannak helyek, ahol alig ötszázalékos jelenleg a „telítettség”. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal lapunknak küldött adatai szerint a nyugati határnál fekvő Körmenden, ahol akár 300 embert is el tudnának helyezni a sátortáborban, jelenleg 14-en vannak. A legnagyobb, de az év végével bezáró bicskei nyitott állomáson a lehetséges 465 helyre 159 személy jut, Vámosszabadiban pedig 119-en vannak. Hasonló a helyzet a zárt központokban is, Békéscsabán az ottani tábor kétharmada üres, Nyírbátorban „félház” van. Az utóbbi időben legtöbb problémát jelentő kiskunhalasi zárt táborban, ahol tavasszal és nyáron egymást érték a tiltakozások, jelenleg az 500 férőhelyre 103 ember jut, és hasonló az arány a településen működő nyitott központban is.
