Még nem épül a másik kerítés a szerb határon

Két hónappal a miniszterelnök bejelentése után sem kezdődött el a kerítéssor építése.

Majdnem két hónappal a miniszterelnök bejelentése után sem kezdődött el a magyar–szerb határon a második kerítéssor építése – derült ki a Belügyminisztérium lapunknak küldött válaszából. Abban az is olvasható, hogy a pontos helyszínt és a műszaki tartalmat az Országos Rendőr-főkapitányság a későbbiekben határozza meg, az alapanyagokat pedig a büntetés-végrehajtás szállítja.

Orbán Viktor augusztusban jelentette be, hogy meg kell erősíteni a magyar–szerb határzá­rat, ezért egy újabb kerítéssor létesül a legmodernebb technikai eszközökkel. A miniszterelnök az állami rádióban úgy fogalmazott, a már meglévő mellé (ezt tavaly szeptemberre készítették el a magyar–szerb, majd október közepére a magyar–horvát szakaszon) egy „masszívabb védelmi rendszert” kell felépíteni.

Közlése szerint az új akadály akár több százezer embert is fel tud tartóztatni egyszerre. – Erre is fel kell készülni a törökök politikájának megváltozása esetén – mondta, hozzátéve, hogy emellett háromezerrel emelik a rendőrség létszámát. – A határt nem lehet virágokkal és plüssállatkákkal megvédeni. A határt kerítéssel, rendőrökkel, katonákkal meg fegyverrel lehet védeni – jelentette ki akkor Orbán Viktor.

Arról is beszélt a miniszterelnök, hogy az osztrákoknak azt a kérdést kell megválaszolniuk, hol akarnak kerítést. Azt tanácsolta Ausztriának, hogy ne a magyar–osztrák határon akarják megvédeni országukat, hanem a magyar–szerb és a magyar–horvát határon, sőt, közös közép-európai erővel a szerb–macedón, illetve a macedón–görög határon is meg lehetne ezt tenni. – Ausztria fenyegetettsége egyébként ma nem Magyarország irányából erős, hanem „a gyengébben, nehézkesebben védekező” Olaszország felől – jegyezte meg.

Ehhez képest Ausztria egyre több előkészületet tesz Magyarországgal közös határán. Már hónapok óta szúrópróbaszerű ellen­őrzéseket végeznek, emiatt sokszor több kilométeres kocsisorok alakulnak ki a magyar oldalon. – A hegyeshalmi átkelő osztrák oldalán, Miklóshalmánál (Nickelsdorf) „az illegális határátkelés megakadályozása” érdekében 2,6 méter magas kerítést húzhatnak fel, előbb két kilométeren, de akár tíz kilométerre is meghosszabbíthatják – közölte lapunk érdeklődésére Helmut Greiner, a burgenlandi rendőrség szóvivője.

Szentgotthárdnál pedig az osztrák oldalon, Rábakeresztúr (Heiligenkreuz im Lafnitztal) térségében helyeztek ki konténereket közvetlenül az átkelő mellett. Helyiek arról számoltak be a Magyar Nemzetnek, hogy mintegy 20 konténert tettek ki, és a közműveket is kiépítették a területen. Huszár Gábor, Szentgotthárd fideszes polgármestere lapunknak azt mondta, nincs szó készülő migránstáborról, a konténereket az osztrák rendőrök számára helyezték el, hogy ha Magyarország felől a tavalyihoz hasonlóan növekedne a migrációs nyomás, akkor gyorsan léphessenek. – A tervek nem újak, csak most lett érvényes a korábban kért osztrák építési engedély a területre – tette hozzá a polgármester.

Bár a déli határt július óta hatékonyan ellenőrzik, napi átlagban öt-tíz ember így is átjut, ők valamelyik hazai táborba kerülnek (ennél jóval magasabb, nyolcvan-száz körüli azok száma, akik megpróbálnak átjutni a kerítésen, de visszakísérik őket a szerbiai oldalra, mert nyolc kilométeren belül elfogják őket).

A hazai menekülttáborok is egyre jobban kiürülnek, vannak helyek, ahol alig ötszázalékos jelenleg a „telítettség”. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal lapunknak küldött adatai szerint a nyugati határnál fekvő Körmenden, ahol akár 300 embert is el tudnának helyezni a sátortáborban, jelenleg 14-en vannak. A legnagyobb, de az év végével bezáró bicskei nyitott állomáson a lehetséges 465 helyre 159 személy jut, Vámosszabadiban pedig 119-en vannak. Hasonló a helyzet a zárt központokban is, Békéscsabán az ottani tábor kétharmada üres, Nyírbátorban „félház” van. Az utóbbi időben legtöbb problémát jelentő kiskunhalasi zárt táborban, ahol tavasszal és nyáron egymást érték a tiltakozások, jelenleg az 500 férőhelyre 103 ember jut, és hasonló az arány a településen működő nyitott központban is.