Négy új alkotmánybírót választott az Országgyűlés kedden: az eddig betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettest választották meg tizenkét évre titkos szavazáson a képviselők, írja az MTI.
A megválasztásukhoz kétharmados szavazattöbbség kellett, ami a kormánypártoknak immár nem áll rendelkezésükre. Kellett egy másik parlamenti frakció támogatása is: végül a Lehet Más a Politikával sikerült megállapodni a jelöltek személyében, az elnököt Kövér László házelnök jelölte. Az ellenzéki pártok és képviselők komolyan támadták az LMP-t, de Schiffer András leköszönt és Hadházy Ákos jelenlegi társelnök is azt mondta, hogy az AB szabályos működése közérdek, a jelölteknél fontos szempont volt nekik, hogy függetlenek, objektívek legyenek az új tagok.
Az MSZP hétfőn megtámadta a jelölést és a szavazást, mondván törvénytelen volt a jelölési folyamat, így törvénytelen a mai voksolás is. Tóth Bertalan frakcióvezető arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az új tagokra egy legalább kilenc, legfeljebb tizenöt tagból álló bizottság tesz javaslatot. Nem kizárt, hogy az új tagok első döntése éppen a saját jelölésükről fog szólni.
A Jobbik hiába tartja alkalmasnak a jelölteket, a parlamenti titkos szavazáson nem vett részt: nem tartja korrektnek az egész eljárást. Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője szerint múlt csütörtökön tudták meg, hogy egy nappal később a tagokat jelölő bizottság ülésezik, meghallgatja az érintetteket, néhány napra rá, kedden pedig már szavaznak is róluk. A jobbikos politikus a négy új alkotmánybíró eskütételét követően méltatlannak nevezte mind a magyar demokrácia, mind pedig az AB intézményével szemben, hogy a jelölési folyamatból „kirekesztettek” pártokat. Azt is hozzátette, pártja szerint sok más alkalmas jelölt is lenne a jogásztársadalomban. Mindenesetre az új tagoknak és az új elnöknek jó munkát kívánt.
Az MSZP változatlanul törvénysértőnek tartja a négy új alkotmánybíró megválasztását – közölte Tóth Bertalan frakcióvezető a szavazás után. Az alkotmánybírák parlamenti választása idején tartott sajtótájékoztatóján kérdésre elmondta, a jelöltek megválasztása miatt nem lehet jogorvoslatot kérni, az AB nem járhat el saját ügyében. Illegitim Alkotmánybíróság jön létre, a testület későbbi döntéseinek legitimitása megkérdőjelezhető lesz – jelentette ki.
A kisebbik kormánypárt KDNP természetesen üdvözli a mai szavazás eredményét. Sikernek értékeljük, hogy az LMP részese volt az alkalmas személyek jelölésének. Sajnos a többi ellenzéki párt nem tudta félretenni önző pártpolitikai szempontjait, és ezzel veszélyeztette a jogállamiság fontos intézményének működését
– írja a kormánypárt keddi közleményében.
Mindeközben a kívülállók számára rendkívül szórakoztató vita zajlott a parlamentben, de nem a plenáris ülésen, hanem a T. Ház sajtótermében. A Demokratikus Koalíció (DK) és az LMP esett egymásnak az új alkotmánybírák kapcsán, a zöldpártot a menet közben megérkező Schiffer András, a taláros testület most megválasztott tagjairól a Fidesszel tárgyaló volt társelnök is erősítette.
Az adok-kapok, hogy Varju László, a DK alelnöke egy előre meghirdetett sajtótájékoztatón ekézte az LMP-t, amiért együtt szavaztak a kormánypártokkal. Hosszan kifejtette, hogy az LMP a kormány oldalára állt, akadályozzák a kormányváltást, illetve, hogy kiiratkoztak az ellenzéki pártok sorából. Ezután felmutatott két, általuk készített fideszes párttagkönyvet, amelyet az LMP két társelnökének, Szél Bernadettnek és Hadházy Ákosnak szánt.
A zöldpárt két vezetője a sajtóterem ajtajából hallgatta végig mindezt, majd amikor véleményüket elkezdték volna kifejteni, Varju László is odaállt melléjük. Személyeskedéstől sem mentes, egymás szavába vágó vita indult, nem mellőzve azt sem, hogy egymást lehazugozzák.
Az LMP-sek azt kérték, hogy Varju László sorolja fel, mi is a gondja az új bírákkal, mire a DK-s politikus – a nála lévő papírba többször belenézve – megismételte korábbi álláspontjukat, például, hogy Schanda Balázs relativizálta a papi pedofíliát. Hadházy Ákos erre válaszul azt hozta fel, hogy a szakember írása szerint nulla tolerancia van a pedofíliával szemben, de nem lehet mondani, hogy minden katolikus pedofil. Ezen hosszú percekig elvitatkoztak, sokszor a másik mondandóját sem hallgatták végig. - Hová valósi ön - tette fel a kérdést nem is egyszer Hadházy, folytatva azzal, hogy ott egymás szavába szoktak-e vágni.
A már ezen a ponton is élénk vita még jobban felpezsdült, amikor belépett Schiffer András is, azzal a kérdéssel, hogy ,,1952 van?\". - Az egyházi működéssel volt bajuk az ötvenes években is - mondta, hozzátéve, hogy folyamatosan hazudik a DK, egyházellenes hangulatokat szítanak fel, ,,azt csinálják, mint az AVH-s szellemi elődiek az ötvenes években\". Varju erre válaszul Schiffert hazugozta le, és azt bizonygatta, hogy szülei munkások voltak, semmi közük sem volt a felemlegetettekhez.
Az LMP-sek többször is feltették a kérdést, hogy a DK, ha már ennyire problémásnak tartja az AB működését, vajon hányszor is fordult a taláros testülethez az elmúlt időszakban. Varju szerint ilyen nem volt, Schiffer azonban ezt rögtön megcáfolta és felajánlotta azt is, hogy átküldi neki az erről készített gyűjtésüket.
A szinte már veszekedéssé fajult párbeszéd vége felé Schiffer azt is felhozta, hogy a DK miatt szerzett Orbán Viktor kétharmadot. Varju erre némileg zavarban az LMP-seket kezdte vádolni, azt mondta, hogy valójában az miattuk volt, legalábbis most ők biztosították a kétharmados többséget a Fidesznek.
A nagyjából húsz percig tartó, rögtönzött vitában érezhető volt az LMP képviselőinek fölénye, de csak részben amiatt, hogy többen voltak. Végül a vitát Schifferék azzal zárták, hogy semmi újat nem tudtak meg arról, hogy mi a baja DK-nak az új alkotmánybírákkal.
Két csoportra osztható Kósa Lajos szerint az ellenzék az új alkotmánybírókról tartott parlamenti szavazás után. Mint mondta, az egyik a Molnár-Vona-Gyurcsány tengely, amelyik mindent elutasít, a másik csoportban pedig az LMP áll, amelyik ugyan nem áll be a Fidesz mögé és bírálja is a kormányt, de a fontos ügyekben a kormánypártokkal szavazhat.
A Fidesz frakcióvezetője a négy új alkotmánybíró megválasztása után azt mondta (reagálva az MSZP felvetésére, miszerint jogsértő volt az eljárás), hogy a választás minden szempontból törvényes és legitim volt, és az az állítás pedig hazugság, miszerint a jelölőbizottság nem járt el szabályosan.
Az egész „hajcihő” megmutatta, hogy a szocialisták abban érdekeltek, hogy rombolják a demokratikus intézményrendszert – fogalmazott Kósa Lajos hozzátéve, hogy a kormánypártok a jelölés előtt mindenkivel egyeztettek. Az MSZP nem mondott egy nevet se, a Jobbik pedig olyan neveket mondott, amit a kormánypártok nem tudtak elfogadni. Arról egyébként nem tett említést Kósa Lajos, hogy a Jobbikkal a tavaszi, informális megbeszélések óta semmilyen egyeztetés nem volt, így a jelöltek múlt csütörtöki bejelentése teljesen váratlanul érte őket.
2012-ben lépett hatályba az alaptörvény, vele együtt az alkotmánybíróságról szóló új passzusai: az eddigi kilenc helyett már tizenkét évre választják az új tagokat, a létszámot pedig tizenöt főre bővítették a korábbi tizenegyről. Senkit sem lehet újra jelölni a mandátumára, sőt addig sem hosszabbítható meg a hivatali idő, amíg egy bíró utódját megtalálják. Az új alaptörvény leszűkítette a testület jogkörét is: már csak akkor dönthet költségvetési ügyekben, ha az államadósság a bruttó hazai össztermék ötven százaléka alá csökken, ez viszont még évekig nem lesz így a jelenlegi mutatókkal. Az AB nem vizsgálhatja az állampolgárok tulajdonhoz fűződő jogának érvényesülését a költségvetésről, annak végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények normakontrollja során.
2013. december 2-án az az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvénycsomaggal együtt elfogadta, hogy a bírák hetvenedik életévük után maradhatnak a posztjukon, de hetven éven felüli jogász nem választható az Alkotmánybíróság tagjává.
Bár korlátozták a testület jogkörét, sok esetben hozott a kormányzatnak kedvezőtlen döntéseket. Legutóbb például az AB határozatának köszönhetően dőlt el, hogy hiába mondja azt Kósa Lajos fideszes frakcióvezető, hogy elveszíti közpénz jellegét az MNB-alapítványokba átutalt állami pénz, attól az még közpénz, így megismerhetők a Pallas Athéné alapítványok költései. Emiatt derült ki, hogy Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségeit támogatták.
Az sem állította meg a kormánynak kedvezőtlen döntések meghozását, hogy 2010-ben öt, elvben Fidesz–KDNP-közeli szakembert ültettek a testületbe. Köztük volt Stumpf István, Orbán Viktor korábbi kancelláriaminisztere. Megbukott például az a rendelkezés, hogy a bírói álláshirdetéseket indoklás nélkül törölhesse az OBH, ha volt rá alkalmas jelentkező. Az sem ment át, hogy az alaptörvény módosításával kiütötték volna a korábban meghozott AB-határozatokat az ítélkezésből, ezekre továbbra is hivatkozni lehet.
Furcsa ítéletek így is voltak, például átengedte a testület, hogy a tartalomszolgáltató legyen a felelős az oldalain megjelent kommentekért. Ezt végül a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága kaszálta el, kimondva: a magyar bíróságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot, amikor a bejegyzések miatt a szolgáltatókat büntette.
Legutóbb az volt vitatható döntés, amikor az AB megsemmisítette azt a két kúriai határozatot, amelyek szerint politikai reklám volt az M4 csatornán, valamint a TV2-n elhangzott állami hirdetés. Ebben az október 2-ai népszavazáson való részvételről beszéltek a szereplők, ezt pedig azért támadták, mert a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a távolmaradásra buzdított, vagyis a szpot leadása állásfoglalás volt. Az Alkotmánybíróság viszont úgy határozott, hogy a politikai kampányok követése nem feladatuk a csatornáknak, a szavazáson való részvétel pedig a hatalom forrása egy demokráciában.
Sulyok Tamás 1956. március 24-én született. 1980-ban szerzett diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982-ben jogi szakvizsgát tett. 2004-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézetében európai jogi szakjogászi képesítést, 2013-ban a Szegedi Tudományegyetemen phd fokozatot szerzett. Kutatási területe az ügyvédség alkotmányos helyzete Magyarországon, az Európai Közösség belső piacára vonatkozó szabályozás és az ügyvédi szolgáltatások összefüggései.
Schanda Balázs a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az alkotmányjogi tanszék vezetője. Szakterülete a vallásszabadság, az állam és egyház viszonya. A DK azért kritizálta a jelöltet, mert korábbi munkáiban szerintük relativizálta a papi pedofíliát. 1993-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, majd Trierben, Bonnban, Birminghamben és New Yorkban tanult. 2003-ban szerzett phd fokozatot, 2012 óta egyetemi tanár. 2007-től 2013-ig a PPKE jogi karának dékánja volt.
Horváth Attila az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogászi, a Bölcsésztudományi Karon történészi, történelemtanári diplomát szerzett. Fő szakterülete az alkotmányjog, a magánjog, foglalkozott az önkormányzatiság és nemzetiségi jog történetével, valamint a szocializmus jogtörténetével, a koncepciós perekkel. Tagja volt a Morvai Krisztina vezette Civil Jogász Bizottságnak, amely a 2006. október 23-ai brutális rendőri erőszakkal kapcsolatos ügyeket vizsgálta.
Marosi Ildikó a Kúria bírájaként tag volt az önkormányzati tanácsban, korábban az Alkotmánybíróság főtanácsadójaként is dolgozott. Részt vesz az Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények című tudományos folyóirat szerkesztésében.
Szabó Marcell 2012. október 8-a óta a jövő nemzedékekért felelős biztoshelyettes. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, mellette tanult a hollandiai Delfti Egyetemen, a Stanford Egyetemen, a párizsi Panthéon-Assas Egyetemen és a Cambridge-i Egyetemen. 2003-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az Európa-jogi tanszék vezetője. Szakterülete is a nemzetközi jog. Lelkes kormánykritikus: kiállt egyebek között Kishantosért, támadta a bonyhádi templomrom leaszfaltozását, bírálta a fővárost a Római-partra tervezett mobilgát miatt.
