A koraszülött babáknak is szükségük van oltásokra

Az idő előtt világra jött csecsemőket nem veszélyeztetik a vakcinák, de nélkülük csökkennek az esélyeik.

Hazánkban évente körülbelül 8000 koraszülött baba jön a világra, ők érzékenyebbek a fertőzésekre is, éppen ezért esetükben még hangsúlyosabb a védőoltások szerepe, melyekre ők is jogosultak. Nincs súlyhatár, a védettség náluk is ugyanúgy kialakul, éppen ezért érdemes oltatni – hangsúlyozta Kocsis István, a Semmelweis Egyetem II.Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatológiai Intenzív Centrumának osztályvezető egyetemi docense egy mai sajtótájékoztatón. Megtudtuk: jelenleg 16 koraszülött fekszik az osztályon, de évente 110-130 1500 gramm alatti babát ápolnak. Hasonlóan nagy centrum található még Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Miskolcon is.

Kocsis István felidézte, hogy az 1960-as évektől kezdve egyre eredményesebben küzdenek a csecsemőhalandóság ellen, ám 2009-től kezdve ez a javulás megtorpant, és 2013-ig szinte alig változott. Ekkor azonban ismét csökkenni kezdett, és 2009-hez képest sikerült egy ezreléket javítani. Így 2015-ben a csecsemőhalandóság 4,1 ezrelék volt Magyarországon. Ennek hátterében Kocsis István szerint a várandósgondozás, és a védőnők és háziorvosok szerepének erősödése áll, de fontos az is, hogy a kockázatosabbnak ítélt várandósokat mára olyan szülészeti centrumokba irányítják, ahol magas színvonalú koraszülött osztályok (PIC-központok) működnek. Emellett a kezelés is változott, mára ugyanis a koraszülés előtt egyre gyakrabban alkalmazzák a kortikoszteroid terápiát, melynek hatására negyven százalékkal csökkenthető a súlyos légzési problémák kialakulásának kockázata, és hatvan százalékkal csökken a halálozás esélye.

Az osztályvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a koraszülöttek anyatejes táplálását már az első-második órától el kell kezdeni, mivel ez drámaian csökkenti a fertőzés kialakulásának kockázatát és a gyulladásos bélbetegségek előfordulását is. Mint mondta, egyre több ápolási folyamatba számítanak az édesanyák segítségére, őket is bevonják a baba ellátásába. Ennek előnye, hogy így megtanulják, hogy miképpen tudnak ellátni egy akár csupán ezergrammos újszülöttet. Erre anya-gyerek szobákat is kialakítottak, hogy az édesanya a nap 24 órában a baba mellett lehet.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt: a babák esetében a gennyes agyhártyagyulladást okozó baktérium elleni vakcina szó szerint életmentő lehet, a rotavírus elleni védőoltás pedig ugyancsak életveszélyes szövődményektől mentheti meg a gyengébb immunrendszerű koraszülött vagy kis súlyú csecsemőket.

Mindkét oltás ajánlott vakcina, melyet térítés ellenében lehet igénybe venni. A rota elleni oltás ára jelenleg 14-18 ezer forint között mozog, és típustól függ, hogy 2 vagy 3 vakcinára van szükség. Jelenleg sajnos a gennyes agyhártyagyulladás C és B típusa ellen védő oltások sem érhetők el ingyen. A Meningococcus B vakcina 27 ezer forint, és egy babának 4 oltásra van szüksége, míg a C oltás 7000 forint, ebből kettőt kell beadatni. Utóbbi esetében a babák támogatottan kaphatják meg az oltást, nekik 2100 forint egy vakcina. Póta György szerint a koraszülöttek esetében nem használnak olyan oltóanyagokat, ami kórokozót tartalmaz, így ettől sem kell tartania a szülőknek.

Ahogy arról korábban lapunk hírt adott: agyhártyagyulladás miatt halt meg a múlt héten egy budapesti gimnazista fiú, de a kamaszok mellett a csecsemők is a veszélyeztetett korosztályba tartoznak. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint tavaly 14 csecsemőnél és tíz, 1–5 év közötti kisgyermeknél észleltek gennyes agyhártyagyulladást. Minden negyedik érintett belehalt a fertőzésbe, az elhunyt gyerekek háromnegyede ötévesnél fiatalabb volt.

Vezető halálok

Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb adatai szerint az 5 év alatti gyermekek körében világszerte a koraszülöttséggel járó szövődmények számítanak a vezető haláloknak: mintegy 1 millió baba halt meg ilyen okok miatt 2015-ben. Az életben maradt koraszülöttek közül is sokan valamilyen fogyatékossággal kénytelenek együtt élni, gyakoriak körükben a tanulási nehézségek, látás- és hallásproblémák. A vizsgált 184 országban a koraszülöttek aránya 5-18 százalék között váltakozik. A babák túlélési aránya nem csupán azzal függ össze, hogy a terhesség hányadik hetében születtek, hanem azzal is, hogy szülőhazájuk mennyire fejlett: a világ kevésbé szerencsés részein a 32. hetet megelőzően világra jött csecsemők fele meghal, hiszen sokszor az alapvető ellátási feltételek is hiányoznak. A WHO szerint azonban a koraszülöttek háromnegyede megfelelő, költséghatékony beavatkozásokkal megmenthető lenne. (K.Sz.)