A koraszülött babáknak is szükségük van oltásokra

Az idő előtt világra jött csecsemőket nem veszélyeztetik a vakcinák, de nélkülük csökkennek az esélyeik.

Kuslits Szonja
2016. 12. 13. 18:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hazánkban évente körülbelül 8000 koraszülött baba jön a világra, ők érzékenyebbek a fertőzésekre is, éppen ezért esetükben még hangsúlyosabb a védőoltások szerepe, melyekre ők is jogosultak. Nincs súlyhatár, a védettség náluk is ugyanúgy kialakul, éppen ezért érdemes oltatni – hangsúlyozta Kocsis István, a Semmelweis Egyetem II.Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatológiai Intenzív Centrumának osztályvezető egyetemi docense egy mai sajtótájékoztatón. Megtudtuk: jelenleg 16 koraszülött fekszik az osztályon, de évente 110-130 1500 gramm alatti babát ápolnak. Hasonlóan nagy centrum található még Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Miskolcon is.

Kocsis István felidézte, hogy az 1960-as évektől kezdve egyre eredményesebben küzdenek a csecsemőhalandóság ellen, ám 2009-től kezdve ez a javulás megtorpant, és 2013-ig szinte alig változott. Ekkor azonban ismét csökkenni kezdett, és 2009-hez képest sikerült egy ezreléket javítani. Így 2015-ben a csecsemőhalandóság 4,1 ezrelék volt Magyarországon. Ennek hátterében Kocsis István szerint a várandósgondozás, és a védőnők és háziorvosok szerepének erősödése áll, de fontos az is, hogy a kockázatosabbnak ítélt várandósokat mára olyan szülészeti centrumokba irányítják, ahol magas színvonalú koraszülött osztályok (PIC-központok) működnek. Emellett a kezelés is változott, mára ugyanis a koraszülés előtt egyre gyakrabban alkalmazzák a kortikoszteroid terápiát, melynek hatására negyven százalékkal csökkenthető a súlyos légzési problémák kialakulásának kockázata, és hatvan százalékkal csökken a halálozás esélye.

Az osztályvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a koraszülöttek anyatejes táplálását már az első-második órától el kell kezdeni, mivel ez drámaian csökkenti a fertőzés kialakulásának kockázatát és a gyulladásos bélbetegségek előfordulását is. Mint mondta, egyre több ápolási folyamatba számítanak az édesanyák segítségére, őket is bevonják a baba ellátásába. Ennek előnye, hogy így megtanulják, hogy miképpen tudnak ellátni egy akár csupán ezergrammos újszülöttet. Erre anya-gyerek szobákat is kialakítottak, hogy az édesanya a nap 24 órában a baba mellett lehet.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt: a babák esetében a gennyes agyhártyagyulladást okozó baktérium elleni vakcina szó szerint életmentő lehet, a rotavírus elleni védőoltás pedig ugyancsak életveszélyes szövődményektől mentheti meg a gyengébb immunrendszerű koraszülött vagy kis súlyú csecsemőket.

Mindkét oltás ajánlott vakcina, melyet térítés ellenében lehet igénybe venni. A rota elleni oltás ára jelenleg 14-18 ezer forint között mozog, és típustól függ, hogy 2 vagy 3 vakcinára van szükség. Jelenleg sajnos a gennyes agyhártyagyulladás C és B típusa ellen védő oltások sem érhetők el ingyen. A Meningococcus B vakcina 27 ezer forint, és egy babának 4 oltásra van szüksége, míg a C oltás 7000 forint, ebből kettőt kell beadatni. Utóbbi esetében a babák támogatottan kaphatják meg az oltást, nekik 2100 forint egy vakcina. Póta György szerint a koraszülöttek esetében nem használnak olyan oltóanyagokat, ami kórokozót tartalmaz, így ettől sem kell tartania a szülőknek.

Ahogy arról korábban lapunk hírt adott: agyhártyagyulladás miatt halt meg a múlt héten egy budapesti gimnazista fiú, de a kamaszok mellett a csecsemők is a veszélyeztetett korosztályba tartoznak. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint tavaly 14 csecsemőnél és tíz, 1–5 év közötti kisgyermeknél észleltek gennyes agyhártyagyulladást. Minden negyedik érintett belehalt a fertőzésbe, az elhunyt gyerekek háromnegyede ötévesnél fiatalabb volt.

Vezető halálok

Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb adatai szerint az 5 év alatti gyermekek körében világszerte a koraszülöttséggel járó szövődmények számítanak a vezető haláloknak: mintegy 1 millió baba halt meg ilyen okok miatt 2015-ben. Az életben maradt koraszülöttek közül is sokan valamilyen fogyatékossággal kénytelenek együtt élni, gyakoriak körükben a tanulási nehézségek, látás- és hallásproblémák. A vizsgált 184 országban a koraszülöttek aránya 5-18 százalék között váltakozik. A babák túlélési aránya nem csupán azzal függ össze, hogy a terhesség hányadik hetében születtek, hanem azzal is, hogy szülőhazájuk mennyire fejlett: a világ kevésbé szerencsés részein a 32. hetet megelőzően világra jött csecsemők fele meghal, hiszen sokszor az alapvető ellátási feltételek is hiányoznak. A WHO szerint azonban a koraszülöttek háromnegyede megfelelő, költséghatékony beavatkozásokkal megmenthető lenne. (K.Sz.)

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.