Kérdésünkre, a férfiakra miért nem gyakorol vonzerőt a tanári pálya, arról beszélt: nehéz erre válaszolni, de ha például a mérnöki, jogi, orvosi, közgazdászi vagy pedagógusi szakok közül a későbbi családalapítás szempontjából választanak, „nem a tanári pálya lesz az első, amire ráböknek”. Az NPK elnöke ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet: bár sok szó esett az elmúlt években a tanári életpályamodellről, tény, jövő januártól pusztán nyolc százalékkal lesz magasabb egy főiskolai végzettségű kezdő pedagógus bére, mint a garantált bérminimum, vagyis a középfokú végzettségért járó fizetés.
Ennek oka, hogy – mint lapunk korábban beszámolt róla – a pedagógusi béreket elszakították a minimálbértől. Így 2015 januárjától nem az aktuális minimálbér a pedagógusi bérek számításának alapja, hanem az úgynevezett vetítési alap. Utóbbi összegét 101 500 forintban határozták meg, s ahogy idén sem emelték, jövőre sem tervezik megváltoztatni. Pedig ahogy Horváth felidézte: a 2013-as bérrendezés legnagyobb erénye az volt, hogy pozicionálta a pedagógusi béreket a minimálbér 180 százalékához. – Ez elfogadható arány volt, elhelyezték a pedagógusokat a társadalmi ranglétrán – mondta. – Ám ha a kormány nem emeli a vetítési alapot, a további minimálbér-emelkedés következménye az lehet, hogy aki 2018. január 1-jétől a középiskola után elmegy dolgozni, ugyanannyi pénzt keres, mint egy kezdő pedagógus. Ez egyáltalán nem jó pozíció a pedagógusoknak – mondta Horváth Péter.
