Bár ötezer fővel nőtt 2012 óta a tanárok száma, a férfiakat továbbra sem vonzza jobban a pedagógusi pálya – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adatainak felhasználásával a Magyar Nemzet által készített összesítésből. Eszerint az elmúlt 16 év férfi-nő arányát vizsgálva átlagosan mindössze a pedagógusok 17,3 százaléka volt férfi. A 2016–2017-es tanévben például több mint 154 800 tanár kezdte meg a munkát, köztük több mint 127 800 nő és kevesebb mint 27 ezer férfi. A férfi-nő arány leginkább az óvodákban billen a nők javára, ahol a közel 31 500 szakember közül mindössze 120 férfit találni az idén ősszel készült statisztikák szerint. Az általános iskolák tanítói között is csak 13,5 százalék a férfiak aránya. A középiskolai oktatás már valamivel kiegyenlítettebb: a gimnáziumi pedagógusok több mint 30, míg a szakgimnáziumokban (korábbi nevén szakközépiskola) dolgozók több mint 37 százaléka kerül ki a férfiak közül. Ugyanakkor a szakközépiskolákban (korábbi nevén szakiskola) a pedagógusok 49,8 százaléka férfi.
PISA-teszt után
Mégsem lesz külön kerekasztal a magyar diákok teljesítményét lesújtóra értékelő PISA-teszt megtárgyalására – derült ki Rétvári Bence, az Emmi államtitkára tegnapi parlamenti írásbeli válaszából. Ez azért különös, mert Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt pár hete: a kormány felkérte Balog Zoltán illetékes minisztert, szervezzen az eredmények áttekintésére oktatási kerekasztalt a pedagógusi érdekképviseletek és a szakmai szervezetek részvételével. Ám úgy tűnik, ez ilyen formában nem valósul meg. Az LMP-s Ikotity István hiába kérdezte Rétvárit, hogy kormány mikorra hívja össze a kerekasztalt, az államtitkár közölte, a felmérésről szóló kormányzati jelentést januárban tárgyalja a köznevelési kerekasztal. (H. M.)
– Jobb, ha a gyerekek, tanuljanak bár általános vagy középiskolában, többféle modellel találkoznak – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke. Úgy vélte, miután a tanulók világképe iskoláskorban alakul ki, szerencsésebb, ha többféle példát látnak. Így az az ideális, ha a tanulmányaik során egyaránt találkoznak női és férfi, idősebb és fiatalabb, szigorúbb és megértőbb tanárokkal.
Kérdésünkre, a férfiakra miért nem gyakorol vonzerőt a tanári pálya, arról beszélt: nehéz erre válaszolni, de ha például a mérnöki, jogi, orvosi, közgazdászi vagy pedagógusi szakok közül a későbbi családalapítás szempontjából választanak, „nem a tanári pálya lesz az első, amire ráböknek”. Az NPK elnöke ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet: bár sok szó esett az elmúlt években a tanári életpályamodellről, tény, jövő januártól pusztán nyolc százalékkal lesz magasabb egy főiskolai végzettségű kezdő pedagógus bére, mint a garantált bérminimum, vagyis a középfokú végzettségért járó fizetés.
Ennek oka, hogy – mint lapunk korábban beszámolt róla – a pedagógusi béreket elszakították a minimálbértől. Így 2015 januárjától nem az aktuális minimálbér a pedagógusi bérek számításának alapja, hanem az úgynevezett vetítési alap. Utóbbi összegét 101 500 forintban határozták meg, s ahogy idén sem emelték, jövőre sem tervezik megváltoztatni. Pedig ahogy Horváth felidézte: a 2013-as bérrendezés legnagyobb erénye az volt, hogy pozicionálta a pedagógusi béreket a minimálbér 180 százalékához. – Ez elfogadható arány volt, elhelyezték a pedagógusokat a társadalmi ranglétrán – mondta. – Ám ha a kormány nem emeli a vetítési alapot, a további minimálbér-emelkedés következménye az lehet, hogy aki 2018. január 1-jétől a középiskola után elmegy dolgozni, ugyanannyi pénzt keres, mint egy kezdő pedagógus. Ez egyáltalán nem jó pozíció a pedagógusoknak – mondta Horváth Péter.
