Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője levélben fordult az M4-es metró beruházással érintett összes magyar hatóság vezetőjéhez, beleértve Orbán Viktor miniszterelnököt és Polt Péter legfőbb ügyészt is, kérve őket, hogy hozzák nyilvánosságra a beruházással kapcsolatos OLAF-vizsgálat eredményeit.
Az európai parlamenti képviselő azután fordult a magyar hatóságokhoz, hogy megkapta Giovanni Kesslernek, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatójának válaszát, amelyben egyértelművé teszi, hogy a magyar hatóságok dönthetnek a jelentés nyilvánosságra hozataláról.
Tekintettel arra, hogy számos magyar hatóság szerepel az érintettek között, illetve számos magyar kormányzati szerv kapott tájékoztatást a vizsgálat eredményeiről, a Párbeszéd képviselője kivétel nélkül mindegyik szervet megkereste levelével. Jávor szerint erre azért volt szükség, hogy elkerülhető legyen a titkosság fenntartása miatti hatósági egymásra mutogatás.
Jávor Benedek szerint a magyar hatóságok válasza meg fogja mutatni, hogy a Fidesz-kormány valójában mennyire érintett a csalássorozatban. Ha az OLAF jelentését nem hozzák teljes egészében nyilvánosságra, az annak a jele, hogy a kormányzat csak propaganda- és politikai manipulációs eszközként tekint a nyomozati anyagra – teszi hozzá.
Korábban Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője is közölte: a magyar kormány nyilvánosságra hozhatja az Európai Csalás Elleni Hivatalnak a budapesti 4-es metró ügyében kiadott jelentését a hivatal főigazgatójának tájékoztatása szerint. Mint mondta, ez nyilvánvalóvá teszi, hogy az Orbán-kormány és a Tarlós-féle városvezetés titkolózik.
„Az OLAF leveléből az következik, hogy nem igaz, amit a kormány állít” – fogalmazott. A képviselő hangsúlyozta: a DK, valamint a jelentés alapján az OLAF a 2010 utáni városvezetést is felelősnek tartja a 4-es metró körüli szabálytalanságok miatt.
Hozzátette: az OLAF vezetőjével folytatott konzultáció alapján kiderült, hogy Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely eddig nem rendelt el nyomozást az uniós hivatal jelentéseit követően. Véleménye szerint gyanús, hogy most első alkalommal indít nyomozást a magyar kormány egy OLAF-jelentés kapcsán. A DK ezért is támogatja az európai ügyészség létrehozását, mivel egy ilyen hivatal működése mellett nem lehetne egyetlen ügyet sem rejtegetni, vagy blokkolni az eljárások elindítását – tette hozzá az uniós parlamenti képviselő.
A Legfőbb Ügyészség közleményében reagált Molnár Csaba szavaira: közlésük szerint minden olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordult hozzá, elrendelte a nyomozást, illetve ha már tartott a nyomozás, csatolták az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz.
Azt írták, Molnár Csaba „valótlanságot állít”. Jelen esetben az ügyészség az igazságügyi ajánlásnak megfelelően a korábban már megindított nyomozás irataihoz csatolta az európai hivatal vizsgálatának eredményét. Ráadásul az OLAF az általa is ismert magyar nyomozás adataira is tekintettel volt saját jelentésének összeállításakor – tették hozzá.
Hozzátették: az OLAF 2012 és 2016 között 28 bűncselekmény gyanújára utaló igazságügyi ajánlást tett a Legfőbb Ügyészségnek. Valamennyi igazságügyi ajánlást nyomozás keretében vizsgálták, illetve vizsgálják a magyar hatóságok – olvasható a közleményben.
Közölték továbbá, hogy az OLAF és a Legfőbb Ügyészség között folyamatos az egyeztetés és az információcsere, amit Polt Péter legfőbb ügyész és Giovanni Kessler, a hivatal főigazgatója 2015 júniusában a Legfőbb Ügyészségen tartott találkozóján is megerősített.
