Megvan az új ellenség? Újabb támadás indul a civilek ellen

Elemzők szerint újabb ellenséget kreál magának a kormány, és ebben a nemzetközi környezet is segítheti.

Egy másik civil szervezet, a Levegő Munkacsoport vezetője viszont támogatja a kormány kezdeményezését. Lukács András szerint a vagyonnyilatkozat valóban segít átláthatóbbá tenni a gazdasági viszonyokat, azonban szerinte is félő, hogy a kormány ezzel akarja majd a sajtóban lejáratni a civileket. – Mindemellett az sem egyértelmű, hogy milyen szankciós lehetőségek lesznek majd, valamint azt sem tudni, hogy melyik szerv felügyeli majd a vagyonnyilatkozatokat – tette hozzá.

– A civil szervezetekkel kapcsolatos tervek azt mutatják, hogy a kormány újabb ellenséget próbál teremteni, akit le kell majd győzni – mondta a Magyar Nemzetnek Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. Szerinte a politikai bosszú is szerepet játszik a civilek elleni fellépésben, hiszen ezek a szervezetek gyakran bírálták a kormányt jogsértés vagy korrupció miatt. Kiss Ambrus arra számít, a vagyonnyilatkozati kötelezettség azokra a civil szervezetekre vonatkozik majd, amelyek közpénzt is kapnak. A nyilatkozatok azonban nem biztos, hogy nyilvánosak lesznek, a kormányközeli szervezetek ugyanis sokkal több pénzt kapnak, ez pedig kellemetlen téma lehet a kabinetnek. Az viszont biztos, hogy a kormány évek óta építi azt a narratívát, amelynek során meghatároznak bizonyos ellenségeket. – Eldöntik, hogy kik számítanak jónak, és kik azok, akik nem a nemzet érdekében cselekszenek – tette hozzá az elemző.

Hasonlóan látja a helyzetet az Iránytű Intézet kutatásvezetője, aki szerint ez a lépés belesimul a Fidesz évek óta jól bevált módszerébe, miszerint mindig keresnek egy nehezen megfogható, külső ellenfelet. – Most, hogy Brüsszelben a kvótatervek alábbhagytak, Soros György személye kiváló „távoli ellenfél” lehet – mondta lapunknak Ember Zoltán. – Ráadásul – folytatta – Donald Trump megválasztásával a jelenlegi politikai klímában még különösebben erős nemzetközi visszhang nélkül is át lehet vinni például a civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályozást.

Az Orbán-kormány – a hivatalos kommunikáció szerint – azért bírál több civil szervezetet – így például a Soros Alapítványt is –, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a civilek a politikai akarat befolyásolásáért küzdenek. Érvelésükben azonban nem térnek ki az olyan kifejezetten kormányközeli szervezetekre, mint például a Civil Összefogás Fórum, amely kormánypárti meneteket és ellenzéket lejárató plakátkampányt is szervezett. Hasonlóképpen befolyásolhatja a politikai akaratot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott alapítványok közpénzügyi újságíró-képzése is, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szándékozik indítani a jegybank. Lentner Csaba, az MNB alapítványok kuratóriumi tagja ugyanis korábban egyértelműen kimondta: a cél a következő választások megnyerése.

A Soros Alapítvány mellett tehát több kormányközeli szervezetnek is az a célja, hogy befolyásolja a politikai akaratot, a különbség leginkább a pénz forrásában van. A Soros Alapítványt a milliárdos üzletember finanszírozza, a kormányközeli civil szervezeteket pedig az állam, azaz az adófizetők.

Németh Szilárd kijelentésével kapcsolatban megkerestük a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet (CEU), nem tartanak-e attól, hogy az intézmény működését is érintheti a kormány szándéka. A CEU illetékese azonban csak annyit mondott, oktatási intézményként nem szeretnének reagálni a hírre.

Orbán Viktor miniszterelnök hasonlóan fogalmazott a kormányközeli 888-nak adott karácsonyi interjújában, mint ma Németh Szilárd. Szerinte az embereknek világszerte elegük lett a nemzetállam meggyengítéséből és a politikai korrektség mögé rejtőző liberális aberrációból. Utóbbira Soros György tevékenységét említette példaként. Orbán Viktor úgy gondolja, hogy 2017 lesz a megbélyegzés elleni szellemi lázadás valódi éve.

Németh Szilárd ősszel beszélt arról is, hogy titkosszolgálatokkal világíttatná át a Soros-hálózatot, vagyis a milliárdos által is támogatott magyarországi civil szervezetek tevékenységét.

Az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese diktatúrákat idéző kijelentésnek tartja a Fidesz alelnökének szavait. Szakács László közleményében azt írta: a civil nyilvánosságot így csak elnyomó rendszerek szokták fenyegetni. Németh Szilárd kijelentése az önkényes hatalmi arrogancia nyílt és brutális megnyilvánulása volt – fogalmazott –, az MSZP szerint magát demokratának valló politikus ilyet nem ejthet ki a száján. Szerinte Németh Szilárdnak vállalnia kell szavainak következményét: távoznia kell a közéletből!

Közleményét úgy zárta: az urizáló fideszes elit ne a civileket fenyegesse, hanem fejezzék be a lopásokat! Ha Orbán Viktor és társai felhagyna a korrupcióval, a civilek társadalmi kontrolljától sem kellene tartania.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke is közleményben reagált. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor illiberalizmusát egyre nehezebb megkülönböztetni Vlagyimir Putyin diktatúrájától. Oroszországban minden külföldről támogatást kapó civil szervezetet automatikusan külföldi ügynöknek minősítenek, Orbán Viktor pedig ugyanerre készülhet a törvénymódosítással.

A Demokratikus Koalíció emlékezteti Orbán Viktort: bármilyen erős érzelmeket is táplál Vlagyimir Putyin iránt, ezt a helyet itt, a Kárpát-medencében nem Oroszországnak hívják. A DK óva inti a Fideszt attól, hogy saját népére, a politikától független civilek szervezeteire támadjon.