Csacsival üzentek a kormánynak a tanárok és a civilek

Civil szervezetek vonultak a Kossuth térre tüntetve a kormány politikája ellen.

Amíg odaértünk, az Alkotmány utcában és a róla nyíló közeli utcákban több mint tíz rendőrségi mikrobuszt és gépkocsit számoltunk össze, egynek a tetején kamera rögzítette az eseményt.

A tömegben „Pártok hiányában a civileken a sor”, „Kifelé a papokkal az iskolákból”, „Magyarország jobbat érdemel”, „Civilek a hazáért, civilek a demokráciáért” feliratokkal találkozhatott az érdeklődő, és feltűnt a Szolidaritás, a Pedagógusok Demokratikus Szervezete, valamint a Szülői Összefogás zászlaja, transzparense is.

„A kormány megtámadta, és el akarja takarítani – bár inkább a havat takarította volna el időben – a Tanítanék mozgalmat, a Történelemtanárok Egyletét és több más civil szervezetet. Hagyjuk, hogy elvegyék a szabadságunkat?” – tette fel a kérdést Törley Katalin, Tanítanék aktivistája, mire a megjelentek hangos nemmel feleltek. Az esemény kezdetén ezután a színpadon felsorakoztak azoknak a civil szervezeteknek a képviselői, amelyek támogatták az eseményt.

„A civil szervezetek mi magunk vagyunk, azért dolgozunk, hogy a világ és benne Magyarország jobb hely legyen, ahol mindenki egyenlő eséllyel indulhat az életben” – mondta Móra Veronika, a sokat vegzált Ökotárs Alapítvány vezetője. Hozzátette: a civil szervezetek munkája pótolhatatlan, a kormánynak is az volna az érdeke, hogy bizonyos terheket levegyenek a válláról a civil szerveződések. „Közös megoldást kellene keresnie a civilekkel, nem pedig korlátozni a tevékenységüket, a fejlett országokban ez így is van” – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon 1990 óta nem alakult ki egészséges támogatói kultúra, egyebek között ez az oka annak, hogy a civilek ott keresnek támogatót, ahol tudnak, ha külföldön, akkor ott.

„Meg lehet próbálni megfélemlíteni vagy ellehetetleníteni a civil szervezeteket, de a civil társadalom egészét nem lehet kitakarítani. Oda kell figyelnünk egymásra, és kiállni a másikért, mert ha egy civil szervezetet támadnak, mindannyiunkat támadnak” – zárta beszédét Móra, amire skandálta a tömeg: „Nem hagyjuk!”

„Nem bátorság kellett ahhoz, amit tettem, hanem kellő frusztráció, abból pedig elég muníciót szolgáltat mostanában az állam” – mondta Szentesi Kálmán, aki arról vált ismertté a közelmúltban, hogy visszaigényelte áfája egy részét, mert szerinte az állam nem arra költi, amire beszedte tőle az adót. Hozzátette: magának tartozott annyival, hogy kimondta, meglépte, és nem várt másokra. Állampolgárként ehhez joga van, igaz ahhoz nincs, hogy ne fizessen adót.

Az állam félmilliós bírságot szabott ki rá, és újabb adóvizsgálatnak vetette alá. „Tudd, hogy hol a helyed, jobbágy!” – jellemezte a kormány szemszögéből az intézkedéseket Szentesi, és kitért arra is: „elenyészően kevés” támadás érte, ám azt megemlítette, hogy „kisstílű, minimálbéres csalónak” festették le. Erre utalva csak annyit mondott: szerinte az a polgármester kisstílű, aki a házáig aszfaltoztat, és az közszolga, aki magas pozícióba helyezi a „babáját”. „Figyelj, töki! Milliós fizetést kapsz közpénzből, és még a csajodat is mi tartsuk el?” – üzent egyes politikusoknak, akik az államgépezetbe ültették barátnőjüket. A csalásra kitérve pedig feltette a kérdést: ha ő csaló, akkor milyen fogalom illik a hamis vagyonnyilatkozatokra, a taóforrásokra és az MNB-alapítványok herdálására.

„Sok a duma, unom már nagyon, tettekre van szükség” – kiabált közbe az első sorból egy középkorú nő, amire Szentesi Kálmán úgy reagált: következő lépése az lesz, hogy bepereli a magyar államot azért, hogy megmutassa: a nép van hatalmon. Bízik benne, hogy lesznek utána másodikak, harmadikok, negyvenezredikek is később, mert mint kifejtette: a jelen lépései kirajzolnak egy utat a jövőbe, amely egy hatalmas mocsárba vezet, ahol a csókosokon kívül mindenki elmerül.

„Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni” – idézte Bibó Istvánt Szert Boglárka jogász, akit azért rúgtak ki nemrég az Antall József Tudásközpontból, mert egy alkalmazott védelmére kelt, aki a közösségi oldalon lájkolta az olimpiaellenes aláírásgyűjtést. Úgy vélekedett: ma már mindenki fél, és meg kell húzni a határt a félelem és a rendszerszintű ostobaság között.

„Túlterheltek a diákok és a tanárok, emellett hiányoznak a források, így kezdődött a mozgalmunk, spontán, egy tanári értekezleten” – idézte fel a 2015 őszén történteket az RTL Klub szavazásán tavaly az év emberének választott Pilz Olivér. Mint elmondta, azóta sok minden történt, de „bárhogy tekerték őket, nem adták a gerincüket”.

Segített ebben az is, hogy melléjük állt a társadalom, mindenki látja, hogy a gyereke haszon nélkül szenved az iskolában – tette hozzá Törley Katalin. Szerinte jól tették, hogy kiálltak magukért, még ha Orbán Viktor viccesnek is találta, amikor ötvenezren áztak az esőben.

A tavaly decemberben közzétett PISA-felmérés adatai drámai eredményt hoztak, a politikusok mégis a tanárokat és a diákokat hibáztatták. Válaszukban a pedagógusok előbb videósorozatot készítettek, majd letették az asztalra a Kockás könyvet, amelyet nyolc hónap alatt, önkéntes munkában készítettek el, és amelyben részletezik, miként lehetne javítani oktatás színvonalán.

„A fejétől bűzlik a hal” – célzott Pilz Olivér arra, hogy nem helyettes államtitkárokat kellene leváltani [a napokban menesztették Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkárt – a szerk.], hanem a minisztert, aki nem érti, hogy baj van, és nem ért a közoktatáshoz sem.

Ezt követően hosszasan taglalták, miért alkalmatlan Balog Zoltán tárcavezető a posztjára, majd Csinost, egy szamarat vezettek fel a színpadra mint alternatív miniszterjelöltet. „Ő legalább csinos” – tették hozzá némi iróniával.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke megköszönte a civilek eddigi támogatását, mint közölte, több ezren írták alá azt a kezdeményezést, amellyel elérték, hogy a diákok az idei érettségin tetszés szerinti történelematlaszt használhassanak. Azért, hogy a kormány eredeti szándékaival ellentétben a jövőben is így lehessen, arra buzdította az egybegyűlteket, hogy már most csatlakozzanak új aláírási kezdeményezésükhöz, és a térképhasználat mellett támogassák, hogy szabadon használhassanak a tanárok történelemtankönyveket is. „Mindenki kelljen fel végre a fotelből, és ne csak nézze, hanem csinálja a történelmet!” – zárta az eseményt Pilz Olivér.