– Magyarországnak változás kell, itt az ideje, hogy a gyengéket leváltsák az erősek – ezek voltak Orbán Viktor 2010-es évértékelőjének legfőbb üzenetei azelőtt, hogy kétharmados győzelemmel leváltották volna a szocialistákat. Jelezte: ő és pártja készen áll a nemzeti ügyek kormányának vezetésére, amelynek alapját a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend értéke jelenti. Továbbá ekkor hirdette meg a keleti nyitás politikáját is, mondván, „a világgazdaságban keleti szél fúj”, Ázsia jelentősége feltartóztathatatlanul nő.
Az ezt követő esztendőben az akkor már ismét miniszterelnöki pozícióból felszólaló Orbán úgy értékelt: 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 a felemelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz. A pár hónappal később már célba is érő alkotmányozást pedig azzal alapozta meg: az országnak olyan alkotmányra van szüksége, amely lezárja a múltat és amelyben megmutatkozik a magyar szellem.
Orbán Viktor 2012-es beszédében már ostorozta az uniót, azt mondta: Európa olyan, mint az alkohol, nagy célokra inspirál, de megakadályozza, hogy elérjük azokat. Úgy vélte, Magyarország hasonló helyzetben volt, mint a vörösiszap-katasztrófa után Devecser és Kolontár, amelyek újjáépítése a bizonyíték arra, hogy nincs olyan helyzet, amiből ne lehetne kimászni. A bankadóról úgy nyilatkozott, „nem kerül bele a szépészeti tankönyvekbe”, de be kellett vezetni.
A kormányfő 2013-ban már 20 évre szóló „mestertervet” vázolt fel. Ebben többek közt az szerepelt, hogy megszüntetik az ország külső pénzügyi függését az energiafüggőséggel egyetemben, segítenek a devizaadósoknak,megállítják a népességfogyást, mindenkinek biztosítanak munkát, aki itthon kíván dolgozni, illetve elérik, hogy hazánk a gazdaság versenyképessége alapján a világ legjobb harminc országa között szerepeljen. Továbbá már szó volt a rezsicsökkentésről is, amelyre „évtizedek óta nem volt példa Magyarországon”.
– Négy év távlatából már látjuk, hogy 2010-ben valójában rendszerváltás történt. Húsz év alatt a második – mondta a miniszterelnök 2014-ben. Úgy látta, Magyarország „lelkében és szellemében is megfiatalodott”, és azt ígérte: egy nagy, felívelő korszak küszöbén áll az ország. – Mi, magyarok újra hinni kezdtünk magunkban, és lassan visszatér az önbizalmunk is – mondta.
Két esztendeje ismét megválasztott miniszterelnökként Orbán Viktor a mindennap keményen dolgozó embereket állította a középpontba, akikről az elkövetkezendő éveknek szólniuk kell. Odaszúrt az azóta a kormányközeli 888.hu főszerkesztőjévé megtett G. Fodor Gábor politikai elemzőnek is, aki azzal okozott botrányt, hogy „politikai terméknek” aposztrofálta a polgári Magyarország eszményét. A kormányfő „okoskodó elemzőket” emlegetett és leszögezte: „mindenki láthatja, hogy mi egy kereszténydemokrata alapokon álló, néppárti közösség vagyunk, amelynek eszménye, vezércsillaga a polgári Magyarország”. Ekkor került elő először az „újabb kori népvándorlás” kérdése. Így a legfontosabb kérdések közé sorolta, hogy be lehet-e fogadni azokat az embereket, akik közül sokan nem hajlandók elfogadni az európai kultúrát.
A bevándorlás kérdése a 2016-os évértékelőt is meghatározta, „csatába” hívta a magyarokat a kötelező betelepítési kvóta ellen, leszögezve, hogy Brüsszelt meg kell állítani. Őrültségnek nevezte ellenőrzés és válogatás nélkül százezreket beengedni az unió területére, miután „ma sincs fogalmunk arról, ki terrorista, ki bűnöző, ki gazdasági bevándorló és ki az, aki valóban az életéért fut”.
Mint korábban írtuk, feltehetőleg a miniszterelnök idei beszéde sem fog nagy meglepetést okozni, így a bevándorlás, a gyenge Európa, a magyar gazdasági sikerek és a külföldről pénzelt civilek lehetnek terítéken.
origo.hu
Ismét házkutatást tartottak Karácsony jogi főtanácsadójánál
