NOlimpia: több mint negyedmillió aláírás

Finoman szólva is bőven megvan a szükséges számú szignó a népszavazás kiírásához. Tarlós közölte: ha kell, ő majd kimondja, mi legyen az olimpiával.

Tarlós elmondta, furcsának tartja, hogy ennyi ember ilyen gyorsan meggondolta magát, de hajlik rá, hogy elfogadja a nép akaratát. Hozzátette: annyiban másabb a helyzete az olimpiai visszalépést korábban bejelentő római polgármesternél, hogy Budapest már beadta a MOB-bal közös pályázatot az olimpia megrendezésére, Róma pedig még nem.

Ezért Budapesten még két testület döntésére van szükség az esetleges visszalépéshez: a Magyar Olimpiai Bizottság és a Fővárosi Közgyűlés határozatára. Ha ezek megvannak, és mindenki bujkál, ő kiáll az emberek elé, és bejelenti a visszalépést.

Borkai nem örül

A Momentum Mozgalom bejelentését követően közleményt adott ki Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. „Pontosan emlékszem arra a napra, amikor a Magyar Olimpiai Bizottság székházában valamennyi politikai párt vezetői konszenzusban voltak az olimpiarendezést illetően, mindannyian pártpolitikától függetlenül támogatták a budapesti pályázatot. Az ellenzéki pártok azonban sajnálatosan kivonultak az olimpiarendezés támogatása mögül, és elkezdték a magyar társadalmat is megosztani” – írta. Szerinte a pártok ezzel a tevékenységükkel folyamatosan gyengítik Budapest rendezési esélyeit. „A Magyar Olimpiai Bizottság, mint a pályázat egyik benyújtója, a szakmai oldalt képviseli a témában. A döntés meghozatala, hogy Budapest fenntartja-e szándékát a hazai rendezésű olimpiára vonatkozóan, a Fővárosi Önkormányzat jogosultsága” – tette hozzá lakonikusan a sportvezető.

Mivel a szükséges 138 ezer hiteles aláírás bizonyosan meglesz, így a Momentum Mozgalom szerint ki kell írni a népszavazást a budapesti olimpia rendezéséről. A kérdés csak az, hogy ha a főváros visszavonja pályázatát, akkor el kell-e rendelni egy addigra okafogyott kérdésben a referendumot, illetve ha el is rendelik, meg kell-e tartani a népszavazást. Ezt a jogorvoslati fórumok végén vélhetően a Kúria fogja eldönteni.

Nagyjából 35,5 milliárd forintot költöttek eddig az olimpiára – legalábbis így összesítette a 444.hu. Az egyik jelentős tétel a Budapest 2024 Nonprofit Zrt-hez fűződik, a megkötött szerződéseinek értéke jelenleg 16,74 milliárd forint. Ez az összeg tartalmazza többek közt a 7,2 milliárdos külső tanácsadás díját, illetve a kommunikációs költéseket is. Majdnem ugyanennyiért vette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt a területet is, ahová az atlétikai stadiont tervezik, de elment 4,2 milliárd különböző sportszövetségeknek is a budapesti olimpiai pályázatra hivatkozva.

– A népszavazás elrendelését nem tudják egyik pillanatról a másikra megakadályozni, ehhez a Kúria döntésére is szükség lesz – hívta fel a figyelmet lapunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. A népszavazásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy ha megvan a szükséges számú aláírás, akkor a Fővárosi Közgyűlésnek kötelező kiírnia a népszavazást. Ez a döntés azonban még megtámadható a Kúrián, amely a megváltozott körülményekre hivatkozva megtagadhatja a referendum elrendelését. – Ez a teljes procedúra – tehát az aláírások ellenőrzése és a bírósági szakasz – azonban akár egy-két hónapot is igénybe vehet, így az olimpia témája még sokáig napirenden maradhat – ecsetelte az eljárást a szakértő.

Arra mindenesetre már volt példa, hogy egy okafogyott kérdésben tartottak referendumot. Még 2004-ben két kérdésben – a kettős állampolgárság ügye, illetve a kórházprivatizáció – volt országos népszavazás, ami végül az alacsony részvétel miatt eredménytelenül zárult. A kórházprivatizáció ügyében a Munkáspárt kezdeményezett népszavazást 2003 őszén, ám december közepén az Alkotmánybíróság megsemmisítette az ominózus törvényt. Ennek ellenére a leadott aláírásokat az akkori Országos Választási Bizottság hitelesítette, a parlament pedig öt hónappal később, 2004 májusában elrendelte a referendumot, amit 2004. december 5-én megtartottak – részben egy akkor már egy éve hatályon kívül helyezett szabályról.

A kormány és a Fidesz eddig érdemben nem nyilatkozott a népszavazási kezdeményezésről. Kósa Lajos pénteken annyit mondott, hogy ez a főváros ügye, hiszen olimpiát városok rendeznek, nem pedig országok, pláne pártok. A Hvg.hu értesülése szerint Orbán Viktor is erről beszélt, hozzátéve, hogy a Momentum Mozgalom és az ellenzék Los Angeles és Párizs ügynökeként árulta el a budapestieket. Mindenesetre úgy értesültünk: a kormánypárt a vasárnapi boltzárhoz hasonlóan most is inkább visszavonulót fújhat, mert a referendum túlságosan mozgósító erejű lehet az ellenzéki oldalon. Információnkra egy fideszes forrásunk csak úgy reagált, hogy „no comment”, egy budapesti fideszes pedig azt mondta, ő személy szerint „elengedné ezt a történetet, mert már látszik, hogy jól nem lehet belőle kijönni”. Úgy tudjuk, több érintettet már értesítettek is a fejleményről.

A „kopaszbalhé” után a Fideszben úgy vélik, ha a Fővárosi Választási Bizottság tömegesen nyilvánítaná érvénytelennek az aláírásokat, az még akkor is komoly felháborodást keltene, ha korrekt módon járna el a testület. Ez pedig szintén olyan ügy lenne, amelyet tüntetésekkel, tiltakozásokkal, bírósági procedúrával sokáig napirenden lehetne tartani, vagyis szintén mozgósító erőt jelentene. Márpedig – lassan ráfordulva a választási kampányra – a Fidesz ezt taktikai okokból szeretné elkerülni. Korábban egy fideszes forrásunk azt mondta, a párt stratégiája kifejezetten a választói kedv alacsonyan tartására irányul majd, abból a logikából kiindulva, hogy a kormánypárti szavazókat úgyis ráveszik, hogy elmenjenek, a kormánnyal elégedetlenek pedig inkább maradjanak otthon minél nagyobb számban.

A legfrissebb információk szerint egyébként egyre kevésbé akarnak olimpiát nemcsak a budapestiek, hanem az ország más területein élők is. Egy egy héttel ezelőtt nyilvánosságra kerülő közvélemény-kutatás szerint a fővárosban nagy többségben utasítanák el 2024-et, ha sikeres lenne a népszavazási kezdeményezés, és lehetne voksolni a rendezésről. (És egyre inkább úgy tűnik, hogy lehet.) Azok körében, akik biztosan elmennének szavazni, 62,7 százalék leszavazná a rendezés ötletét, és csak 24,5 százalék támogatná, míg 12,7 százalék még nem tudja, mit akar.