Soltész Miklós egyházügyi kapcsolatokért felelős államtitkár pedig néhány hete arról beszélt, miután minden parlamenti frakció támogatta a tervet, hamarosan elkészül az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat, amelyről – mint fogalmazott – az Országgyűlés az „ütemterv szerint” április 14-én szavaz. Ennek időpontját azonban végül előre hozták, hogy már az idén négynapos ünnep lehessen a húsvét.
A munkavállalók és a munkáltatók véleménye ugyanakkor megosztott a kérdésben. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke üdvözölte a tervet, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára viszont rossz ötletnek tartja az új munkaszüneti nap bevezetését, amely szerinte 20-25 milliárd forintos kiesést jelentene a gazdaságnak.
Dávid Ferenc lapunknak elmondta, jobb lett volna inkább a december 24-ét választani. A mostani javaslat szerint a három leendő munkaszüneti nap között – nagypéntek, húsvétvasárnap és húsvéthétfő – ugyanis ott van pihenőnapként a nagyszombat, ami a kiskereskedelemben dolgozóknak munkanap. Ez pedig logisztikai, ellátásbeli, az áruk frissességével kapcsolatos gondokat vet fel az ünnep előestéjén – legalábbis a VOSZ főtitkára szerint, aki a gazdaság versenyképességét is félti az új munkaszüneti naptól.
Tény ugyanakkor, hogy az EU országainak többségében több az ünnepnap, mint itthon – a nagypéntek pedig Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svájcban, Svédországban, Cipruson, Finnországban, Horvátországban, Lettországban, Máltán, Szlovákiában, Norvégiában, Portugáliában, Írországban és az Egyesült Királyságban is piros betűs ünnepnek számít.
Az ünnepek számában a csehek és a románok is megelőznek minket eggyel, míg a németek hattal, a szlovákok pedig öttel. Az északi szomszédnál például munkaszüneti nap a függetlenség ünnepe – vagyis január 1-je –, a vízkereszt, a nagypéntek, a húsvéthétfő, május 1-je, a II. világháború vége, Szent Cirill és Szent Metód ünnepe, az 1944. augusztus 29-re emlékező nemzeti felkelés napja, a szlovák alkotmány ünnepe, a Hétfájdalmú Szűz Mária ünnepe, mindenszentek, az 1989. novemberi bársonyos forradalomra emlékező, a demokráciáért folytatott küzdelem napja, illetve december 24–26. A gazdaság versenyképességét illetően ott is rendre felmerülnek az aggályok, de az ünnepek számának csökkentésére politikai okokból senki nem vállalkozna.
