Az Országgyűlés kedden a Fidesz–KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től négynapos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét.
A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott.
A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amellyel Magyarországon tizenegy olyan munkaszüneti nap lett, amelyek hétköznapra esnek, illetve eshetnek: január 1-je, március 15-e, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23., november 1-je, december 25-e és 26-a.
A hétfő esti parlamenti vitában a Fidesz és a KDNP képviselői kiemelték: a módosítás célja, hogy lehetőséget adjon a családoknak az együttlétre, az elmélkedésre, hogy új erőt kapjanak a hétköznapokhoz. Az ellenzéki pártok képviselői támogatták az előterjesztést, az MSZP ugyanakkor felvetette, tarthattak volna nemzeti konzultációt a kérdésről, és december 24-ét is munkaszüneti nappá lehetne nyilvánítani, mivel szerintük az emberek többsége a karácsonyi napot jobban támogatná, és ez a dátum a gazdaságnak is kevesebb kárt okozna.
Orbán Viktor már tavaly októberben bejelentette, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítják a nagypénteket, amivel tizenegyre emelkedne a piros betűs napok száma. A javaslatot támogatta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, a kormány azonban 2016 végén elnapolta a döntést.
A téma februárban került elő újra: Balog Zoltán a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén arról beszélt, hogy a gazdaság teljesítménye megengedi a szabad nagypéntek bevezetését, és az ünnepnap fontos lenne „az ország hagyományos keresztény kulturális jellegének helyreállításában”.
Soltész Miklós egyházügyi kapcsolatokért felelős államtitkár pedig néhány hete arról beszélt, miután minden parlamenti frakció támogatta a tervet, hamarosan elkészül az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat, amelyről – mint fogalmazott – az Országgyűlés az „ütemterv szerint” április 14-én szavaz. Ennek időpontját azonban végül előre hozták, hogy már az idén négynapos ünnep lehessen a húsvét.
A munkavállalók és a munkáltatók véleménye ugyanakkor megosztott a kérdésben. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke üdvözölte a tervet, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára viszont rossz ötletnek tartja az új munkaszüneti nap bevezetését, amely szerinte 20-25 milliárd forintos kiesést jelentene a gazdaságnak.
Dávid Ferenc lapunknak elmondta, jobb lett volna inkább a december 24-ét választani. A mostani javaslat szerint a három leendő munkaszüneti nap között – nagypéntek, húsvétvasárnap és húsvéthétfő – ugyanis ott van pihenőnapként a nagyszombat, ami a kiskereskedelemben dolgozóknak munkanap. Ez pedig logisztikai, ellátásbeli, az áruk frissességével kapcsolatos gondokat vet fel az ünnep előestéjén – legalábbis a VOSZ főtitkára szerint, aki a gazdaság versenyképességét is félti az új munkaszüneti naptól.
Tény ugyanakkor, hogy az EU országainak többségében több az ünnepnap, mint itthon – a nagypéntek pedig Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svájcban, Svédországban, Cipruson, Finnországban, Horvátországban, Lettországban, Máltán, Szlovákiában, Norvégiában, Portugáliában, Írországban és az Egyesült Királyságban is piros betűs ünnepnek számít.
Az ünnepek számában a csehek és a románok is megelőznek minket eggyel, míg a németek hattal, a szlovákok pedig öttel. Az északi szomszédnál például munkaszüneti nap a függetlenség ünnepe – vagyis január 1-je –, a vízkereszt, a nagypéntek, a húsvéthétfő, május 1-je, a II. világháború vége, Szent Cirill és Szent Metód ünnepe, az 1944. augusztus 29-re emlékező nemzeti felkelés napja, a szlovák alkotmány ünnepe, a Hétfájdalmú Szűz Mária ünnepe, mindenszentek, az 1989. novemberi bársonyos forradalomra emlékező, a demokráciáért folytatott küzdelem napja, illetve december 24–26. A gazdaság versenyképességét illetően ott is rendre felmerülnek az aggályok, de az ünnepek számának csökkentésére politikai okokból senki nem vállalkozna.
