Meddig mehet el egy polgármester büntetlenül?

Mostanában több nyírségi polgármester is összetűzésbe került a törvénnyel, botrányaik után mégis rendre újraválasztották őket.

Ahogy a polgármesterek által elkövetett bűncselekmények is széles skálán mozognak – a közönséges uzsorától kezdve a közokirat-hamisításon keresztül egészen a költségvetési csalásig terjednek –, ugyanúgy különböznek egymástól az elítélt vagy a törvénnyel összeütközésbe kerülő településvezetők által vezetett falvak, városok is. Van azonban néhány közös ismérv. Például minden forrásunk szentül hiszi, hogy a megyében sehol nem történnek abszurdabb dolgok, mint náluk. Nem elég, hogy a vezetőik mindent megúsznak, botrányaik ellenére rendre újraválasztják őket.

– Ezekben a falvakban a polgármester maga az Atyaúristen. Az emberek ezért úgy vannak vele, hogy biztos csak véletlen, hogy az Atyaúristent bilincsben látják – fogalmaz egyik informátorunk. Az újraválasztások kicsikarásában pedig óriási szerepe van a közmunkának.

– Kegyként osztja a közmunkát, az emberek pedig nem tudják, hogy a pénzük az államtól jön, nem a polgármestertől – mondják lapunknak egy kis falu vezetőjéről. Talán nem véletlen, hogy a Belügyminisztérium által készített, a tavalyi közmunkaprojektekkel kapcsolatos visszaélésekről szóló jelentésben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiemelt helyen szerepel. A közmunkán kívül nem sok munkalehetőség van errefelé, úgyhogy nem csodálkozunk, hogy minden faluban találkozunk azzal a hirdetéssel, amely nyolc általánost végzett személyeket keres betanított munkára: Szentesre, Veszprémbe, Szegedre. Mindezek fényében meglehetősen groteszk látványt nyújtanak a településeken kihelyezett, „Magyarország erősödik” szlogennel ellátott kormányzati propagandaplakátok.

Nyírbogáton Tóthné Szabó Évát kerestük meg. Ő költségvetési csalás, valamint közokirat-hamisítás miatt jelentette fel a település polgármesterét. A Nyírbogát és Kisléta közötti szennyvízelvezető hálózatot ugyanis úgy építették meg, hogy az uniós forrásból finanszírozott vezetéket nem az úttest alá fektették le, hanem mellé. Ezáltal megspórolták a munka jelentős részét, s becslések szerint 150-200 millió forintot takarítottak meg az uniós támogatásból.

Az asszony igazát igazságügyi szakértő is igazolja, de az évekkel ezelőtti feljelentéséből nem lett semmi. Sőt Nyírbogát jegyzője adóellenőrzést rendelt el az asszony ellen, ezzel párhuzamosan pedig az önkormányzat lapjában megjelent egy egész oldalas, szerző nélküli cikk a „született árokásókról”, akik igyekeznek megakadályozni a település fejlődését. Apropó, árok: hírlik, hogy egy árkot tényleg kiástak Nyírbogáton, csakhogy nem a szennyvízelvezető csöveket fektették bele, hanem az iskolafelújításnál keletkezett veszélyes hulladékot, és oda temették a beruházás papírjait is, nehogy a Csalás Elleni Európai Hivatal, az OLAF kivonuló ellenőrei megtalálják őket. Éva ugyanis az OLAF-nál is jelezte aggályait. Rendőrségi feljelentés is született, információink szerint több tanút meghallgattak, de a rendőrség „bűncselekmény hiánya miatt” nem nyomozott tovább.

A legabszurdabb a történetben mégis az, hogy a nyírbogáti polgármester, Simonné Rizsák Ildikó is írt egy levelet Évának. Ebben „kifejezetten sérelmesnek” nevezte, hogy nem a térség országgyűlési képviselőjét kereste meg az ügyben, „aki tudna tenni a település érdekeiért”. A szóban forgó parlamenti képviselő Simonné Rizsák Ildikó férje, Simon Miklós. Nem mellesleg ő volt Nyírbogát polgármestere, amikor a Kislétával közös szennyvízelvezető hálózatról szóló szerződéseket aláírták.

Aki ismeri a házaspár politikai pályafutását és tevékenységét, az már meg sem lepődik ezen a furcsa érvelésen. Legemlékezetesebb húzásuk talán az volt, amikor 2014-ben Simon Miklós az új törvények értelmében már nem lehetett Nyírbogát polgármestere, ezért neje váltotta ebben a pozícióban. Így aztán a Simonné vezette testület végkielégítést (bruttó 3,067 millió forintot) és szabadságmegváltást (2,147 millió forintot) szavazott meg Simonnak, aki a felháborodások hatására visszafizette az összeg egy részét. Nem sokkal később a felesége által vezetett önkormányzati testület zárt ülésen megválasztotta őt Nyírbogát díszpolgárának.

Simonné Rizsák Ildikó egyébként rengeteg tisztséget betölt a faluban, ő például az egy szem orvos Nyírbogáton. A háromezres településen elvileg két körzet lenne, de ő látja el mindkettőt és ő a közmunkások üzemorvosa is. Kritikusai szerint ennek haszna nem az anyagiakban jelentkezik, hanem abban, hogy a beteglátogatás címén Simonné mindjárt tud egy kicsit kampányolni maga vagy a férje mellett.

Ugyancsak érdekes, hogy mindkettejük ellen ugyanazért, költségvetési csalás miatt folyik nyomozás. Pontosabban Simon Miklós ügyében 2011-ben már ítélet is született, igaz, az ő sorsáról a mentelmi joga miatt nem döntött a bíróság. Történt ugyanis, hogy 2002-ben Nyírmihálydi és Nyírbogát önkormányzata – utóbbi településen ekkor még Simon Miklós volt a polgármester – úgy pályázott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, hogy egyik sem rendelkezett az előírt önerővel. Nyírbogát ezt az önerőt közmunkásokkal biztosította. A belvízelvezetési támogatáshoz a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási létesítményeket kellett volna korszerűsíteni, de ez nem történt meg. Emiatt Nyírmihálydi polgármesterét, Nyisztor Ferencet tíz hónap börtönre ítélték két évre felfüggesztve.

Simon Miklóst azonban megvédte és azóta is védi a mentelmi joga, a képviselőnek nem kell a bíróság elé állnia.

Madácsi Imre esetét is érdemes itt megemlíteni. Őt Kisléta polgármestereként tartóztattak le. A korábbi fideszes településvezető ugyanis felvett 272 millió forint állami támogatást megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására, de minimálbér helyett mindössze pár tízezer forintot fizettek ki a dolgozóknak. Az ő története azért is érdekes, mert Madácsi tíz hónapig vezette úgy a falut, hogy jogerősen el volt ítélve. Csak akkor mondott le, amikor a kormányhivatal megállapította a méltatlanságát. Igen ám, de így is megnyerte az időközi választást, és még a börtönben is ő maradt Kisléta vezetője. Januárban aztán újra méltatlannak mondta ki Madácsit a bíróság, úgyhogy hamarosan megint voksolhat a falu.

Alaposan körbe kellett járnunk Kislétát, mire találtunk valakit, aki hajlandó volt szóba állni velünk. A boltban Madácsi Imre neve hallatán az eladónő azonnal hárított, és olyan beleéléssel kezdte el szeletelni a felvágottat, mintha határidőre dolgozna. Egy fiatalember kezeit felemelve ismételgette: „nem, nem, nem mondok semmit”, majd beszaladt a kocsmába. Mi is utánamentünk, de ott sem tudtunk szóra bírni senkit.

– Nem mondok inkább semmit. Nézze, nagy itt a szegénység, tévénk sincsen – mondta egy férfi a falu szélén, majd zavartan nézett hátra a házára. Az ereszéhez csatolt parabolaantenna lavórjában szomorúan kopogott az eső.

– Itthon van a polgármester, most ment el a boltba – mondta egy idős asszony, aki szerint Madácsi nem vezette rosszul a falut. Szépen megcsináltatta a temetőt például – szól az érv. Hogy pontosan miért is került börtönbe, onnan pedig házi őrizetbe a volt polgármester, azt nem tudta megmondani nyilatkozónk.

Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint Madácsinak nem nagyon kellene győzködnie a választóit, ha ismét polgármester szeretne lenni.

– Nincs valami sok munka Kislétán. Van a közmunka, Nyírbátorban a Coloplast és Madácsi cégei. Úgyhogy neki nem is kell nagyon megerőltetnie magát, az emberek egymást győzködik, hogy válasszák meg polgármesternek a kenyéradójukat – mondja. Szerinte több kapcsolódási pont is van Madácsi és Simon között: együtt vadásztak, és rengeteg közös üzletük volt. A legnagyobbnak a Nyírbogát és Kisléta között húzódó szennyvízhálózat kiépítését tartja, amelyből szerinte több tíz milliót „tehettek félre” az érintettek. – Sok mindent elnéztek és elintéztek neki, ő meg cserébe hozta a szavazatokat – mondja.

Jól bevált embereihez Simon Miklós a Kislétánál jóval nagyobb Nagykállón is ragaszkodik. Pedig az itteni polgármester, az MDF-től a Fideszbe igazoló Juhász Zoltán állítólag már 2014-ben vissza akart vonulni, ám információink szerint Simon meggyőzte, hogy maradjon, „eltüntetni maga után a nyomokat”. Például a két évvel ezelőtt kirobbant olajbotrány nyomait. Néhányan egy önkormányzat tulajdonában álló cég, a Teszovál Kft. terhére vásároltak üzemanyagot egy nagykállói benzinkúton, ám a gáz- és a kenőolajat nem a saját gépparkjukban használták fel, hanem továbbadták. A haszon pedig a Teszovál Kft.-hez és Nagykálló polgármesteréhez, valamint az önkormányzati képviselőkhöz csöpögött vissza. Mindezt az a Balogh József állítja, aki korábban testületi tagként maga is haszonélvezője volt a rendszernek, így önmagát is feljelentette. Az ügy pedig már rétestésztaként nyúlik hosszú ideje. A nyomozást – amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott – megszüntették. Később azonban újabb bizonyítékok kerültek az ügyészséghez, ezért ismét nyomozásba kezdett a rendőrség.

Teremben a fideszes polgármester és a jegyző ellen tettek panaszt az ellenzéki önkormányzati képviselők. Csák István településvezető azonban még mindig a hivatalában van, pedig már papírja is van róla a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivataltól, hogy törvénysértő módon vezeti a falut. Ő is Simon embere: az országgyűlési képviselő falugyűlésen kampányolt Csák mellett, mondván, ő „tűzzel-vassal kiáll a faluért”, csak hát „becsúszott egy-két hiba”. Simon Miklós neje, Rizsák Ildikó is korteskedett Csák István mellett.

Csák az ellenzékiek szerint nem a megfelelő időpontokban hívja össze a képviselő-testületet, ha pedig mégis megteszi, egyszerűen nem veszi napirendre az ellenzékiek javaslatait. Margiticsné Kobolák Andrea önkormányzati képviselő szerint Csák sajátos taktikát alkalmaz.

– Ha egyáltalán napirendre veszi a javaslatunkat, egyszerűen közli, hogy erről nem hajlandó tárgyalni. Vagy fogja, és berekeszti az ülést. De az is megtörtént, hogy rosszullétet színlelt – mondja kérdésünkre a képviselő, aki lemondóan csak annyit tesz hozzá mindehhez, hogy „ez a szabolcsi törvény”. Az ellenzékiek egy nem jogerősen kiszabott, közokirat-hamisítás vádjában hozott ítélet miatt fegyelmiben részesítenék Csákot: a vád szerint a polgármester és a jegyzőkönyvvezető úgy manipulálta az önkormányzati ülésről szóló jegyzőkönyvet, hogy abban Csák István félmilliós rendelkezési jogot állapított meg magának.

Kézenfekvő lenne, hogy az ellenzékiek kezdeményezzék a testület feloszlatását, hogy új voksolást írjon ki a kormányhivatal. De Csák ellenfelei úgy látják, ha ez megtörténne, akkor megint Csák nyerne, mivel állításuk szerint lejt neki a pálya. Forrásaink szerint ugyanis övé a hatszáz fős falu kocsmája és boltja – előbbit a fia, másikat a felesége vezeti.

A térségben egyébként nem megy ritkaságszámba, hogy az üzletek a helyi vezetők érdekeltségébe tartoznak. Vannak a környéken olyan települések, ahol éppen azért vannak kitiltva a mobil árusok, hogy ne rontsák a polgármester boltjának forgalmát. Bevált módszer az is, hogy ezekben az üzletekben lényegesen drágábban adják az élelmiszereket, mint például Nyírbátorban. A magyarázat kézenfekvő: bizonyos településekről igen nehéz tömegközlekedéssel bejutni a városba.

Nem véletlen hát, hogy maga Csák is azt mondta lapunknak, ha annyira óhajtják a változást az ellenzékiek, hát oszlassák fel a testületet.

– Huszonhét éve vezeti a falut. Generációk nőttek fel úgy, hogy megszokták, tőle jön a pénz, tőle jön minden – fogalmaz egy informátorunk, érthetővé téve, hogy miért is nevezik a környéken Teremet „Csákfalvának”.

Nekünk azt nyilatkozza a polgármester, hogy a kormányhivatalban nincs panasz ellene. Amikor szembesítjük ennek ellenkezőjével, akkor Csák a székében hátradőlve legyint, úgy mondja: panaszokat csak az ellenzékiek tesznek ellene. Háta mögött látszik, ahogy az utcán lengeti a szél a Magyarország erősödik feliratú plakátokat. Megkérdezzük a polgármestert és jegyzőjét arról is, mit gondolnak, hogyan lehetséges, hogy az ország keleti szegélyében ilyen sokszor összeütközésbe kerülnek a törvénnyel a polgármesterek. Mindketten azzal ütötték el a felvetést, hogy ez csak „néhány településen fordul elő”, nem több az „országos átlagnál”.

Kerekes Imre jegyző szájából azért volt furcsa hallani ezt, mert ő ügyel a törvényességre Nyírpilisen is, ahonnan a minap bilincsben vitték el Beri Róbert független polgármestert uzsora miatt. Noha Beri független, a szabolcsi közélet szereplői egyértelműen a kormánypárthoz húzónak írták őt le nekünk, hozzátéve, hogy „fájt is a feje” Simon Miklósnak, amikor előzetesbe került.

Ráadásul a Beri vezette településen a kvótareferendummal kapcsolatos vizsgálat is indult. Lapunk információi szerint az keltett feltűnést, hogy a településen a választásra jogosultak 58 százaléka járult az urnákhoz, ami minimum gyanús egy olyan faluban, ahol a migránskérdés finoman szólva sem forró ügy. A Fidesz számára oly kedves téma állítólag azért hozta meg a nyírpilisi polgárok szavazókedvét, mert a közmunkások azt az ígéretet kapták, hogy aki „leszavaz”, annak három napig nem kell mennie dolgozni. A faluban többen azt nyilatkozták, hogy kötelező volt szavazniuk, és a brigádvezető mondta meg nekik, hogy mit tegyenek. Ezekről az állításokról Beri Róbertet is megkérdeztük, de ő tagadta, hogy efféle módszerekkel buzdították volna szavazásra az embereket.

Szakoly polgármestere is független, de máshogy, mint Beri. Sokan nem is értik, hogy Szűcs Gabriella miképp tudott kormányzati hátszél nélkül tíz éven át érvényesülni a Simon-kerületben. A faluban volt, aki fideszesnek, volt, aki szocialistának, volt, aki függetlennek tartotta a polgármester asszonyt. A zavarodottságnak az lehet az oka, hogy Szűcs Gabriella 2006-ban a Fidesz támogatásával lett Szakoly független polgármestere, 2007-ben azonban szembefordult a jobboldallal. Amikor pedig közokirat-hamisítás és költségvetési csalás miatt perbe fogták, az a Helmeczy László lett a védőügyvédje, akit a Fidesz ellen indítottak a baloldali pártok a 2014-es választásokon.

Szűcs Gabriella lapunknak nyilatkozva függetlennek mondta magát. Noha szerinte ez egyre nehezebb, de egyenlő távolságot tart minden párttól. Ezt forrásaink úgy fordították le, hogy Szűcs „több vasat tart a tűzben”. Mindenesetre a Magyar Nemzet Magazinnak arról beszélt, hogy ő „egyfajta fekete báránynak érzi magát” Simon Miklósnál, akitől tavaly még azt is megkérdezte, hogy megbántotta-e valamivel, mert ha igen, hajlandó nyilvánosan bocsánatot kérni tőle. De Szűcs szerint Simon nem haragszik.

A faluban egyébként az a furcsa helyzet alakult ki, hogy majdnem ugyanolyan nagy fölénnyel szavazták meg Szűcs Gabriellát polgármesternek, mint Simon Miklóst országgyűlési képviselőnek. A polgármester asszony talányosan meg is jegyzi, hogy egyszer még jól is jöhetnek ennek a kicsi falunak a szavazatai Simonnak. Zavartan nevetni kezd, viszont arra a kérdésünkre, hogy mi a titka a sorozatos botrányait és az azokat követő, menetrendszerű újraválasztásait illetően, azt feleli, hogy nem tudja, de néha az az érzése, hogy vonzza a balszerencsét.

Szakoly egyik kocsmájában mást mondanak: Szűcs Gabriella fórumokat rendez, ahol „megígéri, hogy ez is lesz, az is, amaz is lesz, aztán nem lesz semmi”. Egy sörözgető fiatalember háromszor is elismétli, mi a probléma a faluban: a polgármester asszony elintézte a falu sorsát. Arra utal, hogy a szakolyi közmunkások és önkormányzati dolgozók január óta nem kaptak fizetést, ráadásul ez nem is először fordul elő. A polgármester asszony azt mondja nekünk, ő maga sem tudja, mikor kapja meg a település a pénzt, majd hozzáteszi, hogy más falvaknak még nagyobb elmaradásuk van ezen a téren.

A közokirat-hamisításról nem kíván nyilatkozni, csak annyit, hogy tévesek azok az értesüléseink, amelyek szerint egy házba 57 embert jelentettek be a választás előtt, vagy hogy volt egy szántóföldre (!) több tucat fiktív személyt regisztráltak. Ő csak nyolc emberről beszél, és ehhez érvként dodonai módon azt teszi hozzá, hogy az ügynek nyolc vádlottja volt.

Kerecsen József, a Fidesz helyi szervezetének elnöke a házában fogad bennünket. Amikor a sajátos szabolcsi törvények felől érdeklődünk, országos szintre vetíti ki a jelenséget. Szerinte nem igazán tanulták még meg a bíróságok kezelni a „nyakkendős bűnözést”. Arra a kérdésünkre pedig, hogy miért nem született még a fenti esetekben vagy konkrétan Szűcs Gabriella ügyében olyan ítélet, amely alapján eltiltották volna az elítélt polgármestereket a közügyek gyakorlásától, Kerecsen József visszakérdez. „Miért nem engedélyezte Brüsszel Magyarországnak, hogy igazságügyi reformot hajtson végre?”

Kérdésünket tehát megválaszolatlanul hagyja, de megjegyzi, hogy jelenleg a megyében „rendszerabúzus van”, mert „nincs ispánjuk”. Ezzel arra utal, hogy február elején minden előzmény nélkül leváltották a megyei kormányhivatal éléről Kozma Pétert. Aki az eltávolítása után egy hónappal, 58 éves korában váratlanul elhunyt.

Egyébként amikor meglátogattuk Kerecsen Józsefet, épp Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitóján mondott beszédének közvetítését nézte. A kormányfő ekkor dicsérte a közmunkát is, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nemcsak a gazdaságban, de az elítélt polgármesterek újraválasztásában is kulcsszerepet játszik.

A szakolyi közmunkásokat meg is kérdeztük volna erről, de nem akartak szóba állni velünk. Csendben álltak a falu focipályája mellett, és bármiről érdeklődtünk, csak némán, lebiggyesztett ajakkal rázták a fejüket. Két éve egyébként megszűnt a helyi csapat. Pedig állítólag itt van a legjobb pálya a megyében.