Sokaknak viszket a tenyere – mondta húsvét vasárnap reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor, mikor arról a lehetőségről kérdezték, hogy provokátorok zavarhatják meg a húsvéti körmenetet.
A miniszterelnök aztán megismételte: a „békés és derék keresztény embereknek is” viszket már a tenyere. Ugyanakkor azzal nyugtatta a jóérzésű magyar embereket, hogy Magyarországnak nemzeti kormánya van, ez a politikai erő garantálja a közbiztonságot, és nem a provokátorokat védik, mint annak idején a szocialista-liberális kormányok. Orbán kitért aztán lex CEU és a civiltörvény miatti tüntetésekre is, amikről azt mondta, ellenfeleik főpróbát tartanak – majd megemlítette Soros Györgyöt, aki szerinte jól megfizeti embereit, vagyis a demonstrálókat.
Azon túl, hogy Orbán Viktor az egyik legfontosabb keresztény ünnepen beszélt a viszkető tenyérről, szembemenve a krisztusi tanítással, beszédében három nagyon fontos retorikai-pszichológiai fordulatot is alkalmazott.
Orbán Viktor nem szokott félreérthetően vagy meggondolatlanul fogalmazni. Valószínűleg most sem tette, húsvéti beszéde pedig szépen megágyazott az agressziót eltűrő vagy éppen követelő megnyilvánulásoknak, amiben korábban főleg Bayer Zsolt jeleskedett.
Az Orbán-interjú után három nappal elképesztően durva hangnemű véleménycikk jelent meg a kormánypárti Magyar Időkben, Feszegetik a pofonosláda tetejét címmel.
A szerző Somogyi János – korábban a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje – habzó szájjal figyelmeztette a demonstráló fiatalokat, sokaknak nagyon elege van már abból, hogy a tüntetők büntetés nélkül foglalhatják el az Oktogont vagy a Lánchidat. „A hazai csicskák provokálhatnak, kellemetlenkedhetnek a nemzeti ünnepeinken, cirkuszolhatnak egy-egy kormányzati intézkedésen (ilyet hetente találnak, hiszen bármibe bele lehet kötni), fütyülhetnek, szirénázhatnak, orbánozhatnak még legalább 2022-ig. De viselkedjenek! Tartsák be a társadalmi együttélés minimális szabályait, mert a pofonosláda tetejét félig már kinyitották” – üzent Somogyi.
Viszkető tenyér, nyíló pofonosláda, plusz Bayer feljelentést érő megjegyzései – egyre nyíltabb és ijesztőbb jelzések ezek azok számára, akik utcára mernek vonulni a Közép-európai Egyetem mellett vagy bármilyen kormányzati intézkedés ellen tiltakozva.
Az üzenetben – és annak értékelésében – rejlő kockázatot a médiakutatók is érzékelhetik, mert három megkérdezett szakértő közül csak egy kívánt nyilatkozni a témában. Gayer Zoltán, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója azonban vállalta a megszólalást:
Orbán ezzel újra nagyon veszélyes játékba kezdett. 2006-ban már játszott a tűzzel, és abba nagyon sok ember belerokkant, most pedig ő van hatalmon
– mondta a médiakutató. Gayer szerint a miniszterelnök megtehette volna, hogy csitítja híveit, helyette azonban a csapás lehetőségéről beszélt. Egy olyan helyzetben, amikor a kormányzati kommunikációban bízó emberek egyszerre aggódnak Brüsszel állítólagos támadásai, a civil alapítványok mögé látott Soros György és a migránsok kerítést rázó tömege miatt, Orbán megjegyzése szikra lehet a gyújtózsinór végén. A félelem pedig könnyen agresszióba fordulhat – figyelmeztet a médiakutató.
A robbanás pedig bármely demonstráción, de akár már pár napon belül is bekövetkezhet: a Kétfarkú Kutya Párt Facebook-oldalán szombat délutánra saját békemenetet szervezett „a kormányért és Oroszoroszágért. És minden más ellen”, az Oktogonra, a demonstrációra több mint tízezer ember is elmehet a visszajelzések szerint. Szombatra ugyanakkor már egy radikális jobboldaliakból álló csoport is tüntetést szervezett este hétre a belvárosba. Még csak pár százan érdeklődtek, de kimondott céljuk, hogy „visszafoglalják” Budapest utcáit és Magyarországot a CEU-párti tüntetőktől.
A miniszterelnök utóbbi megszólalásaiban a harci riadót az őt kritizáló magyar polgárok, a tüntetők, az ellenvéleményüket kifejezők miatt fújta meg – erre már Faragó Klára pszichológus, az ELTE professzora mutatott rá érdeklődésünkre. A leegyszerűsítő érvelés újabb elemével találkozunk, Brüsszelt még csak csak meg kell állítani, de a tenyér viszketése és a pofonosláda emlegetése már nyílt agresszióra, tettlegességre buzdító hangnem – tette hozzá. A Magyar Idők cikkéből „kiderül”: a veszély nagy, az ellenfél pedig nem legitim. Ha ehhez hozzávesszük a tenyérviszketést és a pofonosládát, akkor arra hallhatunk biztatást, hogy ezzel a nem legitim ellenféllel szemben a tettlegesség eszköze is megengedhető, sőt a veszély elhárítása miatt kívánatos is. Hol vagyunk a józan érveléstől, az ellenfél (és nem ellenség) tiszteletétől, az eltérő vélemények üdvözlésétől, ami a demokráciának fontos eleme? – teszi fel a költői kérdést a pszichológus.
De más gond is van mindezzel a szakértő szerint, az agresszió ugyanis agressziót szül. A miniszterelnök akkor agresszív modellt kínál – nemcsak követői, hanem ellenfelei számára is. Orbán sokak szemében véleményvezér, a véleményvezér magatartásmintáit pedig követik. Ha szavaiból az agresszióra való biztatást lehet kiolvasni, azzal legitimálja azt, és a közösség egyedeiben oldja a kulturális gátakat. Ellenfelei pedig úgy érezhetik, ebben a légkörben a vita, az érvelés túlságosan gyenge eszköz, az agresszió kivédésére alkalmasabbnak tetszhet számukra is az agresszió. Bár a tüntetések békésen zajlottak, s ebben mind a demonstrálók, mind a rendőrség példamutatóan szerepeltek, néhány tüntető átvette, és a felmutatott táblákon megjelenítette azt a primitív és kulturálatlan hangnemet, amelyen a másik oldal szereplői beszélgettek egymással és a közönséggel (ennek kirívó példája Simicska G-napja) – fejtette ki Faragó Klára.
Az elmúlt napokban már volt is példa erőszakra: az április 15-ei, többezres, Szabadság téri tüntetés egyik hazafelé tartó résztvevőjét több ismeretlen férfi egy kapualjba rángatta és megverte, pusztán azért, mert bevallotta nekik, hogy ott volt a demonstráción. Ez persze még nem lehetett a miniszterelnöki rádióinterjú vagy a „gyújtó hangvételű” cikkek miatt, hiszen a sajnálatos eset korábban történt, mint hogy ezek megszülettek volna.
„A hétvégére tervezett tüntetés és a szinte tapintható feszültség nagyon sok kockázattal jár” – mondta a Magyar Nemzetnek Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő – „a demonstrációk méretével pedig nagyra nőtt a szervezők felelőssége is”. Tarjányi szerint nem kizárható, hogy provokátorok vagy agresszívabb ellentüntetők próbálnak akár verekedést szítani a kétfarkúak megmozdulásán. Ez ellen csak a komoly biztonsági előkészületek védhetnek meg: a tüntetés szervezőinek biztonsági céget kell megbízniuk, vagy a rendőrség segítségét kell kérniük.
A felvonulóknak be kell tartaniuk ugyanakkor néhány alapszabályt: dobálni nem csak nem szép dolog, de nem is érdemes, mert a rendőröknek ilyenkor kötelességük fellépni. A dobálás ráadásul egy keményebb dulakodás, rendbontás csírája is lehet, másrészt jelzés a provokátoroknak és megbízóiknak, hogy a felvonulók között akad néhány bedühíthető, kikezdhető személy, akivel érdemes próbálkozni.
Tarjányi hangsúlyozta, a szervezőknek akkor is ajánlott rendőri biztosítást kérni, ha csak a lehetősége is felmerül, hogy a programot agresszorok zavarják meg. A szakértő szerint „ilyenkor a rendőrség is azonnal reagál, már csak azért is, mert nem akarják, hogy másnap a mulasztásaikról szóló cikkek jelenjenek meg.”
A Magyar Kétfarkú Kutya Párttól úgy tudjuk, ők már gondoltak minderre. Egyeztettek a rendőrséggel, és a tüntetés elején is figyelmeztetik a résztvevőket, hogy ne keveredjenek balhéba. Kovács Gergő ugyanakkor nem tart komolyabb incidenstől – de azért felkészültek és 65 ezer savköpő menyétet visznek magukkal a biztonság kedvéért.
