Milliárdos bevételt hoznak a közteres kamerák

Igazi kasszasiker a kerületeknél a szabályszegő autósokra állított kamera, évente százmilliókat keresnek a kiküldött csekkeken.

A második legnagyobb összeget a Szépvölgyi út elején felszerelt kamera hozta Óbudának. A már említett, 125 milliós bevétel azért is szép summa, mert csupán két hónap alatt jött össze. A kerületi közterület-felügyelettől úgy tudjuk, hogy február elejétől március végéig összesen 6038 autóst bírságoltak meg pusztán kamerafelvétel alapján – 99 százalékukat a pénznyelő kereszteződésben.

A XIII. kerületben 136 millió forintnyi szabályszegési bírságot szabtak ki „kötelező haladási irány be nem tartása miatt”, a helyi közteresek azonban nem tudták megmondani, hogy ebből mennyi a kamerafelvétel alapján kirótt büntetés, mivel ezt hivatalosan nem kell nyilvántartaniuk. A bírságból tavaly végül 94 millió, az idén pedig 31 millió forintot fizettek be nekik.

A XIV. kerületi közlekedésrendészet is működtet „szabálykövetés-ellenőrző kamerát”, amelynek a felvételei alapján tavaly 42,5 millió, az idén pedig 76,7 millió forint érkezett az önkormányzati kasszába – igaz, az utóbbi összeghez hozzátartoznak azok a befizetések is, amelyekben tavaly küldték ki a bírságot, de az autósok csak az idén fizették be a csekket.

Rákospalota-Újpalotán összesen 49 térfigyelő kamera van, közülük azonban csak egy szűri a szabálytalanul kanyarodó autósokat: a XV. kerületben tavaly áprilisig a rendőrséghez volt bekötve a térfigyelő rendszer, később azonban a közterület-felügyelet vette át a kezelését, amely júniustól decemberig 75,7 milliós szabályszegési bírsággal sújtotta a sofőröket, az idén pedig március végéig 1136 autóst büntettek meg. A csekkek után márciusig végül 64,5 millió forint gazdagította a kerületet.

A fizetős sort végül a Ferencváros zárja, ahol 686 esetben szabtak ki bírságot kamerafelvétel alapján 20,5 millió forint értékben, ebből pedig 13,8 millió forintot fizettek be március végéig.

A lista azonban nem teljes, és a bírságbevétel képzelt rangsora is más lenne, ha minden önkormányzat válaszolt volna a kérdéseinkre. Heten azonban nem jeleztek vissza, köztük Újpest és a Hegyvidék sem, pedig mindkét kerületben vannak pénznyelő pontok: a IV. kerületben az Istvántelki út–Árpád út sarok kereszteződésben, a XII. kerületben pedig a Németvölgyi út–Királyhágó tér zónájában fotóznak szorgosan a kamerák, és termelik a kerületi bevételt.

A több száz milliós vagy szinte milliárdos összeg akár törvénysértő módon is kerülhet önkormányzati zsebekbe: az ORFK az Index kérdésére korábban egyértelműen jelezte, a közterület-felügyelet által használt kamerák nem felelnek meg a külön jogszabály által támasztott követelményeknek – ezek nem rendőrségi eszközök –, a felvett jármű üzemben tartójának objektív felelőssége alapján történő bírságszabás ezért kizárt.

Ugyanígy vélekedik a kérdésről Tarlós István főpolgármester és Pető György, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság igazgatója is. Tarlós a bírságok ügyében egyébként többször keményen odaszólt az óbudai önkormányzatnak, amely sajátos Kállay-kettősbe kezdett a kritikák miatt.

Áprilisban pár napra leállították a kamerás bírságolást a Szépvölgyi úton, de aztán újra kellett indítani, mert ugrásszerűen megnőtt a szabálytalanságok száma. A játszmát végül április 28-án drasztikus eszközzel zárta le a főpolgármester: mint az Origo írja, kérésére leszereltették a szerinte engedély nélkül kihelyezett óbudai autófigyelő kamerát. Kérdés, hogy Tarlós István ezt tenné más esetben is, hiszen Budapesten több száz kamera működhet még bejelentés nélkül – a köztereseket nem kötelezi semmilyen jogszabály arra, hogy a kamerakihelyezésről tájékoztassák a Főpolgármesteri Hivatalt.

Mindez paradox helyzetet teremt: a közteresek a közúti közlekedésről szóló törvény 20. paragrafusára hivatkozva szabnak ki közigazgatási bírságot – ezzel elismerik, hogy a szabálytalanságokat rögzítő kamera nem minősül „külön jogszabályban meghatározott technikai eszköznek”. Ám az alapvető jogok biztosának egyik korábbi vizsgálata szerint ha a közterület-felügyeletnek nincs „külön jogszabályban meghatározott technikai eszköze”, akkor csak helyszíni bírságot szabhat ki – közigazgatásit nem, vagyis a kamerás bírságok szabálytalanok, ahogy azt a rendőrség is jelezte.

A közterület-felügyelők ettől függetlenül is elküldhetik a névre szóló bírságcsekket, ha pedig az autó üzemben tartója magától nem fizet, a rendőrséget kérik fel az eljárás lefolytatására, amely már saját hatáskörben intézi az ügyet. A rendőrök azonban nem tekintik bizonyító erejűnek az emberi tanú nélkül készített felvételt – ha a lefotózott autó tulajdonosa cáfolja, hogy ő követte volna el a szabályszegést, akkor nem is lehet megbüntetni.

A jogi kiskaput nem ismerő sofőr könnyen lépre mehet: azzal, hogy befizeti az 50 ezer forintot az önkormányzatnak, ráutaló magatartással elismeri a szabályszegést, lemond a jogorvoslat lehetőségéről – ilyen esetben pedig búcsút inthet a pénznek is. A kerületektől kapott válaszokból kiderül, hogy a több ezer megbírságolt autós közül csak alig nyolcvanan próbálták magánszemélyként vagy ügyvéd segítségével visszaszerezni a pénzüket – mindeddig eredménytelenül.