Óriási csúszásban a vizes vb

A három hónap múlva kezdődő világverseny kommunikációs kampánya sem indult még meg sem itthon, sem külföldön.

Még a 2024-es olimpia előkészületei is jobban álltak, és nem időarányosan, hanem mindent figyelembe véve – így foglalta össze röviden, vélhetően némi túlzással élve egy forrásunk, mi a helyzet a budapesti vizes világbajnoksággal (vb) szűk három hónappal az esemény kezdete előtt. Bár a hasonló rendezvényeknél mindig felmerül, hogy csúszásban vannak a szervezők, és végül jellemzően sikerül erre rácáfolni, ezúttal kivétel nélkül minden ügyre rálátó informátorunk azt mondta: komoly gondok vannak. Arról eltértek az álláspontok, hogy az utolsó, vagy az utolsó utáni pillanatban járunk egyes projekteknél, de az biztosnak tűnik: hatalmas hajrára lesz szükség a hátralévő 12 hétben. Hallottunk olyan véleményt, miszerint ahhoz, hogy minden tipp-topp legyen, mostantól még egy év kellene.

Külön érdekes, hogy amikor négy esztendővel előre hozták az eredetileg 2021-re tervezett budapesti vb-t, akkor a szakértők többsége elsősorban a legnagyobb projekt, a Dagály úszókomplexum miatt aggódott, de pont ezzel nem lesz ilyen jellegű gond. Emellett a nyílt vízi úszásnak otthont adó Balatonnál is vélhetően időben vannak (talán még akkor is, ha épp tegnap minősítették eredménytelennek a balatonfűzfői uszoda felújítására kiírt tendert), a másik három budapesti helyszínen azonban már más a helyzet.

A margitszigeti Hajós Alfréd uszodában (ahol a vízilabdameccseket rendezik) például még szinte sehogy nem áll a felújítás alatt lévő medence, a mobil lelátóról pedig úgy hírlik, még a múlt héten sem tudták, ki fogja építeni. Annyi bizonyos, hogy utóbbi nem volt eleme a Hajós és Széchy Tamás Uszoda felújítására kiírt bő 3 milliárdos közbeszerzésnek, amelyen mellesleg alig több mint egy hónapja hirdettek eredményt. Pedig munka úgy is van bőven, hogy a lelátók kimaradtak a projektből: javítani és beázásmentesíteni kell a fedett uszoda tetejét, nyílászárókat kell cserélni, medencéket kell felújítani, az egyéb gépészeti, csatorna- és elektromos ellátást biztosító fejlesztésekről nem is beszélve.

Szintén voltak gondok a szinkronúszásnak otthont adó városligeti műjégpályánál, illetve tónál is, ahol, úgy tudjuk, statikai problémák merültek fel: nem volt biztos, hogy a betonalapzat elbírja az ideiglenes medencét, aminek helyén épp ezért a közelmúltban módosítottak. A medence okozott az elmúlt hetekben izgalmakat állítólag a Batthyány téri óriás ugrótorony építése során is, aminek kivitelezőjét egyébként még a margitszigeti fejlesztésekénél is később, alig több mint három hete választották ki.

Arról eltértek a vélemények, hogy ezeket a lemaradásokat be lehet-e hozni, a korábbi tapasztalatok alapján azonban reménykedhetünk abban, hogy igen. Más kérdés, hogy mindez mennyibe kerül majd az adófizetőknek. A jelenleg a Magyar Nemzet kalkulációi alapján már masszívan 95 milliárd forint felett járó vizes vb-t forrásaink szerint ugyanis – az egyértelmű indokok mellett – a hihetetlen mértékű csúszás is igencsak megdrágítja. A kivitelezők alapból többet kérnének a feszített tempó miatt, de ehhez még az is hozzájön, hogy a pályázó cégek abszolút tisztában vannak a szervezők szorult helyzetével, amit kegyetlenül ki is használnak. Lapunknak többen is azt mondták: a kivitelezők jelenleg már 2-3-szoros árszorzóval dolgoznak, hiszen a szervezőnek úgyis ki kell fizetnie őket.

Ráadásul ha a létesítmények esetében hatalmas összegek ráfordításával sikerül is behozni a lemaradást, akkor is vannak olyan területek, ahol már most komoly károkat okozott a késés. Többek szerint teljesen érthetetlen például, hogy miért nem indult meg a világbajnokság kommunikációja sem itthon, sem külföldön. Több forrásból is úgy hallottuk, hogy ezzel a Kuna Tiborhoz köthető Trinity Communicationst bízták meg, de a közbeszerzések között erre semmi nem utal. Igaz, Kuna egy másik cége, a Young and Partners nemrégiben elnyert egy 2 milliárdos rendezvényszervezési megbízást, forrásaink ennél kétszer nagyobb kommunikációs büdzséről beszéltek.

Eredetileg már a jegyek értékesítésének tavaly decemberi indítása előtt terveztek állítólag egy kampányt, ilyenre azonban azóta sem került sor. Ahogy külföldi hirdetésekre sem: még szaklapokig sem jutottak el az illetékesek. Ez pedig a jegyek értékesítésére is kihat: a belépők sokkal lassabban fogynak, mint azt előzetesen remélték. Emellett az sem látszik, hogy milyen más irányból hozhat komolyabb bevételt a vb, hiszen például a merchandising termékek (márkajelzéssel ellátott, sporteseményhez köthető tárgyak) körül is hatalmas a csönd. A jegyértékesítésre és csecsebecsékre vonatkozó kérdéseinkkel kerestük a szervezéssel megbízott Bp2017 Nonprofit Kft.-t, lapzártánkig azonban nem érkezett válasz.

Ha már a szervező cég szóba került: többen a vállalatnak rótták fel a csúszásokat, igaz, hallottunk olyan véleményt is, hogy ennél magasabb szinten vannak a gondok. Úgy tudjuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a szervezőbizottságot is elnöklő Seszták Miklósra, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjére bízta a projektet, aki viszont egyesek szerint nem méri fel megfelelően az esemény súlyát. Annyi bizonyos, hogy az öt minisztert, egy kormánybiztost és a főpolgármestert is soraiban tudó szervezőbizottság ebben a formában még soha nem ült össze, Tarlós István például lapunknak azt mondta: több mint másfél évvel ezelőtt ülésezett utoljára a grémiummal.

Persze mivel ez láthatóan egy protokolláris szervezet, ettől még haladhatna a dolog, de az a baj, hogy az operatív feladatokkal megbízott Bp2017 Nonprofit Kft. sem úgy működik, ahogy kellene. A céggel a fő gond, hogy nincsenek megfelelő, rendezvényszervezéshez értő szakemberek, és a felelősségi jogkörök sem tisztázottak. Az ügyvezetőnek van „vizes múltja”, de ilyen projekten ő sem dolgozott korábban, ráadásul a hírek szerint a döntéseket sem ő hozza. A teljes projektet év elejéig Gyárfás Tamás fogta össze, de miután lemondott az úszószövetség vezetéséről, itt is háttérbe szorult, immár nemzetközi feladataira koncentrál. A cégnél a legerősebb embernek így most a Seszták Miklóshoz kötött pénzügyi igazgatót, Balogh Sándort tartják, de nem egyértelmű az sem, hogy neki milyen döntési jogköre van. A legnagyobb félelem épp ezért az, hogy a hátralévő hetekben sem lesz senki, aki összefogja a gigaprojektet. Úgy tudjuk, hogy a helyzet kritikusságát a Bp2017 Kft.-nél is felismerték, és az elmúlt időszakban próbáltak ilyen területen gyakorlottan mozgó szakembereket igazolni, de a szituációt többen annyira kilátástalannak ítélték meg, hogy nem vállalták a megbízatást.

„Minden rendben lesz”

Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester a Magyar Nemzetnek elmondta: három héttel ezelőtt tárgyalt a bizottságot vezető nemzeti fejlesztési miniszterrel. Seszták Miklós a főpolgármestert megnyugtatta, hogy nem kell aggódni, a három hónap múlva megrendezendő nemzetközi sportesemény szervezésével „minden rendben lesz”. Tarlós István hozzátette: a főváros a maga részéről időben teljesíti az úgynevezett „periférikus fejlesztéseket”. (Sz. Zs.)