Orosz központot adtak át a Debreceni Egyetemen (DE) szerdán: Budapest és Pécs után ez a harmadik ilyen intézmény Magyarországon.
Valerij Ljahov, az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetségének tanácsosa fontosnak nevezte, hogy az egyetemen a Russzkij Mir Alapítvánnyal által létrehozott központ segítségével megbízható információkhoz jussanak mindazok, akik érdeklődnek az orosz nemzet, az orosz kultúra iránt, és reményét fejezte ki, hogy egyre több magyar város kezdeményezi majd hasonló központok kialakítását.
Hozzátette: A magyarok már előrébb tartanak, Oroszország-szerte eddig 12 városban nyitottak meg ilyen intézményeket – idézi Ljahov szavait az MTI.
Szergej Surigin, a Russzkij Mir Alapítvány ügyvezető igazgatóhelyettese felidézte, hogy alapítványukat elnöki rendelet hozta létre 2007 júniusában Moszkvában. Alapvető céljaik közé tartozik, hogy intézményi keretek között, az oroszországi kormányzat támogatásával összefogják a külföldön élő oroszokat (kisebbségben élőket, emigránsokat és leszármazottaikat, külföldön dolgozókat), valamint mindazokat a nem orosz anyanyelvű és nem orosz állampolgárságú embereket, akik érdeklődnek az orosz nyelv és kultúra, Oroszország múltja, jelene és jövője iránt. Mint elmondta,
az alapítvány céljait úgynevezett orosz központok és orosz kabinetek hálózatának kiépítésével valósítja meg. Mintegy ötven országban több mint száz orosz központot és csaknem százötven orosz kabinetet hoztak létre, elsősorban felsőoktatási intézményekkel együttműködve.
A Russzkij Mirt ugyanakkor sokan az orosz nemzetközi befolyásszerzés egyik eszközének tartják: mint a Magyar Nemzet is beszámolt róla, Anna Fotiga lengyel exkülügyminiszter egy tavalyi jelentésében az „EU szétverését célzó agresszív eszközök” között említi az orosz ortodox egyház, a trollok, az RT és a Sputnik mellett az alapítványt is.
Nem csak a lengyelek látnak orosz befolyásszerzési kísérleteket az alapítvány munkássága mögött: az Ukrajina Moloda nevű ukrán lap 2009-ben – két évvel a Russzkij Mir alapítása után – titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva arról írt, hogy az alapítvány szeparatista törekvéseket, pontosabban egy oroszbarát Kárpátaljai Ruszin Nemzetgyűlés nevű szervezetet támogathatott a Kárpátalján, emlékeztet a Heti Válasz.
Molotovtól a KGB-ig, és tovább
Az alapítványt igazgató Vjacseszlav Nyikonov életrajza sem feltétlenül oszlatja el a gyanút: Nyikonov Sztálin külügyminisztere, Vjacseszlav Molotov unokája. A 80-as években a Lomonoszov egyetem párttitkára volt, majd Gorbacsov idején a párt ideológiai osztályának egyik vezetőjeként, 1991-ben pedig a KGB elnökének munkatársaként tevékenykedett. 1993-ban létrehozta a Politika Alapítványt, s ugyanebben az évben az orosz parlament képviselője lett. Az új Állami Duma képviselőjévé választották, a nemzetközi biztonsági és fegyverzetellenőrzési albizottság vezetője lett. 1995-től a csecsen háború okait vizsgáló bizottságot vezette. 1996-ban Jelcin elnökválasztási kampánycsapatát irányítja, 1997–2001 között az elnök politikai tanácsadó testületének tagja. 2003-ban megválasztják az Egység Oroszország nevében elnevezésű alapítvány elnökének is, emellett számos társadalmi szervezet vezetői között van, főszerkesztője az Oroszország stratégiája c. elemző folyóiratnak. Közel 700 cikk és 7 könyv szerzője, monográfiát írt többek között nagyapjáról, Vjacseszlav Molotovról. Alapvető tankönyvei, cikkgyűjteményei jelentek meg a mai orosz politikai rendszerről, írja honlapján az Alapítvány az Orosz nyelvért és Kultúráért.
