Liu úr kantoni származású teakereskedő. Gyakran jár haza Kínába, amit most sokkal könnyebben megtehet magyar papírjaival, amelyeket a letelepedési kötvény révén szerzett. „Magyarország nagyon élhető helynek számít. Kínában jelenleg az ételek, a levegő, a víz egyáltalán nem tiszta, emiatt az ország élhetetlen” – jelentette ki Liu Rui-piao a Hír Televízió Célpont című műsorában. Liu úr 75 millió forintot fizetett a kötvényekért.
Az Államadósság Kezelő Központ szerint tavalyig összesen mindössze 1 milliárd forint hasznot hozott a letelepedésikötvény-biznisz a magyar államnak. A nemzetgazdasági miniszter helyettese novemberben még 7-8 milliárdos pluszról beszélt: „November 23-án az NGM is kiadott egy közleményt, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az eddig kibocsátott letelepedésikötvény-állomány több mint a fele a piacinál kedvezőbb kamatozású, így e letelepedési kötvények után körülbelül 20 millió euróval, 7-8 milliárd forinttal kevesebb kamatot fog az állam kifizetni” – nyilatkozta Tállai András.
A letelepedésikötvény-konstrukció 2013-ban és 2014-ben még nyereséges volt, mivel a piacinál alacsonyabb kamatot fizetett az állam a papírok után. 2015-re a piaci kamatok megfeleződtek, onnantól bukott a bizniszen a költségvetés. Jelenleg is több mint ezer ember vár arra, hogy elbírálják vásárlási szándékát. A program így végül várhatóan milliárdos mínuszban zárhat.
„A kormány által démonizált multinacionális cégek, mint a Goldman Sachs vagy a Deutsche Bank, egy normális magyar államkötvény-kibocsátásnál a kötvény értékének 0,2-0,3 százalékáért cserébe jegyzik le a kötvényeket. A letelepedési kötvénynél olyan 25-30 százalékos a haszonkulcs, tehát százszoros haszonra tesznek szert, mint egy normális kötvénykibocsátás esetében” – ismertette Wiedemann Tamás, lapunk újságírója.
Június elején Genfben gyűltek össze a letelepedésikötvény-üzletág legjelentősebb szereplői. A magyar érintettek persze távol tartották magukat az eseménytől, hiszen újságírók is jelen voltak, köztük a Magyar Nemzet munkatársa.
„Mindenhol ugyanazokat a neveket hallottuk vissza: Habony Árpád, Habony Árpád, Rogán Antal, Rogán Antal. Sőt, még Orbán Viktor is személyesen győzködte az egyik ügynököt, hogy a magyar kormány most csak szünetelteti ezt az egész konstrukciót, és a választás után újranyitja” – folytatta Wiedemann.
A Célpont megkérdezte erről a kormányfőt:
– Miniszterelnök úr, egy nagyon gyors kérdést megenged? Meg tudja azt ígérni, hogy a letelepedési kötvényeket nem vezetik vissza a választás után?
– Van rá egy szabály. Döntés van róla.
– De bármikor visszavonható.
– Döntés van róla.
– Akkor nem? Ezt vehetjük nemnek, miniszterelnök úr?
– Döntés van róla.
A parlament által felkent közvetítő cégek minden ügyfélen 25-30 millió forintot keresnek. 19 ezren jegyezték eddig a papírokat, a haszon tehát százmilliárdokban mérhető. Nem csoda, ha a közvetítő cégek egy-egy milliós helikoptertúrával próbálják befolyásolni a döntéshozókat.
Míg eddig csak annyit tudtunk, hogy többségében offshore cégek forgalmazták a sokat vitatott letelepedési kötvényt, most megszólalt az egyik ügynökség, az Innozone Holding tulajdonosa.
