Liu úr kantoni származású teakereskedő. Gyakran jár haza Kínába, amit most sokkal könnyebben megtehet magyar papírjaival, amelyeket a letelepedési kötvény révén szerzett. „Magyarország nagyon élhető helynek számít. Kínában jelenleg az ételek, a levegő, a víz egyáltalán nem tiszta, emiatt az ország élhetetlen” – jelentette ki Liu Rui-piao a Hír Televízió Célpont című műsorában. Liu úr 75 millió forintot fizetett a kötvényekért.
Az Államadósság Kezelő Központ szerint tavalyig összesen mindössze 1 milliárd forint hasznot hozott a letelepedésikötvény-biznisz a magyar államnak. A nemzetgazdasági miniszter helyettese novemberben még 7-8 milliárdos pluszról beszélt: „November 23-án az NGM is kiadott egy közleményt, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az eddig kibocsátott letelepedésikötvény-állomány több mint a fele a piacinál kedvezőbb kamatozású, így e letelepedési kötvények után körülbelül 20 millió euróval, 7-8 milliárd forinttal kevesebb kamatot fog az állam kifizetni” – nyilatkozta Tállai András.
A letelepedésikötvény-konstrukció 2013-ban és 2014-ben még nyereséges volt, mivel a piacinál alacsonyabb kamatot fizetett az állam a papírok után. 2015-re a piaci kamatok megfeleződtek, onnantól bukott a bizniszen a költségvetés. Jelenleg is több mint ezer ember vár arra, hogy elbírálják vásárlási szándékát. A program így végül várhatóan milliárdos mínuszban zárhat.
„A kormány által démonizált multinacionális cégek, mint a Goldman Sachs vagy a Deutsche Bank, egy normális magyar államkötvény-kibocsátásnál a kötvény értékének 0,2-0,3 százalékáért cserébe jegyzik le a kötvényeket. A letelepedési kötvénynél olyan 25-30 százalékos a haszonkulcs, tehát százszoros haszonra tesznek szert, mint egy normális kötvénykibocsátás esetében” – ismertette Wiedemann Tamás, lapunk újságírója.
Június elején Genfben gyűltek össze a letelepedésikötvény-üzletág legjelentősebb szereplői. A magyar érintettek persze távol tartották magukat az eseménytől, hiszen újságírók is jelen voltak, köztük a Magyar Nemzet munkatársa.