Míg eddig csak annyit tudtunk, hogy többségében offshore cégek forgalmazták a sokat vitatott letelepedési kötvényt, most megszólalt az egyik ügynökség, az Innozone Holding tulajdonosa. Földvári Gábor azt mondta: az ő cége hozzávetőlegesen 400 ügyfelet „hozott”, de azt több kérdésre sem akarta elárulni, hogy mennyi volt az egy ügyfélen elérhető profit.
Földvári azzal védte a 2013 júniusában bevezetett programot, hogy azzal nagyon jól járt a magyar állam – holott minden elemzés azt mutatta, hogy 2015 óta csak a közvetítő cégek nyernek az üzleten, a magyar állam pedig milliárdokat bukik. Földvári azzal próbálta alátámasztani érveit, hogy az ötéves magyar forintkötvény után „az államnak legalább évi 3,4-3,5 százalékba kerül a piaci finanszírozás”. Ezzel szemben az üzletember szerint a letelepedési kötvényeknél a kamat csak 2 százalék.
Mi harminc?
Viszont Földvári – miközben azt hangoztatta, hogy „a sajtóban megjelenő összehasonlítások fals képet mutatnak” – azt elfelejtette megemlíteni, hogy a törvény nem a forint-, hanem az eurókötvények kamatához igazítja a letelepedési kötvények kamatát. Ahogy azt lapunk nemrég részletesen bemutatta, az európai állampapírok hozamai néhány éve drasztikusan csökkennek, ennek megfelelően a magyar piaci kamatok is visszaestek, az ötéves hazai papírok esetében ez 1,35 százalékra zuhant. Ehhez képest a fideszes Rogán Antal által kidolgozott törvény továbbra is 2 százalékos kamatot garantál a gazdag kínai, orosz, indiai bevándorlóknak.
Bár az első években valóban nyert rajta az állam – amíg a piaci kamatok magasak voltak –, tavaly például már 8,4 milliárdot bukott a büdzsé. Lapunk számításai szerint az eddigi egyenleg: mínusz 1,2 milliárd forint, tehát Földvári legjobb esetben is csúsztatott az interjúban. Igaz, az üzletember arról is beszélt, hogy az általuk „hozott” ügyfelek lakást vettek, luxuscikkeket vásároltak Magyarországon, ami után befizették az áfát.
Az Innozone Holding ciprusi bejegyzésű cég volt, elsősorban ciprusi és indiai ügyfelekre volt jogosítványuk. Ugyanakkor azt is elárulta, a ciprusi „azért volt nagyon jó piac, mert a szigeten él legalább 60-80 ezer orosz és ugyanannyi kínai”. Amikor az Index újságírója arról kérdezte, hogy végül hány kötvényt értékesítettek, Földvári így kerülte meg a választ: „aki bemegy a ciprusi cégbíróságra, az minden publikus adatot megtalál”.
Őt is reptették
Az interjúban előkerült Habony Árpád és ügyvédje, Kosik Kristóf neve is. Mint arról beszámoltunk, a miniszterelnök informális kommunikációs főtanácsadója nemrég tért vissza Demján Sándor milliárdos bérelt repülőgépével Makaóból, ahol a letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban járt. Habony távol-keleti útja azért is érdekes, mert június 30-ig áll nyitva az a jogi kiskapu, amely lehetővé teszi a külföldi cégek adó- és járulékmentes adásvételét. Földvári az Indexnek adott interjúban azt állította, bár ugyanabba az edzőterembe jár, mint Habony, a letelepedési kötvényekről nem beszélt vele. Azt viszont elismerte, hogy Kosik ügyvédi irodáját bízták meg a jogi ügyek intézésével, s azt állította, nem kényszerből tették, nem volt elvárás ezt az irodát megbízni.
Szerinte abban semmi különös nincs, hogy az egyik letelepedési kötvényeket értékesítő hongkongi üzletember befizette Habonyt és barátnőjét egy méregdrága helikopteres városnézésre, mert Paul Kan, Magyarország hongkongi tiszteletbeli konzulja őt is elvitte egy ilyen városnézésre. Földvári szerint azért, mert Kan „valamilyen üzleti kapcsolat kialakulásában bízott”. Igaz, azt az ellentmondást nem oldotta fel, hogy míg Földvárit hivatalosan a parlament gazdasági bizottsága ruházta fel a kötvényközvetítés jogával, Habonynak papíron semmi köze nincs a kötvénybizniszhez, így továbbra is érthetetlen, miért reptette őt a hongkongi cég.
