Mint ismeretes, a törvénymódosítás azért kapott számos bírálatot, mert annak értelmében 2018 őszétől a tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek már nem kaphatnak felmentést az iskolai osztályozás alól.
A változtatást egyrészt a pedagógusok terheinek csökkentésével indokolták, másrészt azzal, hogy a beilleszkedési, tanulási zavarokkal küzdő diákok felmentése rendszerszintű problémát jelent, mivel a felmentések alkalmazásával sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő oldaláról nincs motiváció a tanulási nehézségek leküzdésére.
A törvénymódosítást aztán május 31-én teljes csendben fogadta el az Országgyűlés, és bár a döntéshozókat korábban a Civil Közoktatási Platform is megpróbálta lebeszélni a károsnak tartott tervről, a módosítás eredeti formájában ment át.
A Népszavának nyilatkozó Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke „totális pedagógiai baklövésnek” nevezte a felmentés megvonását. Mint fogalmazott, a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek nem azért vannak nehézségeik, mert nem akarnak tanulni. A törvénymódosítás indoklásában ellenben az olvasható, a kormány ettől a lépéstől reméli, hogy a diákok, a szülők és a pedagógusok motiváltabbak lesznek a nehézségek leküzdésében. Mendrey úgy látja, az intézkedéssel politikai célok is megvalósulnak: így még több gyengébben teljesítő diákot terelhetnek a szakképzésbe.
Később Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt a Rádió Orientnek, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek teljesítményét továbbra sem fogják osztályozni. A törvény csak azokra a diákokra lesz érvényes, akiknél a fejlesztőpedagógus segítsége érezhető javulást eredményez – esetükben valóban adnának majd osztályzatot. Azok viszont, akik orvosilag igazolt fogyatékossággal élnek, vagy egy szakértői bizottság is elismeri fejlődési zavarukat, továbbra sem kapnak jegyet teljesítményükre.
