Aláírta az oktatási törvények módosítását pénteken Áder János köztársasági elnök. Az államfő nyilatkozatában kiemelte, hogy a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. A köztársasági elnök emellett azt is hangsúlyozta, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával számos rangos szakmai szervezet is egyetért.
Áder János a nyilatkozatában aláhúzta: köztársasági elnökként különösen fontosnak tartja a felnövekvő nemzedékek érdekeinek képviseletét és jogainak érvényesítését, ezért a törvény kihirdetése előtt a lehető legkörültekintőbben vizsgálta azt a kérdést, hogy az új szabályozásnak van-e bármilyen hátrányos hatása az érintett gyermekekre.
„Ennek során konzultáltam az oktatási jogok biztosával, aki levélben biztosított arról, hogy a jogszabály szövege nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. Szakmai okfejtésében egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a törvény rendelkezései nem okoznak jogsérelmet, sőt az új normaszöveg alapján az eddiginél is nagyobb lesz az állam felelőssége abban, hogy minden gyermek megkapja a neki szükséges oktatást.”
Az államfő közölte azt is, az elmúlt napokban meggyőződött arról, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával azok a rangos szakmai szervezetek is egyetértenek, amelyek tagjai hivatásuknak tekintik a gyógypedagógusi munkát, valamint a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermekek személyre szabott előmenetelének biztosítását. A törvény kidolgozásában részt vevő szervezetek közül többek között a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálata álláspontját ismerte meg. „E szervezetek egyértelműen támogatják az elfogadott törvényben rögzített szabályokat.”
„Remélem, ezeknek a régóta köztiszteletben álló szakmai szervezeteknek a hitelessége és a szakmai véleménye azoknak a szülőknek is megnyugvást nyújthat, akikben riadalmat kelthetett néhány olyan – nagy nyilvánosságot kapó – kijelentés, amelyet a törvény szövege nem támaszt alá” – írta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy az elfogadott jogszabályt alkotmányossági szempontból is megvizsgálta, s mivel az semmilyen tekintetben nem bizonyult alaptörvény-ellenesnek, a törvény kihirdetését elrendelte.
Mint ismeretes, a törvénymódosítás azért kapott számos bírálatot, mert annak értelmében 2018 őszétől a tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek már nem kaphatnak felmentést az iskolai osztályozás alól.
A változtatást egyrészt a pedagógusok terheinek csökkentésével indokolták, másrészt azzal, hogy a beilleszkedési, tanulási zavarokkal küzdő diákok felmentése rendszerszintű problémát jelent, mivel a felmentések alkalmazásával sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő oldaláról nincs motiváció a tanulási nehézségek leküzdésére.
A törvénymódosítást aztán május 31-én teljes csendben fogadta el az Országgyűlés, és bár a döntéshozókat korábban a Civil Közoktatási Platform is megpróbálta lebeszélni a károsnak tartott tervről, a módosítás eredeti formájában ment át.
A Népszavának nyilatkozó Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke „totális pedagógiai baklövésnek” nevezte a felmentés megvonását. Mint fogalmazott, a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek nem azért vannak nehézségeik, mert nem akarnak tanulni. A törvénymódosítás indoklásában ellenben az olvasható, a kormány ettől a lépéstől reméli, hogy a diákok, a szülők és a pedagógusok motiváltabbak lesznek a nehézségek leküzdésében. Mendrey úgy látja, az intézkedéssel politikai célok is megvalósulnak: így még több gyengébben teljesítő diákot terelhetnek a szakképzésbe.
Később Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt a Rádió Orientnek, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek teljesítményét továbbra sem fogják osztályozni. A törvény csak azokra a diákokra lesz érvényes, akiknél a fejlesztőpedagógus segítsége érezhető javulást eredményez – esetükben valóban adnának majd osztályzatot. Azok viszont, akik orvosilag igazolt fogyatékossággal élnek, vagy egy szakértői bizottság is elismeri fejlődési zavarukat, továbbra sem kapnak jegyet teljesítményükre.
