Húsz éve még nyilvános körlevélben tiltakozott a Magyar Katolikus Egyház a korrupció ellen, Ferenc pápa vesztegetést elítélő gondolatai kapcsán azonban most nem adtak ki központi támogató nyilatkozatot, ahogy a többi történelmi egyház sem.
Mint megírtuk, a katolikus egyházfő a június közepén megjelent Korrózió című könyv előszavában kelt ki a korrupció ellen, szerinte ugyanis a „világot elrohasztó” vesztegetés „istenkáromlás” és a legsúlyosabb társadalmi csapás, amellyel szemben „hívőknek és nem hívőknek közösen kell harcolniuk”.
A reformátusoktól, a Hit Gyülekezetétől, valamint az evangélikusoktól sem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy mi a véleményük Ferenc pápa gondolatairól, ahogy arra sem, hogy tervezik-e hasonló tartalmú nyilatkozat kiadását. A Magyar Katolikus Egyház volt az egyetlen, amely válaszolt, de mindössze egy 1996-os, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által kiadott körlevélre hivatkoztak.
Ebben úgy fogalmaztak, hogy „a bűnözés megfékezésének, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének, továbbá a vállalkozások föllendítésének súlyos akadálya a korrupció, amely átszövi a gazdasági, a politikai, sőt a társadalmi élet különböző területeit”. – A visszaélések sok esetben nem is válnak láthatóvá, hiszen többszörösen rejtett formában történnek. Mégis nemegyszer kell tapasztalni, hogy közép- és felső szinteken büntetlenül előfordulhatnak visszaélések, például szerződéskötések, hitelek odaítélése, közpénzek szétosztása során, a döntéshozóknak anyagiakkal vagy egyéb előnyökkel történő befolyásolása révén. Amíg ezek megszüntetésére nem történnek elegendően hatékony intézkedések, addig aligha alakulhatnak ki igazságos társadalmi viszonyok – idézték a több mint 20 évvel korábban, még a szocialista kormányzás idején kiadott dokumentumot.
A hazai egyházak ennek megfelelően továbbra is a hagyományos keresztény tanítás, valamint a hazai politikai közhangulat között őrlődnek, így – néhány egyéni véleményt leszámítva – egyelőre nem vették át nyíltan a Vatikán álláspontját a korrupcióval kapcsolatban, de a menekülthelyzet kezelését tekintve sem. Pedig Ferenc pápa többször is szót emelt a magyar határzár ellen is, a kerítésről legutóbb például azt mondta, hogy „a probléma attól még fennmarad, csak a gyűlölet lesz miatta nagyobb”.
– Nem emlékszem arra, hogy az utóbbi időben a hazai egyházak Ferenc pápáéhoz hasonló nyilatkozatot adtak volna ki, azonban biztos vagyok abban, hogy az egyházfő szavaival minden hívő ember egyetért – kommentálta a pápa gondolatait Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke, aki korábban több alakommal is szembement az uralkodó kormányzati felfogással. Az egyházi vezető lapunknak azt mondta, hogy Ferenc pápa „nem először nevezi nevén a dolgokat”, a korrupció pedig – a mögötte lévő önzéssel – borzasztó világot teremt. Beer Miklós egyébként rendszeresen prédikál a korrupció ellen, de magáévá tette a pápa menekültekkel kapcsolatos felfogását is. Korábban például azt tanácsolta, hogy aki teheti, fogadjon be egy legálisan Magyarországon tartózkodó menekültet.
– Magával az elvvel mindenkinek egyet kell érteni, aki menekült, azt be kell fogadni. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs szükség valamilyen rendszerre vagy szűrőre, de mindenképpen segíteni kell – fogalmazott. Fabiny Tamás evangélikus püspökkel – aki szintén saját véleményét megfogalmazva ment szembe a kormány álláspontjával – közösen egy videót is megjelentettek a menekültek világnapja alkalmából, amelyben kiállnak azok mellett, akik kényszerűségből hagyták el otthonukat. – A háború, az erőszak nap mint nap emberek ezreit szakítja el az otthonától, olyan embereket, akik ugyanolyanok, mint bárki közülünk, és ugyanúgy megérdemlik, hogy biztonságban éljenek, mint bármelyikünk – mondják az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának felkérésére készült videóban.
Fabiny Tamás egyébként tavaly lapunknak adott interjújában a korrupcióval kapcsolatban elfogadhatatlannak nevezte, hogy ma Magyarországon úgy szülessenek döntések, hogy azok nem transzparensek, vagy csak a gyanú árnyéka vetüljön valakire, aki nem tud elszámolni vele, miként gazdagodott meg. – Én ezt a mai magyar társadalom legnagyobb nyomorúságának érzem, és erre vonatkozóan teljes mértékben osztom az átlagemberek véleményét. Nincsenek tisztességes gazdasági viszonyok, mert a korrupció átszövi a társadalmat – fogalmazott.
Beer Miklóshoz és Fabiny Tamáshoz hasonlóan kiállt a kormány menekültellenes politikája ellen Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye püspöke is, aki szerint a katolikus egyház két igazságot próbál egyensúlyban tartani. – Egyrészt a bevándorlóknak is megvannak kötelességeik, de azoknak segíteni kell, akiknek az élete lehetetlenné vált – fogalmazott korábban a Hír TV-nek.
– Tökéletesen egyetértek Ferenc pápa szavaival, szerintem is súlyos jelenség a korrupció, és örülök annak, hogy a magyar kormány is hozott korrupcióellenes törvényeket – ezt már Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője mondta lapunknak, akit szintén a pápa gondolatairól kérdeztünk. Szerinte nem igaz, hogy nincs összhangban a jelenlegi kormány politikája a keresztény tanítással. – Ferenc pápa lelkipásztorként nyilatkozik, tehát mindig az emberről szól, nekünk viszont a politikai felelősségünk az önvédelemre is kiterjed – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a két szerep ugyan eltér egymástól, de nincs ellentmondás a kettő között.
A politikus szerint a bevándorlás a kultúránkat és családjaink biztonságát fenyegeti, ezért különbséget kell tenni a menekültek és a bevándorló tömegek között. – Az üldözötteket segíteni kell, lehetőleg a saját hazájukban – ahogy a magyar állam és egyház teszi is ezt –, a bevándorlók ellen pedig önvédelmet kell gyakorolnunk – mondta.
Olaszországban egyébként többen is üdvözölték a pápa szavait, a katolikus egyházfő ugyanis azt is kilátásba helyezte, hogy a korruptakat kiközösítenék az egyházból. Raffaele Cantone, az olasz korrupcióellenes hatóság (Anac) elnöke például úgy fogalmazott: a kiközösítésnek nemcsak egyházi és jogi, hanem nemzetközi politikai üzenete is lenne. Úgy tűnik, ez az üzenet még nem ért el Magyarországra.
