Még közmunkára sem lesznek alkalmasak a jövőben azok a beilleszkedési, tanulási és magatartásbeli problémákkal küzdő, azaz btm-es gyerekek, akiket a nemrég elfogadott, Tajgetosz-törvénynek nevezett jogszabállyal a kormány teljesen ellehetetlenített egy jobb élettől – mondta a Hír TV-nek Gyarmathy Éva gyermekpszichológus. A szakértő szerint betenni őket egyenoktatásba a 20. századra vall.
Nem hiszi el, hogy megszavazták ezt a törvényt – jelentette ki a Hír TV stúdiójában Gyarmathy. Úgy véli, semmilyen szakmai megalapozottsága nincsen, és semmilyen előnnyel nem jár a módosítás. „Ahogy megjelent ez a felvetés, a szakma folyamatosan próbálta az érveket, hogy miért nem. Tehát a nemet tudjuk, de hogy miért igen ? Ez járhatatlan” – szögezte le a szakértő.
Mendrey László, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a törvény megszavazását követően azt mondta, a kormányzat ezzel azt szeretné elérni, hogy minél több gyerek legyen szakmunkás. Ezt arra alapozza, hogy a kabinet levitte a tankötelezettség korhatárát, és sok egyéb más intézkedést is meghozott, ami mind ebbe a mederbe tereli a fiatalokat. Gyarmathy Éva erre úgy reagált: a különféle szakképzésekben más most súlyos gondok vannak, kiváltképp az írás-olvasás terén, ezeket a tanulókat pedig nem lehet szakmára megtanítani. „Ezek a gyerekek sok kudarccal küzdenek majd. Olyan gyerekeket akarunk a képzésbe küldeni, akik már nem akarnak tanulni. Ha elég sokszor fejbe vágtak valakit egy könyvvel, akkor többé nem megy oda, hogy még egyszer vágják fejbe; kerülni fog minden olyan helyet, ahol könyvet lát” – fogalmazott a szakember.
A beilleszkedési, tanulási és magatartásbeli problémákról szólva azt mondta: nem létezik olyan szakirodalom, amely azt támasztja alá, hogy a lustaság áll a háttérben. „Az viszont igaz és megalapozott, hogy megfelelő tanítással ezek a zavarok közel sem lennének ilyen súlyosak, vagy akár ki sem alakulnak ilyen esetekben.”
Gyarmathy szerint egyre többfélék lesznek a gyerekek, így az a meglátása, hogy betenni őket az egyentanításba, mint annak idején a 20. századi „menetelős korszakban”, egész egyszerűen képtelenség.
A gyermekpszichológus határozott véleménye, hogy minden gyermek nagyon más, így más oktatásra van szükségük, személyre szabottan, az egyéni igények alapján. Tőlünk nyugatra az egészségügyhöz hasonlóan a speciális oktatásban is jobb a helyzet, bár a szakértő megjegyezte, hogy akinek van pénze kifizetni azokat az iskolákat, ahol önköltségi alapon tudnak jól foglalkozni a btm-es gyerekekkel, az több hazai „alternatív megoldás” közül is választhat.
A probléma nem itt van, figyelmeztetett Gyarmathy: ott vannak azok, akiket a szülő sehová nem tud vinni. „Ők közmunkát sem tudnak majd végezni, olyan szinten amortizálódik majd a gondolkodásuk” – szögezte le.
A parlament az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslatára múlt kedden nagy többséggel fogadta el a törvénymódosítást, amely kimondja, hogy 2018-tól a diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás tanulók nem kapnak többé felmentést, vagyis a tanárok őket is osztályozhatják. A módosítás értelmében emellett megfelelő számú szakember híján már nemcsak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhatnak majd enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.
Az Emmi szerint a változtatásra azért van szükség, mert a felmentések miatt sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő nem motivált a tanulási nehézségek leküzdésében. Az osztályzás alóli mentesítést ráadásul szinte automatikusan alkalmazzák az iskolákban, ami a minisztérium szerint már rendszerszintű problémákat okoz a köznevelésben.
Gyarmathy Éva korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta: semmilyen szakmai anyag nem támasztja alá, hogy a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerekek ne lennének motiváltak, ha megfelelően tanítják őket. Ráadásul az idegrendszerük nem fog parancsszóra megváltozni: attól, hogy nem kap felmentést, hirtelen nem fog megtanulni számolni. Hozzátette, hogy az érintett diákok nem rosszabb képességűek a többieknél, csupán másfajta a tanulási folyamatra van szükségük.
Tüntetést szervez a Tanítanék
Gyermek- és környezet-, de nem kormánybarát megmozdulást szervez a Tanítanék mozgalom június 6-a, kedd 18 órára a Sándor-palota elé. A demonstráción kísérletet tesznek arra, hogy átadják Áder Jánosnak azt a nyílt levelet, amelyben arra kérik, hogy ne írja alá a törvényt. A nyílt levelet összesen több mint 1500 magánszemély és csaknem 40 szakmai szervezet írta eddig alá – hangsúlyozta közleményében a mozgalom.
