Berettyóújfalu választ, börtönkórház a tét

Az október 8-i helyi népszavazás az idén csak a második lesz az országban.

Hivatalosan már tart a kampányidőszak a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban, ahol október 8-án lesz helyi népszavazás. Az ott élők arról dönthetnek, hogy az önkormányzat visszavonja-e a határozatát, amelyben egy börtönkórház építéséhez szükséges telket ingyen az államnak adott. Egyelőre alacsony hőfokon ég a kampány, de már fölvették a pozíciót a szemben álló felek. A Jobbik és a DK az „igen” mellett kampányol, ami a börtönkórház elutasítását jelenti, míg a fideszes városvezetés a „nem” szavazatra buzdítja a lakosságot, bár a Fidesznek az is tökéletesen megfelel, ha az alacsony részvétel miatt érvénytelen lesz a helyi népszavazás. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a képviselő-testület határozata hatályba lépne, és az állam megkapná a 8200 négyzetméteres telket a börtönkórház felépítéséhez. Az érvényességhez 50 százalék fölötti részvétel szükséges, ami mintegy hatezer embert jelent, ennyien viszont a 2014-es önkormányzati választáson sem mentek el szavazni. – Helyben mindent meg fogunk tenni azért, hogy a beruházás meghiúsuljon. Biztonsági kockázatot is jelent, valamint orvoshiányt okozna, mert a helyi kórháztól elszippantana szakembereket, erőforrásokat, aminek a civil betegek látnák kárát – mondta lapunknak Kulcsár Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője. Hozzátette: már július óta aláírásokat gyűjtenek (ezt teszi a DK is), de egy kampánykiadványt is eljuttatnak a választópolgárokhoz.

A börtönkórházat – hivatalos nevén Fogvatartottak Egészségügyi Ellátóközpontja – a Gróf Tisza István Kórház melletti területre építenék. Az intézmény vezetősége megkérdezte a dolgozókat, támogatják-e a börtönkórház ötletét, illetve dolgoznának-e benne. 49 orvosból 36 szimpatizál a beruházással, és 31 dolgozna is ott, a szakdolgozók kétharmada szintén támogatja a börtönkórházat, ám közülük 341 emberből csak 155-en vállalnának ott munkát. Felbukkan az ellenzők érvei között, hogy a rossz közbiztonság miatt esne az ingatlanok értéke, ártana a turizmusnak is, továbbá mivel a börtönkórházból vizsgálatokra a másik kórházba is átvinnék a rabokat, sokan nem szeretnék, ha például a gyerekeknek vezetőszáras bilincsben vezetett elítéltekkel együtt kellene várakozniuk a folyosókon.

– Hiba volt, hogy egyhangú döntése előtt a képviselő-testület nem vonta be a lakosságot. Nem hiányzott nekem ez a népszavazás, de azt várom, hogy a támogatók kerüljenek többségbe – mondta lapunknak Muraközi István. A második ciklusát töltő fideszes polgármester szerint a 220 fogvatartott ellátására ötmilliárd forintból épülő börtönkórház biztonságos lenne, izolált, külterületen épül, és számos új munkahelyet jelentene az egészségügyi dolgozóknak, őröknek, takarítóknak. A helyi vállalkozóktól is számos szolgáltatást rendelnének meg. Felidézte: a népszavazást négy fideszes képviselő kezdeményezte, miután a lakossági fórumokon jelentős felháborodást váltott ki a téma. Muraközi István elmondta, tartalékaikból hétmillió forintot különítettek el a népszavazás költségeire.

Az ügy hátterében a kormány börtönépítési programja áll, a következő években nyolc új fegyintézet épül az országban, ebből hét Kelet-Magyarországon (például a Berettyóújfalu melletti Komádiban). Szintén túlzsúfolt és lerobbant állapotú a tököli rabkórház, ezért kell egy újat is építeni valahol. Eddig Miskolc és Szikszó jött szóba lehetséges helyszínként, de az ellenállás miatt mindkét településen elálltak az ötlettől.

Az idén eddig csak a Szegeddel szomszédos Algyőn volt helyi népszavazás februárban egy vegyi üzem tervezett építéséről. Az ügy nem mozgatta meg a választókat, hiszen 18 százalékos részvétellel érvénytelen lett a referendum. Az idei két helyi népszavazással ellenben már sikerül túlszárnyalni a 2016-os eredményt, amikor csak a Pest megyei Szentlőrinckátán kellett az urnákhoz fáradni (Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatlakozott volna a település), de szintén érvénytelenül zárult. Legutóbb 2015 decemberében volt érvényes és eredményes helyi népszavazás Magyarországon, akkor a Békés megyei Méhkeréken nem volt fölösleges felállítani a szavazófülkéket. Hazánk legnagyobb román többségű településén sikerült megugrani az 50 százalékos részvételi küszöböt: 1824 választópolgárból 1014-en szavaztak, és így a helyi kétnyelvű általános iskola fenntartási joga a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól átkerült a nemzetiségi önkormányzathoz.

A Fidesz 2010 óta megfojtotta a helyi népszavazás intézményét, 25-ről 50 százalékra emelték az érvényességi küszöböt. Ez vezetett odáig, hogy míg 2008-ban 27 helyi referendum volt, 2014-ben már csak kettő. „A helyi népszavazás országos üzenete, hogy semmi sem reménytelen” – mondta Orbán Viktor 2014 májusában, miután leadta szavazatát a Normafa területének rendezéséről szóló, amúgy az alacsony részvétel miatt érvénytelen XII. kerületi referendumon. A kötelező betelepítési kvótáról tartott tavalyi országos népszavazást sem a nép kezdeményezte, a kormány írta ki.