Súlyos munkaerőhiány van a Magyar Postánál is

Főleg Budapesten, valamint a kelet-magyarországi régió kistelepülésein kevés a kézbesítő és a sofőr.

Bejelentett foglalkoztatás, stabil munkahely, biztos megélhetés, segítőkész munkatársak, karrierépítés és üdültetés – ezzel a reklámszöveggel igyekszik magához csábítani a munkavállalókat a Magyar Posta. Legalább 150 embert szinte azonnal fel tudna venni az állami vállalat. Üres állások várnak betöltésre Győrtől Szegedig, a betanított kézbesítőtől a jogtanácsosig megannyi pozícióra keresik a kollégákat. Például a kelet-magyarországi régióban Debrecenbe keresnek postást, gépjárművezetőt pedig Miskolcra és Szolnokra. Vélhetőleg a nagyobb városokban még könnyebben találnak munkaerőt, ám a falvakban komoly problémák vannak. Az ezerlelkes Tiszasasra és Varbóra is keresnek kézbesítőt napi 4 órára, ehhez a munkakörhöz nyolc általános az elvárt iskolai végzettség. Ahhoz viszont már érettségi szükséges, hogy valaki postavezető legyen. Ezt a munkakört például a 800 lakosú Túristvándiban és a 600 fős Nagykökényesen is pályáztatják. Ráadásul ehhez bonyolultabb feladatok is társulnak: a posta munkavállalóinak fejlesztése, panaszkezelés és kapcsolattartás a gazdaság helyi szereplőivel a piaci pozíció megerősítése érdekében.

A bérezés megegyezés szerint alakul, de az általános iskolai végzettséghez kötött állásoknál hozzávetőlegesen bruttó 210 ezer forinttól indul a havi jövedelem. A kistelepüléseken valójában gyakorlatilag elhanyagolható a tényleges postai munka, egy korábbi felmérés szerint napi átlag 5 óra kihasználatlan kapacitást mértek.

Beszédes adat, hogy 121 postán naponta kevesebb mint öt levelet adtak föl, 412 postán pedig heti egy csomagot kellett kezelni. Több kistelepülésen inkább be is zárták a fiókokat, mert felújításukra is milliárdokat kellett volna költeni. Az ingatlanokat most árulja a vállalat, de minimális az érdeklődés. Saját hivatal helyett a kis posták a takarékszövetkezetekkel olvadtak össze. Bár áprilisban a Magyar Posta történelminek nevezett bérmegállapodást kötött a szakszervezetekkel, tegnapi ottjártunkkor éppen senki nem volt a vállalat budapesti karrierirodájában. Pedig a hírek szerint főleg a logisztikai területen azonnali kezdést ajánlanak. Egyébként a bérmegállapodással kapcsolatban általános tévhit, hogy minden egyes postai dolgozó 14 százalékos bérfejlesztést kap, ez csak a komplett bértömeg százalékos emelkedését jelenti, amelynek felosztása külön megállapodásban dől el.

A jelentős munkaerőhiány legutóbb karácsonykor ütközött ki látványosan, ami nem meglepő, hiszen folyamatos a létszámcsökkenés. Még 2010-ben 34 ezren dolgoztak a cégnél, ez a szám mára 30 ezer alá csökkent. Ezt még lehetett azzal magyarázni, hogy a liberalizált piacra való felkészülés jegyében kiemelt szempont volt, hogy versenykörülmények között is hatékonyan tudjon működni a vállalat. Ugyanakkor igaz, hogy piaci alapon nem indokolt például egy tiszasasi posta fenntartása, de mivel a vállalat egyetemes szolgáltatónak számít, kötelessége megoldani a kézbesítést minden településen. Kötelező feladatokból származó milliárdos többletterheit pedig az államnak kell kompenzálnia.

A leépítéseket sokáig a csökkenő levélszámmal is lehetett indokolni, tavaly azonban 625 millió belföldi levelet kézbesítettek, ez csaknem 1 százalékos növekedés. Pénzügyi akadálya elvileg nem lehet a munkafelvételnek, hiszen tavaly 191 milliárd forintos forgalom mellett 3 milliárd forint adózott eredménnyel zártak. Ennek ellenére jelentős az elvándorlás: a kézbesítők száma a 2011-es 10,5 ezer főről mára bőven 10 ezer alá csökkent. Nem mellékes, hogy Budapesten elvileg már versenytársa is lehetne a postának, ugyanis a CityMail Kft. 2015-ben engedélyt kapott a közönséges levelek kézbesítésére a hírközlési hatóságtól, de úgy tudjuk, a tevékenységüket azóta sem kezdték meg. Az osztrák postához tartozó Feibra is készült erre, de az állami hatóság többször is elutasította a kérelmét.

Persze nem a Magyar Posta az egyetlen állami vagy önkormányzati társaság, amely munkaerőhiánnyal küzd. Tegnap a MÁV-nál 291 aktuális álláshirdetés futott: pályamunkásból, kocsirendezőből és váltókezelőből is keresik az utánpótlást. A probléma és a kétségbeesés méretét jól mutatja, hogy 35 ezer forintot kap az a dolgozó, aki új embert visz a vasúttársasághoz. A BKV-nál is feszült a helyzet a munkaerőhiány miatt: buszra, trolira és villamosra is sofőrt keresnek, 21 éves kor fölött bárki megfelel, akinek jogosítványa van.

Továbbá a BKK is örömmel vár mindenkit, aki a héven szeretné a jegyeket ellenőrizni. A Főkert is folyamatosan várja az önéletrajzokat: a Népligetbe és a Margitszigetre karbantartót keresnek, a Hajógyári-szigetre kertészt, de dísznövénytermesztőnek is lehet jelentkezni. Növényvédelmi engedéllyel bíró munkatársnak pedig gyakorlatilag bárkit felvesznek, akinek jó a fizikai állóképessége.

A csaknem 1500 autóbusz-vezetőt foglalkoztató Volánbusznál is jelentős a fluktuáció, tavaly 65-70 sofőr hiányzott, de ez a társaság szerint még kezelhető volt. Most is bőven van üres állás; például Szentendre környékére, Vácra, Érdre és Budapestre is keresnek embert. Az átlagbér tavaly bruttó havi 264 ezer forint volt.