A jelentős munkaerőhiány legutóbb karácsonykor ütközött ki látványosan, ami nem meglepő, hiszen folyamatos a létszámcsökkenés. Még 2010-ben 34 ezren dolgoztak a cégnél, ez a szám mára 30 ezer alá csökkent. Ezt még lehetett azzal magyarázni, hogy a liberalizált piacra való felkészülés jegyében kiemelt szempont volt, hogy versenykörülmények között is hatékonyan tudjon működni a vállalat. Ugyanakkor igaz, hogy piaci alapon nem indokolt például egy tiszasasi posta fenntartása, de mivel a vállalat egyetemes szolgáltatónak számít, kötelessége megoldani a kézbesítést minden településen. Kötelező feladatokból származó milliárdos többletterheit pedig az államnak kell kompenzálnia.
A leépítéseket sokáig a csökkenő levélszámmal is lehetett indokolni, tavaly azonban 625 millió belföldi levelet kézbesítettek, ez csaknem 1 százalékos növekedés. Pénzügyi akadálya elvileg nem lehet a munkafelvételnek, hiszen tavaly 191 milliárd forintos forgalom mellett 3 milliárd forint adózott eredménnyel zártak. Ennek ellenére jelentős az elvándorlás: a kézbesítők száma a 2011-es 10,5 ezer főről mára bőven 10 ezer alá csökkent. Nem mellékes, hogy Budapesten elvileg már versenytársa is lehetne a postának, ugyanis a CityMail Kft. 2015-ben engedélyt kapott a közönséges levelek kézbesítésére a hírközlési hatóságtól, de úgy tudjuk, a tevékenységüket azóta sem kezdték meg. Az osztrák postához tartozó Feibra is készült erre, de az állami hatóság többször is elutasította a kérelmét.
Persze nem a Magyar Posta az egyetlen állami vagy önkormányzati társaság, amely munkaerőhiánnyal küzd. Tegnap a MÁV-nál 291 aktuális álláshirdetés futott: pályamunkásból, kocsirendezőből és váltókezelőből is keresik az utánpótlást. A probléma és a kétségbeesés méretét jól mutatja, hogy 35 ezer forintot kap az a dolgozó, aki új embert visz a vasúttársasághoz. A BKV-nál is feszült a helyzet a munkaerőhiány miatt: buszra, trolira és villamosra is sofőrt keresnek, 21 éves kor fölött bárki megfelel, akinek jogosítványa van.
