Életveszélyes játékot emleget a Római-part ügyében Tarlós István

A főpolgármester nem vétózná meg, ha a Fővárosi Közgyűlés a népszavazás kiírása mellett döntene a római-parti védmű építése kapcsán.

Tarlós István bírálta Óbuda-Békásmegyer szintén fideszes vezetésű önkormányzatát, hogy miért nem írtak ki ők népszavazást. Emlékeztetett: valamennyi III. kerületi képviselő-testületi határozat a part menti változatot támogatta, sőt a Demszky Gábor vezette Fővárosi Közgyűlés egyértelműen letette a voksát e mellett a nyomvonal mellett. – Akiket közvetlenül érint a kérdés, azok egy budapesti szintű népszavazáson simán kisebbségbe kerülhetnek – mondta a főpolgármester, aki szerint a III. kerületi népszavazás lenne igazságos, ráadásul egy budapesti népszavazás akkor lenne érvényes, ha azon több mint 400 ezer ember részt venne. Szerinte az is egyértelmű, hogy semmi értelme nincs a népszavazásnak, s – mint mondta – az ellenzéki kezdeményezők célja, hogy ne épüljön vádmű sehol. Pedig Tarlós István szerint ezzel játszani éppolyan „életveszélyes”, mint a 3-as metróval. Felvetette: „Egy ilyen kőkemény szakmai kérdésben a népszavazáson résztvevők rendelkeznek-e megfelelő szakmai ismerettel, miközben olyan alapfogalmakat is kevernek, mint a hullámtér és az ártér.” A hullámtér egyébként valójában maga a Róma-part, amely közel 1500 embert érint, míg az ártér a Dunától a Szentendrei útig tartó területet foglalja magában a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak között, ahol 55 ezer ember él.

A főpolgármester részletesen „kiosztotta” Lányi Andrásékat is. – A csillaghegyi öblözet árvízvédelméről öt éve folynak a viták. A Nánási út és a Királyok útja nyomvonalat favorizáló tanulmányterv indulatos, de értelmezhető számítást nem tartalmaz, ráadásul a negatív következményekről, kockázatokról sem vesz tudomást, egyetlen gondolatot, sort sem szentel neki. Lányiék valójában nem vitát akarnak. Ugyanazt játsszák el, mint Bős-Nagymaros esetén, tematizálni akarják a közbeszédet, nem vitatkoznak, hanem fölényes módon kényszeríteni próbálják a felelős döntéshozókat – mondta Tarlós István.

A Magyar Nemzet megkereste a megszólítottakat, s Lányi András, az árvízvédelmi mű, illetve a Római-part komplex rendezését bemutató alternatív javaslat szerkesztője lapunk kérdésére kiemelte: a Római-part sorsa szeptember 27-én ismét a Fővárosi Közgyűlés elé kerül, a felelős döntéshez szükséges, hiteles információkkal azonban továbbra sem rendelkezik a testület. – Javaslatunkban kitértünk a választott műszaki megoldás biztonsági kockázataira, a város lakóinak és a part élővilágának okozott kár jelentőségére, a városrendezési koncepció hiányára, valamint a demokratikus döntéshozatal elvén esett sérelemre. Kezdeményezésünk mögött nem álltak sanda politikai célok. A főpolgármester vádaskodását már csak azért is vissza kell utasítanunk, mert éppen az általa felkínált lehetőséggel éltünk – húzta alá Lányi András. Aki végezetül ismételten elmondta: „Nem azt kértük, hogy fogadják el a mi érveinket, hanem azt, hogy teremtsék meg a feltételeket az egymással ellenkező álláspontok érdemi, nyilvános vitájához, amire a döntés-előkészítés folyamatában egyszer sem került sor. A döntéshozóknak szerintünk nem csak joga és kötelessége, de elemi érdeke is, hogy egy ilyen súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel járó döntést a felmerült megoldási alternatívák elfogulatlan, azonos mélységű vizsgálata alapján hozzanak meg. Ebben, pártállásra való tekintet nélkül, továbbra is a rendelkezésükre állunk.”

Bús Balázs Óbuda-Békásmegyer kormánypárti polgármestere többszöri megkeresésünkre sem akart nyilatkozni az ügyben, az önkormányzattól válaszként a III. kerületben a Nánási úti nyomvonalról idén tavasszal kezdeményezett ellenzéki népszavazásról a helyi választási bizottságban hozott elutasító döntést kaptuk meg. Ezt a határozatot idén júniusban hagyta helyben a Fővárosi Törvényszék, indoklásában – a kérdés tartalmával külön nem is foglalkozva – egyértelműen rávilágított: az árvízvédelem fővárosi feladat, s ebben a kérdésben helyi, tehát III. kerületi népszavazás nem tartható. 

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke, a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta: abban bíznak, hogy a Kúria várhatóan október közepéig hitelesíti a kérdésüket, s akkor azonnal hozzálátnak, hogy összegyűjtsék a népszavazáshoz szükséges több mint 138 ezernyi aláírást. – A főpolgármester nem is reagált megkeresésünkre, hogy tárgyaljunk. Pedig a Fővárosi Közgyűlésnek – ha szándékában állna – nem kellene semmiféle aláírást gyűjteni. Kérdésük hitelesítése után azonnal kiírható lenne a népszavazás – mondta Pataki Márton, aki közölte: egyelőre várnak, de mindenképpen folytatják a küzdelmet a Római-part megmentéséért.

Metróklíma és kiserdő

Orosz szakemberek vizsgálják, hogy utólag beszerelhető-e klíma a felújított metrókocsikba a 3-as vonalon – mondta Tarlós István, aki megerősítette, hogy a szerelvények – ajtóhibák miatti – késedelmes szállításáért, továbbra is 2,5 milliárd forintos kötbért követelnek. Bár a főpolgármester szerint a felújított kocsikba szerelt szellőztetőrendszer, ha a metró infrastruktúrája, például az alagúti szellőzőrendszer is megújul, sokkal jobban fog működni, és melegben is kellemesebb lesz az utazás. Budapest vezetője legutóbb a hiányzó akadálymentesítést (20 állomásból csak 12-ben lesz lift) is az oroszoktól várt kötbérből pótolta volna, de az az összeg várhatóan kevés lesz. – Én nem bírálom a kormányt, mi abból főzünk, amink van – fűzte hozzá Tarlós István azzal kapcsolatban, hogy a főváros korábban új szerelvényeket akart rendelni, de ezt a kabinet megakadályozta. A főpolgármester ugyanakkor a kormánnyal közös fellépésről számolt be az Újbudát Csepellel összekötő Galvani híd botrányos tervezése ügyében. A hídhoz Ferencvároson és Kispesten átvezető út mentén ugyanis egy komplett kiserdőt kiirtatna a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). – A főváros egyetértésben Fürjes Balázs kormánybiztossal és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel, levelet írt a NIF-nek, hogy állítsák le a munkát. A NIF úgy adott megbízást a tervezőnek, hogy figyelmen kívül hagyta a főváros korábbi döntéseit és a kormány elképzeléseit – szögezte le Tarlós István, aki szerint a munka csak velük egyeztetve folytatható. (Sz. Zs.)