Nem tudok és nem is akarok a saját álláspontomon változtatni a Római-part, illetve az egész csillaghegyi öblözet árvízvédelme ügyében – szögezte le szerdai sajtótájékoztatóján Tarlós István (Fidesz–KDNP). A főpolgármester, mint mondta, immár összesen 8 szakvélemény 180 oldalát olvasta végig, s valamennyi azt mondta, hogy a part mentén épüljön a védmű. – Ezzel szemben áll a Lányi András író, filozófus és környezetvédő által készíttetett 60 oldalas szakvélemény, amelynek csupán 14 oldala foglalkozik a védművel – jegyezte meg Tarlós István. Egyben megerősítette a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatát az ügyben rendezendő esetleges fővárosi szintű népszavazásról: „Nem mondtam, hogy kezdeményezek ilyet, a sajtó jelentős része kiforgatta a mondandóm lényegét.” Budapest vezetője szerint a lényeg, hogy ő a Fővárosi Közgyűlésben „fel fogja vetni” a népszavazás kérdését, és ha lenne ilyen törekvés, azaz a képviselők többsége a kérdésben a választópolgárokra bízná a döntést, azt „nem vétóznám meg”.
Amikor a főpolgármesternél betelt a pohár
2017. szeptember 11-én Tarlós István a köztévében úgy nyilatkozott: „Fel fogom vetni a közgyűlésben én magam, hacsak a Kúria felül nem írja ezt valamilyen jogszabály alapján, ám legyen. Ha már ettől sem riadnak vissza, akkor legyen akár budapesti népszavazás! Ám legyen! Két dolgot meg kell jegyeznem, a közgyűlés fog dönteni róla... Két dolgot meg kell jegyeznem, budapesti szintű népszavazásról, ugye, ez csak ügydöntő népszavazás lehet... Leveszik rólunk a feszültséget, ám legyen!\"
Az LMP-s Csárdi Antal szerint Tarlós István főpolgármester egyértelműen kihátrált ígérete mögül, korábbi bejelentése ugyanis „a magyar nyelv szabályai” alapján egyértelműen azt jelentette, népszavazást kezdeményez a római-parti védmű nyomvonalának kiválasztásáról.
Az Együtt és a Párbeszéd egyébként már korábban kezdeményezte a fővárosi szintű népszavazást, ám a feltett kérdést, amely arra irányul, hogy a Fővárosi Közgyűlés vonja vissza 2017. április 5-én hozott döntését a mobil gát parti nyomvonaláról, a Fővárosi Választási Bizottság nem hitelesítette. Ezért a kezdeményezők a Kúriához fordultak.
Tarlós István bírálta Óbuda-Békásmegyer szintén fideszes vezetésű önkormányzatát, hogy miért nem írtak ki ők népszavazást. Emlékeztetett: valamennyi III. kerületi képviselő-testületi határozat a part menti változatot támogatta, sőt a Demszky Gábor vezette Fővárosi Közgyűlés egyértelműen letette a voksát e mellett a nyomvonal mellett. – Akiket közvetlenül érint a kérdés, azok egy budapesti szintű népszavazáson simán kisebbségbe kerülhetnek – mondta a főpolgármester, aki szerint a III. kerületi népszavazás lenne igazságos, ráadásul egy budapesti népszavazás akkor lenne érvényes, ha azon több mint 400 ezer ember részt venne. Szerinte az is egyértelmű, hogy semmi értelme nincs a népszavazásnak, s – mint mondta – az ellenzéki kezdeményezők célja, hogy ne épüljön vádmű sehol. Pedig Tarlós István szerint ezzel játszani éppolyan „életveszélyes”, mint a 3-as metróval. Felvetette: „Egy ilyen kőkemény szakmai kérdésben a népszavazáson résztvevők rendelkeznek-e megfelelő szakmai ismerettel, miközben olyan alapfogalmakat is kevernek, mint a hullámtér és az ártér.” A hullámtér egyébként valójában maga a Róma-part, amely közel 1500 embert érint, míg az ártér a Dunától a Szentendrei útig tartó területet foglalja magában a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak között, ahol 55 ezer ember él.
A főpolgármester részletesen „kiosztotta” Lányi Andrásékat is. – A csillaghegyi öblözet árvízvédelméről öt éve folynak a viták. A Nánási út és a Királyok útja nyomvonalat favorizáló tanulmányterv indulatos, de értelmezhető számítást nem tartalmaz, ráadásul a negatív következményekről, kockázatokról sem vesz tudomást, egyetlen gondolatot, sort sem szentel neki. Lányiék valójában nem vitát akarnak. Ugyanazt játsszák el, mint Bős-Nagymaros esetén, tematizálni akarják a közbeszédet, nem vitatkoznak, hanem fölényes módon kényszeríteni próbálják a felelős döntéshozókat – mondta Tarlós István.
A Magyar Nemzet megkereste a megszólítottakat, s Lányi András, az árvízvédelmi mű, illetve a Római-part komplex rendezését bemutató alternatív javaslat szerkesztője lapunk kérdésére kiemelte: a Római-part sorsa szeptember 27-én ismét a Fővárosi Közgyűlés elé kerül, a felelős döntéshez szükséges, hiteles információkkal azonban továbbra sem rendelkezik a testület. – Javaslatunkban kitértünk a választott műszaki megoldás biztonsági kockázataira, a város lakóinak és a part élővilágának okozott kár jelentőségére, a városrendezési koncepció hiányára, valamint a demokratikus döntéshozatal elvén esett sérelemre. Kezdeményezésünk mögött nem álltak sanda politikai célok. A főpolgármester vádaskodását már csak azért is vissza kell utasítanunk, mert éppen az általa felkínált lehetőséggel éltünk – húzta alá Lányi András. Aki végezetül ismételten elmondta: „Nem azt kértük, hogy fogadják el a mi érveinket, hanem azt, hogy teremtsék meg a feltételeket az egymással ellenkező álláspontok érdemi, nyilvános vitájához, amire a döntés-előkészítés folyamatában egyszer sem került sor. A döntéshozóknak szerintünk nem csak joga és kötelessége, de elemi érdeke is, hogy egy ilyen súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel járó döntést a felmerült megoldási alternatívák elfogulatlan, azonos mélységű vizsgálata alapján hozzanak meg. Ebben, pártállásra való tekintet nélkül, továbbra is a rendelkezésükre állunk.”
Bús Balázs Óbuda-Békásmegyer kormánypárti polgármestere többszöri megkeresésünkre sem akart nyilatkozni az ügyben, az önkormányzattól válaszként a III. kerületben a Nánási úti nyomvonalról idén tavasszal kezdeményezett ellenzéki népszavazásról a helyi választási bizottságban hozott elutasító döntést kaptuk meg. Ezt a határozatot idén júniusban hagyta helyben a Fővárosi Törvényszék, indoklásában – a kérdés tartalmával külön nem is foglalkozva – egyértelműen rávilágított: az árvízvédelem fővárosi feladat, s ebben a kérdésben helyi, tehát III. kerületi népszavazás nem tartható.
Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke, a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta: abban bíznak, hogy a Kúria várhatóan október közepéig hitelesíti a kérdésüket, s akkor azonnal hozzálátnak, hogy összegyűjtsék a népszavazáshoz szükséges több mint 138 ezernyi aláírást. – A főpolgármester nem is reagált megkeresésünkre, hogy tárgyaljunk. Pedig a Fővárosi Közgyűlésnek – ha szándékában állna – nem kellene semmiféle aláírást gyűjteni. Kérdésük hitelesítése után azonnal kiírható lenne a népszavazás – mondta Pataki Márton, aki közölte: egyelőre várnak, de mindenképpen folytatják a küzdelmet a Római-part megmentéséért.
Metróklíma és kiserdő
Orosz szakemberek vizsgálják, hogy utólag beszerelhető-e klíma a felújított metrókocsikba a 3-as vonalon – mondta Tarlós István, aki megerősítette, hogy a szerelvények – ajtóhibák miatti – késedelmes szállításáért, továbbra is 2,5 milliárd forintos kötbért követelnek. Bár a főpolgármester szerint a felújított kocsikba szerelt szellőztetőrendszer, ha a metró infrastruktúrája, például az alagúti szellőzőrendszer is megújul, sokkal jobban fog működni, és melegben is kellemesebb lesz az utazás. Budapest vezetője legutóbb a hiányzó akadálymentesítést (20 állomásból csak 12-ben lesz lift) is az oroszoktól várt kötbérből pótolta volna, de az az összeg várhatóan kevés lesz. – Én nem bírálom a kormányt, mi abból főzünk, amink van – fűzte hozzá Tarlós István azzal kapcsolatban, hogy a főváros korábban új szerelvényeket akart rendelni, de ezt a kabinet megakadályozta. A főpolgármester ugyanakkor a kormánnyal közös fellépésről számolt be az Újbudát Csepellel összekötő Galvani híd botrányos tervezése ügyében. A hídhoz Ferencvároson és Kispesten átvezető út mentén ugyanis egy komplett kiserdőt kiirtatna a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). – A főváros egyetértésben Fürjes Balázs kormánybiztossal és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel, levelet írt a NIF-nek, hogy állítsák le a munkát. A NIF úgy adott megbízást a tervezőnek, hogy figyelmen kívül hagyta a főváros korábbi döntéseit és a kormány elképzeléseit – szögezte le Tarlós István, aki szerint a munka csak velük egyeztetve folytatható. (Sz. Zs.)
