Ijesztő méretű ugrás várható 2017 második felében a kilakoltatások számában – derült ki a Szabó Tímeának, a Párbeszéd független parlamenti képviselőjének írásbeli kérdésére adott igazságügyi minisztériumi válaszból.
Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára ugyanis kifejtette: előzetes becsléseik szerint a júliustól decemberig tartó időszakban várhatóan 1000-1100 ügy végződhet kilakoltatással. Egyértelmű a növekvő tendencia, hiszen 2017 első felében összesen 708 családot tettek utcára. A válaszból szintén kiderül, 30 544 lakás vagy ház esetében fordulhat elő, hogy sikeres árverés után kitegyék a bent élőket, ha önként nem akarnak kiköltözni. Ez persze a maximális szám, a legtöbben maguktól távoznak, mert nem teszik ki magukat ennek a megaláztatásnak. Ugyanakkor Vízkelety Mariann abban reménykedik, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény márciusi módosításainak kedvező hatásai még csillapíthatják a kilakoltatási hullámot.
A márciusban módosított új kritériumok lényege: a bedőlt hitellel terhelt ingatlanokat nem lehet eladni a becsérték 100 százaléka alatt, valamint egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték 90 százalékán lehet őket értékesíteni. Emlékezetes, hogy augusztusban éppen azért hívatta össze az Országgyűlés rendkívüli ülését az ellenzék, mert szerintük idén el fogja érni a tízezret a fizetésképtelenné vált devizahitelesek körében a végrehajtások száma, csak szeptemberben 1600 indul majd. Megoldásként azonnali kilakoltatási moratóriumot rendeltek volna el az LMP javaslatára. A Fidesz ezt nem támogatta; azzal érveltek, hogy a moratóriumot késő ősszel szokták bevezetni az időjárás miatt, ezért augusztus végén még nem volt aktuális.
Döbbenetes adat derült ki az Igazságügyi Minisztérium válaszából a magyarok anyagi helyzetéről. Összesen 900 ezer banki követelésből eredő (hitel-, kölcsön- és lízingszerződés) végrehajtási ügy van, tehát minden tizenegyedik magyar ember érintett. A 900 ezer ügy értéke költségekkel és kamatokkal növelten pedig 3200 milliárd forint. Csak hogy érthető legyen: Orbán Viktor kormányfő nagyjából ennyit osztott szét a Modern városok programban a megyei jogú városoknak 245 beruházásra, ami valamivel kevesebb, mint az éves magyar GDP tizede. Nagyjából ennyi a lakosság állampapírban tartott megtakarítása is. Rengeteg ügy szünetel vagyontalanság, behajthatatlanság miatt: a 900 ezerből 280 ezer ügy ilyen, ezek összértéke pedig 2500 milliárd forint.
Tehát minden 35. magyarnak annyi jövedelme sincs, hogy akár egy plazmatévé vagy autó hitelét törlessze. A számokból az is kiderül, hogy 620 ezer végrehajtási ügy van folyamatban 700 milliárd forint összértékben. Vagyis minden tizenhatodik lakos ellen folyik végrehajtás. Persze valaki ellen több is lehet. Az ellenzéki képviselő kérdésére adott válaszból az a furcsaság is kiderült, hogy ugyan Molnár Zoltán személyében 2016 júniusa óta miniszteri biztosa is van a végrehajtásoknak, de ő személyesen a sajtónak végrehajtási ügyben és a Bírósági Végrehajtói Kar ügyeiről nem nyilatkozott, viszont „rendszeres kapcsolatot tart a kar illetékes szerveivel”.
