Ijesztő méretű ugrás várható 2017 második felében a kilakoltatások számában – derült ki a Szabó Tímeának, a Párbeszéd független parlamenti képviselőjének írásbeli kérdésére adott igazságügyi minisztériumi válaszból.
Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára ugyanis kifejtette: előzetes becsléseik szerint a júliustól decemberig tartó időszakban várhatóan 1000-1100 ügy végződhet kilakoltatással. Egyértelmű a növekvő tendencia, hiszen 2017 első felében összesen 708 családot tettek utcára. A válaszból szintén kiderül, 30 544 lakás vagy ház esetében fordulhat elő, hogy sikeres árverés után kitegyék a bent élőket, ha önként nem akarnak kiköltözni. Ez persze a maximális szám, a legtöbben maguktól távoznak, mert nem teszik ki magukat ennek a megaláztatásnak. Ugyanakkor Vízkelety Mariann abban reménykedik, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény márciusi módosításainak kedvező hatásai még csillapíthatják a kilakoltatási hullámot.
A márciusban módosított új kritériumok lényege: a bedőlt hitellel terhelt ingatlanokat nem lehet eladni a becsérték 100 százaléka alatt, valamint egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték 90 százalékán lehet őket értékesíteni. Emlékezetes, hogy augusztusban éppen azért hívatta össze az Országgyűlés rendkívüli ülését az ellenzék, mert szerintük idén el fogja érni a tízezret a fizetésképtelenné vált devizahitelesek körében a végrehajtások száma, csak szeptemberben 1600 indul majd. Megoldásként azonnali kilakoltatási moratóriumot rendeltek volna el az LMP javaslatára. A Fidesz ezt nem támogatta; azzal érveltek, hogy a moratóriumot késő ősszel szokták bevezetni az időjárás miatt, ezért augusztus végén még nem volt aktuális.
Döbbenetes adat derült ki az Igazságügyi Minisztérium válaszából a magyarok anyagi helyzetéről. Összesen 900 ezer banki követelésből eredő (hitel-, kölcsön- és lízingszerződés) végrehajtási ügy van, tehát minden tizenegyedik magyar ember érintett. A 900 ezer ügy értéke költségekkel és kamatokkal növelten pedig 3200 milliárd forint. Csak hogy érthető legyen: Orbán Viktor kormányfő nagyjából ennyit osztott szét a Modern városok programban a megyei jogú városoknak 245 beruházásra, ami valamivel kevesebb, mint az éves magyar GDP tizede. Nagyjából ennyi a lakosság állampapírban tartott megtakarítása is. Rengeteg ügy szünetel vagyontalanság, behajthatatlanság miatt: a 900 ezerből 280 ezer ügy ilyen, ezek összértéke pedig 2500 milliárd forint.
