Egyáltalán nem fair és nem méltányos, hogy Magyarországot a szégyenpadra ültette az Európai Bíróság az úgynevezett kvótaügyben – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szokásos, csütörtöki kormányinfón.
A két évvel ezelőtti döntést, amely szerint 120 ezer menedékkérőt kell áthelyezni, lényegében senki nem hajtotta végre, csak a tervezett létszám 27 százalékát helyezték át, vagyis a tagállamok elsunnyogták a végrehajtást, ellentétben a magyar kormánnyal, amely a kezdetektől nyíltan ellenezte azt. Lázár szerint ez azt mutatja, hogy az egész rendszer „meghalt, nyilvánvalóan működésképtelen”.
A miniszter megismételte azt a kormányzati álláspontot, hogy a kvótaügy többről szól, mint a 120 ezer ember áthelyezése. Valójában szuverenitási kérdésről van szó, hogy egy központban, Brüsszelben dönthetik el, Magyarországon kit kell befogadni és itt ki élhet. A bírósági döntéssel meccset vesztettek azok az államok, amelyek a szuverenitás talaján állnak, a Bizottság nyert ezzel. „Szerintünk ez helytelen és Európa jövője szempontjából veszélyes” – mondta Lázár.
Egy kérdésre válaszolva Lázár egyértelművé tette, hogy az áthelyezést a magyar kormány nem hajtja végre. Ha akarná, sem tudná, hiszen a határozatban foglalt kétéves időszak három hét múlva, szeptember 26-án lejár. A következő időszakban is megpróbál a magyar kormány ellenállni, a bírósági döntés után az úgynevezett kötelezettségszegési eljárásban.
Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár szerint azért is veszélyes a döntés, mert a 120 ezer fős áthelyezés után máris arról szólnak a hírek, hogy megduplázzák a létszámot, és a felülről nyitott, állandó kvótarendszer terve is ott van még a fiókokban.
Lázár határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a kvótaügyi vitában végül felmerülhet-e Magyarország EU-tagságának kérdése is.
Lázár szerint nem helytálló az az egyes, nyugati vezetők érvelése, amely szerint Magyarországnak azért kellene szolidárisnak lennie menekültügyben, mert jelentős fejlesztési forrásokat kap. Ennek a pénznek a bevándorlás ügyéhez semmi köze nincsen – mondta a miniszter, aki szerint ráadásul ennek a pénznek jelentős része, akár 80 százaléka is visszakerül a kibocsátóországokhoz, például a német cégeken keresztül.
Az EU-s források esetében ellenőrzést is fontosnak tartjuk – mondta Lázár, aki azon ironizált, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament vizsgálatát is fontosnak tartja. Arra utalt, hogy Ingeborg Grässle, az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) német kereszténydemokrata elnöke Magyarországon szeretne megtekinteni egyes beruházásokat, például a felcsúti kisvasutat.
„Észrevételeket fűztem az ellenőrzési programhoz, ami döntő mértékben Orbán Viktor személyéhez kapcsolódik” – mondta Lázár, aki szerint ennek semmiféle akadálya nincsen, ő csak azt vetette fel, hogy az EP-képviselő ne a választások előtt tegye ezt, illetve néhány 2010 előtti ügyet is megvizsgálhatna. Lázár példaként a 4-es metró „bűnügyét” említette, de szerinte Grässlét kifejezetten Orbán Viktor személye érdekli.
A minisztert szembesítették azzal, hogy Hadházy Ákos, az LMP képviselője milyen problémákat talált annál az alapítványnál, amelynek kuratóriumában a felesége is tag. Hadházy azt kifogásolta, hogy az 1,2 milliárdos EU-támogatásból túl sokat költöttek helyiségek bérletére, laptopokra és tanácsadói szerződésekre, pedig a cél a koraszülött gyerekek családjainak támogatása lenne.
Lázár szerint releváns és vitaképes kérdés lehet, hogy helyes-e, ha egy miniszter felesége ilyen szerepet vállal, de rögtön azzal vágott vissza, hogy az LMP-s képviselő megszólalása „cigányozás benyomását kelti”. A sajtótájékoztatót ugyanis „Miben hasonlít Lázár János felesége Farkas Flóriánra?” címmel hirdették meg. Lázár erre azzal csapott le, hogy „Ron Werberhez méltó teljesítmény”, utalva arra, hogy az LMP együttműködne az izraeli kampánytanácsadóval.
Az egy legitim vita, hogy mikor léphet be Magyarország az euróövezetbe, illetve annak előszobájába, az ERM árfolyamrendszerbe – mondta egy kérdésre válaszolva Lázár, de szerinte erre nem a népszavazás a megfelelő eszköz, ahogy egyébként valószínűleg a kezdeményezők is tudják. Az EU-ban egyébként elvileg mindenkinek be kell vezetnie az eurót (kivéve Dániának – a szerk.), vagyis csak az időpont a kérdés, illetve hogy milyen kockázatai és előnyei vannak ennek.
Lázár nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy az általa felügyelt Információs Hivatalnak van-e információja azokról az állítólag Magyarországon zavargásokat előkészítő személyekről, akik Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök szerint korábban Szerbiában és Macedóniában szerveztek hasonló akciókat. Annyit mondott csak: az tény, hogy más országokban történtek ilyenek.
Az Észak-Korea elleni szankciókra vonatkozó kérdésre Lázár azt mondta: Magyarország mindössze hétmillió forint értékben exportált gyógyszereket az elzárkózó diktatúrába, vagyis a magyar kormány készen áll meghozni a szükséges törvényt, és leállítani ezt a szerény exportot, ha erről döntés születik az EU-ban.
