„Teremtek én olyan cirkuszt!” – megszólalnak a szocialisták nagy öregjei

Leleplezi Suchman Tamás, hogy mi történik az MSZP-ben, ha párttársai október végéig nem hagyják abba a cirkuszt.

Aggódnak, és sajátjaikat ostorozzák az MSZP régi, kipróbált politikusai, akik az összeomlás felé tartó szocialistákat utolsó figyelmeztetésként összefogásra ösztökélnék.

– A legkevesebb, amit megtehetnek a baloldaliak, hogy csendben összeállnak, és meghozzák azt a döntést, ami alkalmassá teszi őket a győzelemre – mondta el a Magyar Nemzet online kérdésére Suchman Tamás. Ő a szocialisták egyik „nagy öregje”: 1990 és 2010 között országgyűlési képviselő volt, a Horn-kormány privatizációért felelős tárca nélküli minisztere, majd ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, az első Gyurcsány-kabinetben pedig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként dolgozott. Megkeresésünkre nem rejtette véka alá, hogy nagyon határozott, kemény álláspontot képvisel:

„Ha ez a cirkusz van, ha mindenki mindenkivel veszekszik ezért, azért, amazért, és ezt nem hagyják abba október végéig, én nyilvánosságra hozom azt az egész belső történetet, ami lehetetlenné tesz bennünket. Teremtek én itt nekik olyan cirkuszt, hogy nem teszik zsebre, mert ezt nem lehet csinálni!”

Kérdésünkre, hogy ma ki vagy mi a baloldal, és kinek kellene összefognia, Suchman Tamás nevetve válaszolt: „Nem tudom”.

– Ami engem a legjobban feszít, az a jobboldal és a szélsőjobboldal. Én zsidó vagyok, és nagyon-nagyon gyűlölöm, hogy szélsőjobboldaliak óbégatnak, zsidóznak Budapesttől vidékig. Ezért nekem semmi más dolgom nincs, hogy segítsem a baloldalt, hogy győzzön, hogy tudjon együttműködni a demokráciában gondolkodó pártokkal – hangsúlyozta Suchman Tamás, aki konkrét személyekkel nem kívánt foglalkozni.

Az MSZP az elmúlt napok, hetek és hónapok fejleményei alapján valóban az összeomlás felé tart, a legutóbbi közvélemény-kutatások már tíz százalék alatti támogatottságot mutattak ki a szocialistáknak. Egyelőre azt sem tudni, ki az igazi vezető: Botka László miniszterelnök-jelölt vagy a korábbi „reménység”, a nemzetközi jogász, Lattmann Tamás, esetleg az MSZP-elnök Molnár Gyula. Az is napról napra változik, hogy összefogjanak-e Gyurcsány Ferenc volt kormányfővel, illetve hogy egyáltalán ki fogjon össze kivel az ellenzéki oldalon.

Kovács László egykori MSZP-elnök és -alelnök, többszörös külügyminiszter, az Európai Bizottság volt adó- és vámügyi biztosa azt állítja: az utolsó pillanatban vannak a szocialisták. Nagyon nehéz szívvel és aggodalommal figyeli a pártban és a körülötte zajló folyamatokat. Leszögezte: „Össze kell fogni, ha az ördöggel nem is, de minden demokratikus párttal”. Szerinte ugyanis a jelenlegi fideszes „populista hatalom”, mely most éppen egy pénzemberben, Soros Györgyben találta meg az ellenségképet, árt Magyarországnak.

Kovács László azt mondta, az Orbán-rendszert le kell váltani, majd felidézte az MSZP 2002-es győzelmét a parlamenti választásokon, amire ma is nagyon büszke. Hiába kérdeztünk rá a párt mai szereplőire, a felvetődött nevekkel nem foglalkozott. Viszont azért, hogy ide jutottak, konkrétan az MSZP 2010-es miniszterelnök-jelöltjét, majd a párt akkori elnökét tartja felelősnek.

– Nem védte meg „az elmúlt nyolc évet”

– ezt tartja Kovács László a legnagyobb hibának, ami meg is látszott a 2014-es eredményeken, de hogy ma ki húzhatná ki a csávából őket, erre nem tudott senkit megnevezni. Annyit azért leszögezett: saját mércéje szerint legalább öt tulajdonsággal kell rendelkeznie annak, aki a baloldal és az ország élére szeretne állni. Sorrendben sorolta: tehetség, tudás – nem csak politikai –, tapasztalat, teljesítmény és végül tisztesség.

Kovács László azt is elmondta: jelenleg mezei párttag, s hiába ajánlotta fel az MSZP legutóbbi elnökeinek az elmúlt öt évben, hogy nagyon szívesen segítene, nem kértek belőle. Azzal kapcsolatban, hogyan képzelné el a mai ellenzék összefogását, a ma már nem létező SZDSZ-szel kötött korábbi koalíciós megállapodásokat hozta fel példaként. Az egykori Horn-, Medgyessy-, majd Gyurcsány- és Bajnai-korszak sorsából Kovács azt szűrte le: „Ha vita van, mindig a nagyobb pártoknak kell engedniük a kisebbeknek. Ellenkező esetben utóbbiak az együttműködést diktátumnak tekintik.”

Megkérdeztük volna Lendvai Ildikót is, aki 2002 és 2009 között a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője, 2009 és 2010 között pedig elnöke volt. A politikus, aki gyakran ma is feltűnik ellenzéki tüntetéseken, egy konferencián ült. Érdeklődésünkre azonban SMS-ben jelezte: „Sem Lattmann-, sem Botka-, sem DK-ügyről nem szeretnék a sajtóban nyilatkozni. Párton belül persze mondok véleményt, de a sajtóvita most ártana”.