A gyerekeknek joguk van közösségben lenni, nem kell őket otthon tartani például egy nátha miatt, a szakma javaslata szerint pedig a szülőknek is nagyobb szabadságot kellene adni, hogy igazolhassák, ha egy ártatlanabb betegség miatt a gyermek otthon marad. Gyakran jelenleg is vizsgálat nélkül, egy telefon után, látatlanban írja meg az igazolást az orvos a gyerekeknek – erről Pölöskey Péter, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) vezetőségi tagja, házi gyermekorvos beszélt a Magyar Nemzetnek.
A HGYE friss, októberben készült felmérése alapján a házi gyermekorvosok 95 százaléka úgy gondolja, enyhe betegség esetén a szülő is alkalmas az otthoni kezelésre és a tünetek megszűnésének megállapítására. Pölöskey Péter beszélt arról is: a jelenlegi jogszabályok alapján a beteg gyermek az orvos által meghatározott ideig nem látogathatja az óvodát, iskolát, és a szigorú értelmezés szerint orvosnak mindig látnia kell, ekkor állíthat ki igazolást. Ezzel azonban érzékelhetően vitába száll most a szakma. Ugyanis míg évtizedekkel korábban voltak olyan fertőző betegségek, például a szamárköhögés, a diftéria és a tbc, amelyek szükségessé tették, hogy az orvos mindig találkozzon a gyermekkel, ez mára már nem indokolt.
– Manapság az is kimeríti a betegség fogalmát, ha egy kicsit fáj a gyerek hasa, vagy ha náthás, pedig lehet, hogy ez csak „gyengélkedés”. Egy óvodás gyerek egy szezonban akár hat-hét alkalommal is lehet náthás, ami miatt gyakran akár egy hétig sem engedik óvodába. A nátha gyakran már a tünetek megjelenése előtt fertőz, tehát pusztán emiatt nem is érdemes otthon tartani a gyermeket. Persze ha lázas, vagy annyira bőséges a váladék, akkor ez indokolt lehet, de egy normál nátha nem jelenti azt, hogy feküdnie kellene a gyereknek – mondta a szakember.
Pölöskey Péter szerint ha a szülő már pontosan tudja, hogy mi fog történni a gyermekkel, amikor náthás, akkor ne várjuk el, hogy ezért is orvoshoz vigye. Nagyobb szabadságot kellene adni, azaz lehetővé kellene tenni a szülőknek, hogy ne csupán három napot igazolhassanak egy évben vagy egy félévben. Könnyebbséget jelentene, ha egy háromnapos betegséget nem csupán egy alkalommal igazolhatnának.
A HGYE felmérése során egyébként több mint ezer szülőt kérdeztek az óvodai, iskolai igazolásokkal kapcsolatban. A megkérdezettek 82 százaléka kevésnek tartja az igazolható három napot, 85 százalék pedig egyetért azzal, hogy növelni kellene a szülő által igazolható napok számát. A válaszadók 82 százaléka szerint enyhe betegség esetén a szülő is alkalmas a baj otthoni kezelésére és a tünetek megszűnésének megállapítására. Sőt, 83 százaléknyian megemlítették, előfordult, hogy gyermekük betegségét nem ítélték súlyosnak, az ellátást orvosi felügyelet nélkül is vállalták volna, és az orvosi rendelőt kizárólag a hiányzás miatti igazolás céljából keresték volna fel. Mindössze 14 százalék gondolta úgy, hogy a betegség kezelését csak orvos állapíthatja meg.
Pölöskey Péter beszélt arról is: itthon bevált gyakorlat, hogy kötőhártya-gyulladással ne menjen iskolába, óvodába a gyermek, mert megfertőzi a többieket is. Ezt azonban egyetlenegy nemzetközi ajánlás sem tartalmazza. Valójában a betegség csak akkor fertőz, ha a gyermek a szemébe nyúl, majd megfog valamit, amit aztán valaki más is, aki utána szintén a szemébe nyúl. Mindez egy szappanos kézmosással megelőzhető, nem kell egy hétig otthon lenni a gyereknek pusztán emiatt. Más kérdés, hogy az iskolában tud-e egy gyermek meleg vízzel, szappannal kezet mosni.
A szakembert arról is kérdeztük: nem lehet-e veszélyes a gyermekekre nézve, ha a szülő döntheti el, hogy gyermekének kell-e orvosi vizsgálat, vagy sem. Pölöskey Péter szerint nagyon gyakran most is megszegik a jogszabályt a háziorvosok, hiszen az esetek többségében a szülők csak betelefonálnak a rendelőbe, hogy szükségük van az igazolásra. – Nekem viszont nagyon jó tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban. Szülőkkel beszélgetve mindig előkerülnek olyan témák, hogy például mikor lehet otthon maradni, láz esetén mi a teendő, vagy mikor kell azonnal orvoshoz vinni a gyereket – mondta Pölöskey Péter.
