A HGYE felmérése során egyébként több mint ezer szülőt kérdeztek az óvodai, iskolai igazolásokkal kapcsolatban. A megkérdezettek 82 százaléka kevésnek tartja az igazolható három napot, 85 százalék pedig egyetért azzal, hogy növelni kellene a szülő által igazolható napok számát. A válaszadók 82 százaléka szerint enyhe betegség esetén a szülő is alkalmas a baj otthoni kezelésére és a tünetek megszűnésének megállapítására. Sőt, 83 százaléknyian megemlítették, előfordult, hogy gyermekük betegségét nem ítélték súlyosnak, az ellátást orvosi felügyelet nélkül is vállalták volna, és az orvosi rendelőt kizárólag a hiányzás miatti igazolás céljából keresték volna fel. Mindössze 14 százalék gondolta úgy, hogy a betegség kezelését csak orvos állapíthatja meg.
Pölöskey Péter beszélt arról is: itthon bevált gyakorlat, hogy kötőhártya-gyulladással ne menjen iskolába, óvodába a gyermek, mert megfertőzi a többieket is. Ezt azonban egyetlenegy nemzetközi ajánlás sem tartalmazza. Valójában a betegség csak akkor fertőz, ha a gyermek a szemébe nyúl, majd megfog valamit, amit aztán valaki más is, aki utána szintén a szemébe nyúl. Mindez egy szappanos kézmosással megelőzhető, nem kell egy hétig otthon lenni a gyereknek pusztán emiatt. Más kérdés, hogy az iskolában tud-e egy gyermek meleg vízzel, szappannal kezet mosni.
A szakembert arról is kérdeztük: nem lehet-e veszélyes a gyermekekre nézve, ha a szülő döntheti el, hogy gyermekének kell-e orvosi vizsgálat, vagy sem. Pölöskey Péter szerint nagyon gyakran most is megszegik a jogszabályt a háziorvosok, hiszen az esetek többségében a szülők csak betelefonálnak a rendelőbe, hogy szükségük van az igazolásra. – Nekem viszont nagyon jó tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban. Szülőkkel beszélgetve mindig előkerülnek olyan témák, hogy például mikor lehet otthon maradni, láz esetén mi a teendő, vagy mikor kell azonnal orvoshoz vinni a gyereket – mondta Pölöskey Péter.
