A Jobbik szerint az ügyészség is bekapcsolódott az Orbán-terv végrehajtásába

Koncepciós eljárásnak tartják a nyomozást. A NAV-ot is rájuk küldhetik. Betiltás lesz a vége? Szavazzon!

– Mivel az így kiegészített 2016. végi rendelet sok egyéb mellett a pártok és pártalapítványok támogatásait sorolja fel, elképzelhető, hogy a mostani gyors kihirdetés az ÁSZ és az ügyészség által is vizsgált Jobbik esetleg tervezett pénzbüntetésének gyors behajtása érdekében született, amelyet így akár már a jövő héten le lehetne bonyolítani – hívta fel a figyelmet a portál. 

A Fidesz később közleményben reagált Jakab Péter szavaira. A párt azt írta, a Jobbik a vádaskodás helyett inkább tisztázza az illegális pártfinanszírozási botrányát. „A hatóságok a törvényben előírt feladatukat végzik, és a Jobbiknak is ezt kellene tennie. A Jobbiknak – a többi párthoz hasonlóan – eleget kellett volna tennie az Állami Számvevőszék felé a törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek, de a Jobbik hónapok óta titkolja a Simicskával és cégeivel kötött szerződést, miközben több mint fél éve használja a milliárdos plakátfelületeit” – közölték. A Fidesz azt írta, „Magyarországon a törvényeket mindenkinek be kell tartania – ez alól Simicska és a Jobbik sem kivétel”.

Az LMP közleményében eközben úgy fogalmazott, a fideszes ügyészség már számtalanszor bizonyította, hogy politikai utasításra indítanak eljárásokat. „Az LMP álláspontja szerint a képviseleti demokrácia ma újabb mélyütést kapott Orbán Viktor kormányától” – közölték. Az LMP szerint Orbán Viktor az ügyészségi komisszárjait használja fel egy politikai párt és a képviseleti demokrácia elleni hadjáratához. „Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy politikai utasítások alapján indítsanak vádhatósági eljárásokat. A jogállami keretek felszámolásával a kormánypártok új sebességbe kapcsoltak a demokratikus intézményrendszerek totális politikai uralom alá vonása érdekében. Az LMP ezért a Társaság a Szabadságjogok (TASZ) szervezetéhez fordul annak érdekében, hogy számba vegye a lehetséges jogi megoldásokat” – fűzték hozzá.

Pénteken a Fővárosi Főügyészség szóvivője, Bagoly Bettina mondta el, hogy az ÁSZ jelzését az abban foglaltak alapján a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség feljelentésként értékelte, és „számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségszegés vétségének gyanúja miatt” pénteken nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen. A kerületi ügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a nyomozás lefolytatásával, amelynek határideje december 6., de indokolt esetben a határidő meghosszabbítható.

Az ÁSZ egyébként még kedden számolt be arról, hogy augusztus 10-én megkezdte volna a Jobbik gazdálkodási adatainak ellenőrzését, de a párt nem működött vele együtt, ezért az ügyészséghez fordul. A Jobbik később azonban cáfolta az együttműködés hiányáról szóló bejelentést: mint közleményében írta, „jelenleg is együttműködne az Állami Számvevőszékkel, ha azt politikai megrendelésre nem akadályoznák”. Volner János az ÁSZ fővárosi székháza előtt tartott keddi sajtótájékoztatóján egyebek mellett azt mondta: csak „büdös”, harmadik világbeli diktatúrákban kényszerítenek arra közintézményeket, hogy megpróbáljanak leszámolni az ellenzék vezető erejével.

Az ÁSZ eddig soha nem vizsgálta a pártok az évi működését, de most kivételt tettek a Jobbikkal. A 444.hu ennek okait firtató kérdésére válaszolva Horváth Bálint, az ÁSZ osztályvezető főtanácsosa elmondta, hogy valóban a 2015–16-os év vizsgálatával kezdtek, nemcsak a Jobbiknál, hanem másik hat pártnál is. A többi pártnál nem is volt semmi gondjuk, de a Jobbiknál már itt is huzavona volt. Aztán kaptak egy bejelentést, ami felhívta a figyelmüket a plakátos szerződésekre, ezért úgy döntöttek, hogy kiterjesztik a vizsgálatot 2017-re is – tette hozzá.

Erről értesítették a Jobbikot is, és ez volt a csütörtök délutáni levélben, amiben jelezték, hogy másnap 9-kor helyszíni ellenőrzést tartanak a Villányi úti irodában. Horváth szerint kockázatelemzést végeztek, és úgy ítélték meg, hogy indokolt a soron kívüli helyszíni ellenőrzés, és szerinte amúgy is elvárható, hogy egy közpénzekből működő párt folyamatosan ellenőrizhető legyen.

Azzal kapcsolatban, hogy ha valóban kíváncsiak lettek volna a szerződésekre, akkor miért nem vártak hétfőig vagy keddig, amikor a pénteken szabadságon lévő Schön Péter gazdasági igazgató ráért volna, azt mondta: „Ez nem egy randi”, a pártnak kell teljesíteni az adatszolgáltatást, nem a kapcsolattartónak. Miután 9-kor megjelentek a helyszínen, de az irodaház a munkaidő ellenére zárva volt, pénteken 10 óra után lezárták a vizsgálatot, a webes felületet is lezárták, ahová a párt küldhette volna a kért dokumentumokat. Ezért nem vették át a papírokat, amiket a jobbikosok kedden vittek el az ÁSZ-hoz, mert az törvénytelen lett volna. Úgy ítélték meg, hogy majd az ügyészség eldönti, hogy történt-e jogszabálysértés, és az ügyészség indokoltnak is látta a nyomozás elrendelését.

A kormányközeli Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója csütörtökön már arról beszélt az M1-en, hogy az ügyészség kérheti a Jobbik megszüntetését, ha a párt nem működik együtt az Állami Számvevőszékkel. Schiffer András a Lánchíd Rádiónak ezzel kapcsolatban péntek reggel úgy nyilatkozott: több szempontból hibás az Alapjogokért Központ nyilatkozata a Jobbik beszüntetésének lehetőségéről. Kifejtette: azt a jogszabályt, amire hivatkoznak, tavaly éppen a fideszes többség helyezte hatályon kívül. Schiffer András szerint a párt betiltásának felvetése példátlan a magyar politikatörténetben.

„Ez a Rubicon, 1989 óta egyetlen párt, a Fidesz sem merte átlépni a vörös vonalat, hogy ellenzéki pártokat szüntessenek be” – mondta Schiffer. Hozzátette, politikai szempontból talán nem racionális az a keménység, ahogy a kormánypárt fellép a Jobbikkal szemben, hiszen ezzel a választókban is tudatosítják, kit tartanak igazi kihívónak – „ha azonban Simicska Lajosról van szó (lapunk tulajdonosáról – a szerk.), a fideszes politikusoknál leesik a racionalitás ékszíja”, a vele folytatott élet-halál harcot pedig milliók szenvedik el.

Juhász Attila, a Political Capital szakmai vezetője lapunk kérdésére válaszolva közölte: a kormány állami intézményeket és hatóságokat használt pártpolitikai célokra, és ennek megfelelően ez az ügy nem pusztán kommunikációs trükk, hanem tényleges fenyegetés. Nem valószínű ugyanakkor, hogy végül feloszlatják a Jobbikot, egy ekkora támogatottsággal rendelkező párt esetében ugyanis – ráadásul néhány hónappal a választások előtt – ez nagy politikai kockázattal járna – fűzte hozzá. Mint mondta, kívülről egyelőre nem lehet megállapítani, hogy az Állami Számvevőszéknek vagy a Jobbiknak van igaza, az viszont biztos, hogy nem egyenlő a mérce. A Hír TV feljelentése után például – amelyben a Fidesz 2010-es kampányköltéseiről állították, hogy szabálytalan volt – nem indult vizsgálat.

Böcskei Balázs politológus úgy vélekedett, a kormány legfőbb célja a zavarkeltés, azaz hogy elhitesse a jobboldali érzelműekkel, a politika iránt kevésbé érdeklődőkkel, valamint a bizonytalanokkal, hogy a Jobbiknál átláthatósági problémák vannak. Ugyanez volt a cél akkor is, amikor a párt alapszervezeteinek feloszlásáról cikkezett a kormányközeli média, ezek a beszámolók azonban nem voltak elég hatásosak. Ha ugyanakkor több ilyen téma épül egymásra, akkor kialakulhat a szavazókban egy olyan érzés, hogy a Jobbik egy tisztázatlan párt, márpedig ez jelentősen roncsolja az esélyeiket – különösen az egyéni körzetekben. Az ugyanakkor szinte biztos, hogy a pártot végül nem oszlatják fel, ennek ugyanis a jogi követelményei sem állnak fenn – fűzte hozzá.

Ha komolyan gondolják, hogy feloszlatják a Jobbikot, az akár utcai zavargásokhoz is vezethet, és végül igaza lesz annak, aki forró őszt jósolt – kommentálta az ügyészségi nyomozás elrendelését Lövétei István alkotmányjogász. Úgy vélte, az ügy végkimenetele attól függ, hogy a kormány elég erősnek érzi-e magát a párt megszüntetéséhez, vagy – tartva a politikai következményektől – inkább hallgatólagos megállapodás születik a felek között és minden marad a régiben. Az alkotmányjogász szerint a törvény nem teszi lehetővé az egyéni felelősségre vonást, azaz a párt vezetőit feltehetően nem lehet bíróság elé citálni. – Elvben ugyanakkor megpróbálhatják perbe fogni őket költségvetési csalás gyanújával, ez azonban elhibázott taktika lenne a kormány részéről, hiszen könnyen mártírokká válhatnak a Jobbik vezetői – fogalmazott.

Az Állami Számvevőszék korábbi alelnöke szerint pedig szakmailag teljesen indokolatlan és szokatlan a volt fideszes Domokos László vezette számvevőszék eljárása. Nyikos László erről a Hír TV Newsroom című műsorában beszélt. Szerinte mindenáron hibát akar találni a Jobbik elszámolásában a szervezet.