Ha nagyon lassan és különböző mértékben is, de az egyházak ingerküszöbét is elérte az őcsényi ügy (a Tolnai megyei faluban erősen ellenezte a lakosság jelentős része, hogy oltalom alatt álló, menekült gyermekek, családok üdüljenek a település egyik magánpanziójában).
Az Őcsényben üdültetni kívánt emberek a magyar hatóságok által elismert menekültstátusban, legálisan tartózkodnak Magyarországon – írta lapunk kérdésére a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE). „A MEE lehetőségeihez képest – diakóniai szolgálatán keresztül – saját eszközeivel, illetve a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet keretein belül mindenkor igyekszik enyhíteni az ínséget szenvedők bajait, mert ez Krisztus tanításából fakadó kötelességünk” – tette hozz érdeklődésünkre Gáncs Péter, a MEE elnök-püspöke.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) álláspontja szerint az Őcsényben történtek világosan megmutatták, hogy korábbi félelmeik nem voltak alaptalanok, és az indulatok könnyen kezelhetetlenné válnak. Ismert, a menekültek befogadását tervező panziótulajdonost életveszélyesen megfenyegették, autójának kerekeit kiszúrták. A Mazsihisz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a „néptömegek határokon átívelő ellenőrizetlen vándorlása nem vállalható kockázatot jelent Magyarország és Európa számára. A létező biztonsági kockázatokon túl azonban alapvető kérdésnek tartják az emberi jogok, az emberi méltóság tiszteletben tartását. A szenvedők megsegítése számunkra vallási kötelesség” – teszik hozzá. A gyűlöletkeltés minden formáját elfogadhatatlannak tartják, legyen szó zsidókról, keresztényekről, muszlimokról, romákról, melegekről, migránsokról vagy konkrét személyről. Szerintük a gyűlölet természete hasonlatos a vírusok viselkedéséhez. Kezelhetetlenül gyorsan képes átterjedni az egyik kisebbségi csoportról a másikra, és megbetegíti az egész társadalmat.
Beer Miklós váci püspök egy korábbi írását küldte el lapunknak, hozzáfűzve azt a megjegyzést, hogy most sem tudna többet mondani. A váci püspök szerint azzal lehetne segíteni a kormányzati szervek munkáját, ha az egyházi közösségek önkéntes alapon felajánlanának néhány „helyet” ezeknek a menedékstátussal már bíró embereknek. – Tehát rajtunk múlik, hogy tényleg akarunk-e befogadni, segíteni. Ezzel valóban kikerülhetnénk a kötelező kvótát, amit joggal elutasítottunk, de végre helyére kerülne az egész ügy – írta Beer Miklós. A 444.hu-nak még azt is elmondta a váci püspök, hogy Őcsény szonda a mai magyar társadalmunk állapotáról, a közhangulatról. Mint fogalmazott, szégyelli, hogy az egyházközségek sem segítenek a menekülteken.
Mint arról beszámoltunk, Székely János szombathelyi megyéspüspök is reagált a menekültellenes hangulatra és az őcsényiek elutasító döntésére. A HVG.hu-nak nyilatkozva felajánlotta, hogy néhány napra szívesen vendégül látja a püspökségen a gyerekcsapatot. Hozzátette: az is fontos, hogy a menekültek számára ne vesszen kárba az az idő, amit a hazájuktól távol töltenek, s a helyzet jobbra fordultával képesek legyenek visszatérni.
Bár a menekültek befogadásával kapcsolatban nyilatkozott, a konkrét őcsényi eset kapcsán már nem kívánt állást foglalni Erdő Péter esztergom–budapesti érsek, amikor a Hír TV kamerája elé állt. – Ezt nem tudom – mondta a katolikus egyházi vezető a faluban elszabaduló indulatokra vonatkozó kérdésre. Erdő Péter szeptember 29-én egyébként szentmisét celebrált a bazilikában a szintén fegyveres konfliktusok elől menekülőkért. A misén keresztény ösztöndíjas diákok (többek között Nigériából, Szíriából, Irakból) vettek részt. Az érsek elmondta: „Örömmel ajánljuk nektek papjaink lelkipásztori segítségét bármilyen élethelyzetben.” Kovács László őcsényi református lelkipásztor sem akart nyilatkozni az ügyben.
