Újabb járműveket tiltanak ki szmogriadó esetén a fővárosból

A Fővárosi Közgyűlés arról is döntött, hogy két külön projektben valósul meg a csillaghegyi öblözet árvízvédelme.

MN
2017. 10. 25. 12:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A testület 23 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett döntött a Szeneczey Balázs és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettesek által jegyzett, a szmogrendelet módosításáról is szóló előterjesztés elfogadásáról – írja az MTI.

Az elfogadott határozat szerint 2018. október 1-je után a fővárosi riasztási fokozat elrendelése esetén korlátozzák a 7-es és a 8-as környezetvédelmi osztályú – Euro 3-as dízelüzemű – gépjárművek forgalmát is. Az intézkedéssel – mint a javaslatban rámutattak – a korlátozottak aránya az üzembentartók mintegy harmadáról gyakorlatilag 40 százalékára emelkedne.

A döntés értelmében a korlátozás 2019. október 1-jével riasztási fokozat elrendelése esetén a 10-es és a 11-es környezetvédelmi osztályú – Euro 4-es dízelüzemű – gépjárművekre is vonatkozik.

Az elfogadott előterjesztés szerint az előbbi rendelkezések hatálybalépésekor a használt gépjárműveknek gyakorlatilag a fele, a 2015-ös adatok alapján 52 százaléka esne a riasztási fokozat forgalomkorlátozása alá.

Mivel a fővárosi szennyezettségi szint kialakulásához további – a közlekedési hatással összemérhető – források is hozzájárulnak, illetve ezektől független környezeti tényezők is alakítják azt, az 55 százaléknál nagyobb mértékű fővárosi közlekedési korlátozás a mai ismeretek alapján már nem megalapozott – írták.

Hozzátették, hogy ugyanakkor a korlátozás során továbbra is indokolt – tekintettel a gépjárművek viszonylag gyorsan javuló környezetvédelmi tulajdonságaira – ezt az alapelvet fenntartani.

A képviselők döntöttek arról is, hogy riasztási fokozat elrendelése után tilos belső égésű motorral hajtott, rendszámtábla nélküli segédmotoros kerékpárokkal közlekedni.

A testület hatályon kívül helyezte azt a januári határozatát, amely a szennyezőbb gépjárművekkel közlekedőknek a riasztási fokozat idején lehetővé tette a helyi közösségi közlekedés ingyenes igénybevételét, továbbá módosította a parkolási rendeletet, amellyel hatályon kívül helyeznék a korlátozás által érintett gépjárművekre vonatkozó ingyenes parkolást.

A közgyűlés kimondta továbbá, hogy indokoltnak tartja a szmoghelyzetekkel kapcsolatos felsőbb szintű jogszabályi környezet felülvizsgálatát is.

A Fővárosi Közgyűlés arról is döntött, hogy a római-parti védműtől független, külön projektként kezelik az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak árvízvédelmét. A testület 24 igennel, 1 nem szavazat ellenében, 7 tartózkodás mellett támogatta a Tarlós István főpolgármester és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést.

A Fővárosi Közgyűlés határozatban mondta ki: egyetért azzal, hogy a csillaghegyi öblözet egészének árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény keretében külön projektként az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak mentén valósuljon meg az árvízvédelem. Ennek érdekében a patakok esetében folytassák le a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást, míg a Dunával párhuzamos védműről mint második ütemben megvalósuló létesítmény fejlesztéséről annak pontos nyomvonalának kijelölését követően, később dönt majd a testület. Tarlós István a napirend vitájában kijelentette, hogy a javaslatnak két haszna van: a politikai viták sokaságából „kiveszi a szelet”, és elkezdődik a projekt megvalósítása. 

A patakok esetében a munkák eltartanak körülbelül egy évig, és addig lehet vitatkozni a Dunával párhuzamos védmű nyomvonaláról – mondta a főpolgármester, hozzátéve: a vitát ne velük, hanem a szakemberekkel, a szakhatósággal folytassák le. Tarlós István közölte: a becslés szerint a Barát-patak esetében nettó 1 milliárd, az Aranyhegyi-patak esetében nettó 1,3 milliárd forintba kerül az árvízvédelmi fejlesztés.

Csárdi Antal (LMP) elmondta, hogy támogatja a javaslatot, de szerinte a Fidesz–KDNP szeretné a tartalmi politikai vitákat elkerülni a római-parti védműről.

Gy. Németh Erzsébet (DK) arról beszélt, az előterjesztés mutatja, hogy a városvezetés kapkod, mióta a Kúria átengedte a római-parti védművel kapcsolatos népszavazási kérdést, a javaslat nem ad választ például arra, hogy mennyibe kerül a patakok esetében a védekezés.   

Bús Balázs (Fidesz–KDNP) III. kerületi polgármester értelmesnek és logikusnak nevezte a projekt kettéválasztását, így elindulhat a patakok mentén az árvízi védekezés. Szerinte az ellenzék abban érdekelt, hogy obstruálja a városvezetés megoldását. 

Kocsis Máté (Fidesz–KDNP) VIII. kerületi polgármester azt mondta, hogy ez az ügy az ellenzék meghatározó szereplői számára politikai színpad, ők a balhéban érdekeltek. Az ellenzéki képviselőket arra kérte, hogy támogassák az előterjesztést, és ne használják azt „politikai balhéra”.

A Fővárosi Közgyűlés eldöntötte, hogy 2019 végéig 5,7 milliárd forintos állami támogatásból megvalósítja a 700 férőhelyes Hermina Garázs projektet a Vidámpark helyén.

A képviselők 20 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes erről szóló javaslatát.

Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója korábban elmondta, hogy a többszintes létesítmény részben a felszínen, részben a felszín alatt helyezkedik majd el a terület Kacsóh Pongrác út felé eső végének azon zónájában, amelyet már a Vidámpark működésének utolsó éveiben is parkolónak használtak. Az építmény tetejére várhatóan felfutnak majd a Kárpát-medence múltbéli élővilágát bemutató Pannon Park zöldfelületei.

Horváth Csaba (MSZP) arról kérdezett, hogy miért kerül a tervezett garázsban egy parkolóhely kialakítása 10 millió forintba. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes elmondta, a későbbiekben dől el, hogy mennyibe kerül a beruházás, a tervezés folyamatban van.

Szerdán több kerületi parkolási szabály módosításához is hozzájárultak, így például új fizetős övezetet alakított ki Újpesten.

A Fővárosi Közgyűlés emellett egységes szabályokat tartalmazó koncessziós szerződéshez kötötte az autóbuszos városnéző (hop-on, hop-off) szolgáltatást. A városvezetés szerint azért volt szükség a változtatásokra, mert a mostani városnéző buszok ártanak a főváros turisztikai megítélésének. Az új szabályok ezért kimondják, hogy az üzemeltetőknek a Fővárosi Őnkormányzat által meghatározott arculati irányelveknek megfelelően kell kialakítaniuk a városnéző buszok kinézetét. Az üzemeltetőknek például a járműveiken meg kell jeleníteniük Budapest logóját, továbbá gondoskodniuk kell a tisztaságról is.

A jövő év június 30-án hatályba lépő rendelet előírja továbbá, hogy a városnéző buszoknak Euro 4, vagy annál magasabb környezetvédelmi kategóriába kell tartozniuk.

A közgyűlés elé zárt ülésen került a Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes és Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester által jegyzett előterjesztés, arra hivatkozva, hogy sértené a főváros gazdasági érdekeit és a verseny tisztaságát, ha idő előtt nyilvánosságra kerülnének a feltételek.

Emlékezetes, hogy a főváros már tavaly is kiírt hasonló koncessziós pályázatot, amelynek értelmében a győztes cég egyedül maradt volna a hop-on-hop-off rendszerű városnéző buszok piacán – a hop-on-hop-off azt jelenti, hogy minden, kijelölt megállóban fel- és le lehet szállni, egy nap alatt akár többször is –, de végül decemberben a pályázatot eredménytelennek nyilvánították, arra hivatkozva, hogy az ajánlattevők túl kevés koncessziós díjat ajánlottak, amihez képest „rendkívüli mértékű extraprofitra” tettek volna szert.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán felhatalmazta Tarlós István főpolgármestert, hogy november végén együttműködési keretmegállapodást írjon alá az argentin főváros, Buenos Aires városvezetőjével. A képviselők egyhangúlag hagyták jóvá az erről szóló előterjesztést, amelyben emlékeztetnek, a megállapodás megkötésére a dél-amerikai fővárosban kerülhet sor, miután Buenos Aires főpolgármestere hivatalos látogatásra hívta Tarlós Istvánt. Az indítványban felidézik továbbá, hogy a közgyűlés előző ülésén döntött arról, hogy a két város közötti kulturális együttműködés erősítése érdekében Budapest Liszt Ferenc mellszobrát ajándékozza Buenos Airesnek. A városvezetés javaslatában hangsúlyozta, az új együttműködés semmilyen jogi vagy pénzügyi követeléssel nem jár, főbb területei közé pedig a kultúra mellett a városfejlesztés területén történő információcsere, továbbá a turizmus, a gasztronómia, a szociális lakhatás és a sport területei tartoznak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.