Pedagógusi bérek: Balog „viccesnek” találta a kritikát

Az indulatos miniszter elemében volt, bizottsági meghallgatásán odamondogatott az ellenzéki képviselőknek.

A kialakult helyzeten a pedagógusok feltehetően nem nevetnek. Bár a kormány évek óta a pedagógusbérek emelését ismételgeti – ami valóban megtörtént –, arról nem tesznek említést, hogy ezek minimálbérhez kötöttségét eltörölték, vagyis értékállóságuk nem garantált. Ugyanerre a problémára már a szakszervezetek mellett a Nemzeti Pedagógus Kar is felhívta a figyelmet, megkérve a kormányt, hogy őrizze meg a pedagógusi bérek értékállóságát. Sőt, a bizottsági ülésen Hoffmann Rózsa KDNP-s volt oktatási államtitkár is pedzegette a tanári bérek értékállandóságának kérdését. Bár Hoffmann először mondandóját azzal kezdte: elismerését fejezi ki a kormányzat munkájáért - „nem azért, mert egy ilyen műfajban egy kormánypárti képviselőtől ezt várják el, hanem mert az igazságérzetem is ezt kívánja” -, később viszont óvatosan megjegyezte: reméli, hogy a pedagógusbérek értékállandósága megmarad.

A miniszternek más hozzáintézett kérdésről is a vicc jutott eszébe. „Egy olyan rendszerben, ahol több mint 170 ezer pedagógus van, és hiányzik néhány száz pedagógus, pedagógushiányról beszélni a vicc kategóriájába tartozik” – mondta Balog. Úgy vélte, inkább a kistelepülések szakos ellátásáról érdemes beszélni, ott valóban van probléma, de szerinte a központosítás miatt ebben történt előrelépés az elmúlt években.

Balog a szocialista Kunhalmi Ágnes azon felvetésére is reagált, mely szerint sok pedagógus hagyta el a pályát. „Kunhalmi képviselő asszony ostobaságot beszél, mikor azt mondja, elmenekültek a rendszerből” – mondta, hozzátéve, hogy nem elmenekültek, hanem nyugdíjba mentek, de a pedagógusok létszáma összességében nőtt.

Az adok-kapokból a szocialista politikus is kivette a részét. Utalt arra a miniszter számára kellemetlen tényre, hogy Balog tavalyi meghallgatásán kiderült: nem tudta, hogy létezik funkcionális analfabetizmus, mert ő úgy gondolta, hogy ha valaki valamit el tud olvasni, azt meg is érti. Így Kunhalmi  szerdán azt mondta Balognak: rohamosan nő a funckionális analfabéták száma, „most már bizonyára ön is tudja, mit jelent ez”.

Balog később még azzal is visszavágott Kunhalminak, hogy „régi bűnnek hosszú az árnyéka”, mert korábban az MSZP zárt be több száz iskolát és bocsátott el 15 ezer tanárt. A miniszter végül azzal is odaszúrt Kunhalminak, hogy csak egyetlen dologban ért egyet vele 120 százalékig: nem szeretne az ő helyében lenni, és ő sem szeretne az ellenzéki képviselőjében.

Balog Zoltán egyébként önkritkát gyakorolva elismerte: a köznevelés központosítása „nagyon sok nehézséggel járt, voltak gyermekbetegségei, voltak hiányosságai, voltak benne talán olyan kerülőutak, amiket el lehetett volna kerülni”. Utóbbiakat szerinte annak függvényében érdemes szemlélni, hogy ilyen nagyságú strukturális átalakítás az elmúlt 30 évben nem volt Magyarországon.

A jobbikos Farkas Gergely hozzászólásában megdicsérte a fiatalok számára a nyelvvizsgát ingyenessé tevő intézkedéseket, de azért megjegyezte: ezt pártja már négy és fél éve kezdeményezte, amit Balog akkor még szakmaiatlannak tartott. A miniszter szerint viszont ő csak a konkrét javaslatot nem támogatta; „az komolytalan volt”, át kellett dolgozni, amihez szükség volt néhány évre. Farkas arról is kérdezte Balogot, hogy a diákhitellel kapcsolatos könnyítéseket miért csak a nőknek tették elérhetővé, miközben a férfiak is a családokhoz tartoznak. Balog erre úgy reagált: lehet ezt mondani, de mégiscsak bevezették a rendszert, és tartják magukat ahhoz, hogy egy anyára nagyobb teher hárul. Azzal kapcsolatban pedig, hogy 10 éve nem emelték a felsőoktatási ösztöndíjakat, úgy válaszolt: elhúzódó tárgyalássorozat áll ennek hátterében. Szerinte viszont a kormány „mentségére szolgál”, hogy az elmúlt 5 évben 9 milliárd forintnyi ösztöndíjat alapítottak pluszteljesítményhez kötődő tevékenységekre.

A minisztert Szabó Szabolcs, az Együtt független képviselője azért kritizálta, mert drágának találta a vizes vb-t. „Ha valaki a vizes vb költségvetését olyan pontosan meg tudja határozni, mint ön, akkor mindenre képes” – gúnyolta az ellenzéki képviselőt Balog. „Ön nyilván leült, elővett egy papírt, vagy valami digitális eszközt, és kiszámolta, és ezt így lazán közli velünk, hogy a harmadából is meg lehetett volna csinálni. Tehát olyan hülyék vagyunk, hogy nem hallgatunk Szabó képviselő úrra” – folytatta ingerült hangnemben a miniszter, hozzátéve, hogy amit a képviselő elmond, fontos ügyek is lehetnének, de olyan „komolytalanul és tudatlanul” adja elő, hogy arra nem lehet érdemben reagálni.

„Javaslom, hogy ne foglalják el a Budai Várat. Szulejmán a janicsárjait, maguk meg a pártkatonáikat küldik oda” – ezt már a szocialista Hiller István mondta Balognak, hangsúlyozva, hogy szét fogja verni a várnegyedet, ha több ezer minisztériumi munkatárs rohangál majd ott. Balog erre úgy válaszolt: Magyarország történelmi öröksége, hogy minisztériumok voltak a várban. „Számos ügyet úgy kell helyreállítanunk, hogy az lesz, ami volt korábban” – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: az UNESCO-világörökség megőrzésére oda fognak figyelni.

A minisztert tegnap többek közt az igazságügyi bizottság is meghallgatta, az erről készült beszámolónkat itt olvashatják.