„Pénzt hoztatok? Legközelebb csak pénzzel jöhettek be!”

Hét éve felújították a Bihari utcai bérházat, most elbontanák, mert életveszélyes. A lakók nem tudják, mi lesz velük.

„Megígérem, soha többé nem kell idejönnöd!” – ezzel nyugtatja kislányát Terézia, aki az önkormányzat által felkínált cserelakást mutatja meg lapunknak. A Szállás utcai ingatlanban lévő garzon a harmadik emeleten helyezkedik el. Miközben haladunk felfele, igyekszünk nem elesni a pozdorjaborítással lefedett lépcsőkön a teljes sötétben. „Azt mondták, van valahol villanykapcsoló is, de ezt még nem találtuk meg. Remélem, nem is fogjuk soha” – jelenti az anya, aki abban bízik, végül rendeződik a helyzetük, és nem kell oda költözniük. Az épület ugyanis kívül-belül romos, mindent elborít a szemét, az udvarban pedig dobozokból és bútorokból emelt valaki egy nagyobb halmot. Utunkra elkísért minket Tóth Balázs, az LMP helyi politikusa is, ám ő inkább lent vár ránk. Valakinek vigyázni kell az autóra.

A harmadik emeletre érve már zihál a kislány, az anyja nem sokkal korábban árulta el, hogy asztmás. „Háromhavonta viszem kontrollra, de sajnos refluxos is. Itt ha körbenéz, minden tiszta penész, érezni is lehet a dohos szagot” – mondja. A legnagyobb meglepetés akkor ér minket, amikor a kijelölt lakás elé érünk. A bejárati ajtó ugyanis üvegezett, ráadásul nem is füstüveg, hanem egy vékony, átlátszó üveg van az ajtóba építve. Így beláthatunk az egyébként rendezett, látszólag frissen festett, mintegy 30-35 négyzetméteres lakásba.

„Elképzelhető, hogy az ajtót kicserélnék egy biztonságosabbra, de attól még ez a lakás nem megfelelő sem egészségügyi, sem biztonsági szempontból” – hangsúlyozza valamivel később Tóth Balázs. A X. kerületi politikus szerint semmi esetre sem szabad ilyen helyre költöztetni a Bihari utcai lakókat. „Amikor először néztük meg a cserelakást, elénk állt egy idegen férfi, és azt kérdezte: »Pénzt hoztatok? Legközelebb csak pénzzel jöhettek be!«”

A politikus szerint érthetetlen, hogy hét évvel a renoválás után életveszélyessé nyilvánították a Bihari utcai ingatlant. „Hiába próbáltam kikérni a jegyzőtől, hogy mennyibe kerülne a folyosók felújítása, nem kaptam választ.” Pedig ott – éppen a 2006 és 2010 közötti rehabilitációs program miatt – normális lakásviszonyok jöttek létre, a lakók szeretnek ott lakni. A folyosókat viszont már alá kellett dúcolni, ettől remélik, hogy nem szakadnak le.

A jegyző Tóth Balázsnak küldött tájékoztatása szerint a felújítás során egyébként nem renoválták a folyosókat, csak a lakásokat. A programban azonban nemcsak felújítás szerepelt, a lakókat segítették, álláskeresési és egészségügyi tanácsokat is adtak nekik. Mindez összesen több mint 720 millió forintba került, ám miután elfogyott a pénz, magukra hagyták a lakókat.

„Pályázat útján nyertem el az önkormányzati lakást. Amikor beköltöztem, vállalnom kellett a felújítást, így összesen 500 ezer forintomba került, hogy itt lakjak” – mutatja már a Bihari utcai otthonát Terézia. A lakás teljesen rendezett, két és fél éve laknak benne, akkor festették ki, és kicserélték a parkettát is. Az önkormányzat májusi figyelmeztetése október 31-éig adott időt a kiköltözésre, ez természetesen nem történt meg, ugyanis Terézia nem tud hova menni a kislányával. „A tartalékunkat a felújításra költöttük, még kaucióra sem lenne pénzünk. Ráadásul még a nyolcadik kerületben is 80 ezernél kezdődnek az albérletek” – jegyzi meg. A házból a lakók elmondása szerint eddig egy súlyosan beteg asszony helyzete oldódott meg, ő ugyanis egy kifejezetten jó állapotú önkormányzati cserelakást kapott.

Tóth Balázs egyébként azt is hangsúlyozza, hogy az önkormányzatnak korlátozottak az anyagi lehetőségei, ezért is jelent problémát a Bihari utcaihoz hasonló esetek megoldása. Az LMP álláspontja szerint állami bérlakásalapot kellene létrehozni, amelyből finanszírozni lehetne a felmerülő költségeket. „Számításaink szerint évente 50 milliárd forintot kellene elkülöníteni erre a célra, ebből a pénzből orvosolni lehetne ezeket a gondokat” – mondja.

Bármilyen hihetetlen, Terézia még a szerencsésebb lakók közé tartozik, ő ugyanis kapott valamilyen cserelakás-ajánlatot. A Bihari utcai bérházban 93 egy- és kétszobás lakás van, sokan azonban jelentősebb tartozást halmoztak fel, így az önkormányzat a határozott idejű szerződés lejártakor nem köteles csereingatlant felajánlani. Terézia – „rendes lakóként” – kapott ajánlatot, de úgy döntött, nem fogadja el, inkább bíróságon harcol majd az igazáért. A lakók azt tervezik, hogy megpróbálnak kiállni egymásért, sőt az is felvetődött, hogy az önkormányzat előtt tüntetnek majd.

Lapunk megkérdezte a X. kerületi önkormányzat álláspontját is, választ azonban nem kapott. Szabó Krisztián jegyző ugyanakkor korábban arról tájékoztatta Tóth Balázst, hogy „a Bihari utca 8/C lakóházban határozott idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlőkkel az önkormányzat az ismételt bérbeadáskor féléves bérleti szerződést kötött”. Ekkor azt is jelezték nekik, hogy fél év múlva nem lesz lehetőség szerződéshosszabbításra. „Határozott idejű bérleti jogviszony lejártakor az önkormányzatnak nincs elhelyezési kötelezettsége. Ennek ellenére az önkormányzat azon idős, több gyermeket nevelő vagy súlyos beteg személyek részére, akik a kötelezettségeiket teljesítő, problémamentes bérlők voltak, a bérleti jogviszony lejártakor másik lakást ajánlott” – írta a jegyző. Szabó Krisztián azt is megjegyezte, hogy a felajánlott lehetőséggel „nem mindenki kívánt élni”. Azok a lakosok, akik felújítási kötelezettséggel kapták a lakást, és ennek eleget tettek, a helyi rendeletben leírtak szerinti kártérítést kapnak – tette hozzá.

A 2010-ben megválasztott új, fideszes kerületi vezetés egyébként feljelentést is tett hűtlen kezelés miatt a felújítás ügyében, de a rendőrség megszüntette a nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva. Akkor még nem volt látható gond a folyosókkal, akkoriban a vélt szabálytalan kifizetések miatt fordultak a hatóságokhoz. A rendőrség azt állapította meg, hogy ugyan a közbeszerzési törvény megsértésével kötötték meg vállalkozási szerződést, ez önmagában nem alkalmas bűncselekmény megállapítására, a kivitelező cég ugyanis a vállalt kötelezettségeinek jelentős részben eleget tett.