Negyvenmilliárd forinttal lehet drágább a metrófelújítás

Tarlós István: Az EU támogatja a 3-as metró felújításiköltség-növekedését, ha azt a kormány és a főváros finanszírozza.

Brüsszelben lényegében eldőlt, hogy a 3-as metró felújítására az eredeti 137,5 milliárd forintos beruházási keret helyett 172 milliárd fordítható – osztotta meg a hírt Tarlós István kormánypárti főpolgármester pénteki sajtótájékoztatóján. Elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az uniós projekteknél közreműködő tanácsadó szervezet is egyetértett abban, hogy az eredeti összegre ítélhető meg a százszázalékos EU-támogatás. A csaknem 40 milliárdos drágulás fedezetét viszont a magyar kormánynak és a fővárosnak kell előteremtenie.

Azt, hogy ezt a megoldást a kabinet támogatja-e vagy sem, még nem tudni, annyi bizonyos, hogy még idén júniusban a Fővárosi Közgyűlés a város tartalékaiból elkülönített egy 30 milliárdos keretet. Azt kizárólag arra költheti el a városvezetés, ha a kivitelezői költségek tovább drágulnak. Az idén nyárra derült ki ugyanis, hogy az 3-as metró infrastruktúra-felújításra kiírt négy közbeszerzési pályázaton a 137,5 milliárdos kerethez képest 27 százalékkal magasabb összegű ajánlatok érkeztek. Északon, Újpest és Angyalföld között azért kezdhették meg az állomások felújítását, mert arra, valamint az alagútépítési munkálatokra „csak” 15 százalékos volt a túllépés. A metróvonal déli és középső szakaszának pályázatait érvénytelenítették, és most Tarlós István közölte: jövő január közepére kiírják az új közbeszerzési pályázatokat, amelyek eredményét 2018 júniusában hirdethetik ki. Ezek alapján délen, a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest közötti szakaszon még jövő nyáron, míg a Lehel térnél kezdődő középső szakaszon 2019 őszén-telén kezdődhetnének meg a munkálatok. 

A főpolgármester megjegyezte, hogy azok, akik, most a részleges (húsz megállóból a meglévő kettő mellett további tíz helyen lesz lift) akadálymentesítésért bírálják a városvezetést, egy szót sem szóltak, amikor 2010 előtt a 2-es metró 11 állomásából csupán egyet tettek a mozgáskorlátozottak és babakocsisok számára használhatóvá. Ugyanakkor a Bálna ferencvárosi épületének tervezett eladásából származó bevétel egy részét erre költenék. Tarlós elárulta, a legalább 11 milliárdos vételárral kiírt értékesítési pályázaton egyébként egyedül a Magyar Nemzeti Bank indult. – Ha a kormány – ahogy korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta – legalább annyit vagy többet ígér, akár viheti is – fűzte hozzá Budapest vezetője, aki a közeljövőben találkozik is Lázárral. 

A római-parti mobilgát napirendről levett ügyével kapcsolatban Tarlós István ismertette, hogy milyen nagy szakmai viták lesznek. A csütörtöki fővárosi közmeghallgatáson bejelentett „tudós társaságban” részt vehet a Műegyetem három tanszéke, a tájépítészek képviselője és a Lányi-féle tanulmány egyik szerzője is. Februárig tartó megbeszéléseiken hallgatóságként jelen lehet a tiltakozók és a támogatók egy-egy képviselője is. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Csatornázási Művek megbízta a Mélyépterv Zrt.-t azzal, hogy még egy részletes, kimerítő összehasonlító szakvéleményt készítsen a Nánási út – Királyok útja nyomvonalra. Addig is megkezdődhet az Aranyhegyi-pataknál a védmű kiépítése, Pünkösdfürdőnél pedig a meglévő gát magasítása. A Barát-patak és a Duna torkolatánál lévő kritikus pontról viszont kiderült: az árvízvédelemért nem a főváros, hanem vélhetően Budakalász és Pomáz lesz felelős.

Tarlós István kiemelten foglalkozott a 2021-ig tervezett budapesti beruházásokkal, amelyeket ez a városvezetés mindenképpen elindítana. A már a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott projektek között szerepel a Lánchíd és a Váralagút felújítása, új elképzelés a BAH-csomópont felüljárójának rekonstrukciója, amelyet azonban össze kell hangolni az előbbivel és a metrófelújítással, mert akkor lenne csak igazán nagy közlekedési káosz. Szintén az elindított projektek között van a villamos- és trolibeszerzés, a rakparti aluljárók felújítása, valamint a belvárosi és a városligeti távfűtővezetékek átépítése.

Elzárás és melegedés

A főpolgármester szerint sokan panaszkodnak, hogy nincs rend az aluljárókban, mások pedig amiatt minősítik embertelennek a fővárost, hogy a hajléktalanok nem lakhatnak az aluljáróban. – Az ombudsman keresetére ugyan a Kúria részben megsemmisítette a helyzet kezelését célzó fővárosi rendelet egy részét, viszont továbbra is módjuk van megakadályozni, hogy használhatatlanok legyenek az aluljárók és a közterületek. A szabálysértési törvény szerint közérdekű munka szabható ki, ha pedig az eljárás alá vont személyt 6 hónapon belül már kétszer felelősségre vonták emiatt, elzárás is kiszabható – mondta Tarlós István, jelezve: megfontolják, hogy éljenek-e ezekkel a lehetőségekkel. Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti vezetője kiemelte: folyamatosan javul a hajléktalanellátás. Jelenleg 5500 jó minőségű ellátást és biztonságot nyújtó szálláshely van a fővárosban, amelyek kihasználtsága ezekben a napokban nem éri el a 80 százalékot. Fontos, hogy aki Budapesten segítségre szoruló hajléktalannal találkozik, éjjel-nappal hívhatja a Menhely Alapítvány 338-4186-os telefonszámát. (Sz. Zs.)