Egyelőre csak két csapat – az Élhető Erzsébetváros Facebook-csoport és a parlamentbe törekvő párt, a Momentum Mozgalom – folytat tényleges népszavazási kampányt a bulinegyedről. A Belső-Erzsébetváros vendéglátóhelyeinek éjféli zárásáról február 18-ra kitűzött Budapest VII. kerületi népszavazás hivatalos hirdetményét kedden tette közzé a választási iroda. Egyelőre úgy hallgat az első nyilatkozataik szerint legföljebb részvételre buzdító kampányt tervező kormányoldal, mint az ellenzéki pártok. A lakosság nevében fellépő és az igenekért harcba szálló civilekről, valamint a nemek mellett lándzsát törő politikusokról eddig csak annyi derült ki, hogy a bulinegyedet érintő problémáknak nemhogy a megoldásáról nincs közöttük egyetértés, de még a kiindulási helyzettel sem értenek egyet.
– Végzetes döntés volna az egész kerületre nézve az éjféli záróra – mondta a Magyar Nemzetnek Soproni Tamás. A Momentum alelnöke a múlt héten a Facebookon tette közzé, hogy miért is állnak ki a bulinegyedért. Ezek között szerepelt, hogy a szerintük a vállalkozói oldalt ellehetetlenítő igenek támogatása helyett olyan egyeztetések kezdődjenek a lakókkal, amelyek – osztrák és holland példák alapján – kompromisszummal záródhatnak. Felvetették, hogy a bulinegyed turizmusa az ország érdeke, és az ebből származó évente több mint hatmilliárdos állami és önkormányzati adóbevételből egyebek között nyílászárócsere-programot kellene indítani a hangszigetelés növelésére.
Minderre reagálva az Élhető Erzsébetváros nevében Bodó Zoltán a Soproni Tamást etikátlansággal, a helyi ismeretek hiányával vádoló közleményt adott ki. A civilek szerint ugyanis a Momentum a kerületiek ügyével szeretne nyilvánossághoz jutni. – Bécsben és több holland városban volt kompromisszum: kiköltöztették az éjfél után nyitva tartó klubokat a külvárosba. A turistacsalogató bulinegyed sugallata sem igaz, hiszen például a budapesti termálfürdők látogatottsága sokkal nagyobb, mint a bulinegyedé – hangsúlyozta Bodó. Hozzáfűzte: az életvitelszerűen itt lakók a turizmusból mit sem profitálnak, adóikból pedig a négyszeresére emelkedett takarítási költségeket kell kigazdálkodni. Tapasztalataik szerint a helyiek „profitja” a kocsik rendszeres megrongálása, a kirakatok betörése, a homlokzatok lerombolása és az utcák összemocskolása. Állítják azt is, hogy a nyílászárócserék nem oldanak meg semmit. Ugyanis a világörökségi területen a védett homlokzatok régi ablakait nem lehet jól szigetelő műanyag ablakokra cserélni, sőt klímaberendezéseket is tilos fölszerelni.
Bodó Zoltán szerint a médiában számtalan olyan hír jelent meg, hogy egy sikeres népszavazás jelentősen csökkentené az itteni lakások árát. – Ez is csak egy szűk érdekkör hamis propagandája; valójában a vendéglátóhelyek éjféli zárórája utat nyithatna a kerület revitalizációjának, s jelentős emelkedést hozhatna az ingatlanok értékében is – vélik a civilek, akik a jelenlegi helyzetből hasznot húzó ingatlanlobbit sejtik a cikkek mögött, és már nem szívesen vitáznának a szerintük etikátlan Momentummal sem.
Soproni viszont jelezte: továbbra is nyitottak az egyeztetésekre, különösen a februárra ígért, az egész budapesti éjszakai élet rendezését célzó javaslatukról.
