Magyarország tavalyi időjárásán is megfigyelhető a melegedés

A tavalyi lehet a 13. legmelegebb év 1901 óta.

A nyár folyamán három komoly hőségperiódust regisztráltak: június 22. és június 28., majd július 20. és július 23. között másodfokú, augusztus 1. és augusztus 6. között pedig harmadfokú hőségriasztást rendelt el az országos tiszti főorvos. A tavalyi nyár legalacsonyabb hőmérséklete: 2,6 fok volt, amelyet augusztus 24-én a Nógrád megyei Zabaron mértek, és ezzel megdőlt az aznapi abszolút minimum-hőmérséklet országos rekordja is. A nyár legmagasabb hőmérsékletét pedig Békéssámsonon rögzítették: augusztus 4-én 41,4 fokig melegedett a levegő.

Október végén egy markáns hidegfront vonult végig az országon, amely meglehetősen szeles és hűvös időt hozott. A Magyarországon Nárcisznak keresztelt vihar alig néhány óra alatt „átszáguldott az ország felett”, a legerősebb széllökések sokfelé meghaladták a 120 kilométer/órát: Siófokon 131,4 kilométer/órás szélsebességet is regisztráltak.

Az év vége is szokatlanul enyhén telt, a decemberi középhőmérséklet 2,3 fok volt.

Kitértek arra is, hogy országos átlagban csaknem 605 milliméter csapadék hullott tavaly, amely nagyjából megegyezik az 1981–2010-es átlaggal. Márciusban, augusztusban, júniusban, januárban és májusban is kevesebb csapadék hullott a szokásosnál, három hónap – szeptember, október, december – viszont jelentős csapadéktöbblettel zárt.

A tavasz kezdete meglehetősen száraz volt, és nyáron is folytatódott a csapadékhiány. Az ősz meghozta az esőt, és a jelentős csapadékhullásnak köszönhetően a normál több mint másfélszerese hullott, ezzel 2017 szeptembere volt a 11. legcsapadékosabb. Az eddigi előzetes adatok szerint az év utolsó hónapja is csapadékosan telt.

Múlt héten az Európai Unió Copernicus elnevezésű szolgálata arról számolt be, hogy a 2017-es év volt a Föld második legmelegebb éve.

Az adatok szerint 2017 átlaghőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál. Az eddigi második helyezett 2015 volt.

Az adatok összhangban állnak az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) novemberben kiadott előrejelzésével, amely szerint 2017 lesz a második vagy harmadik legmelegebb év. Mindez illeszkedve a hosszú távú tendenciába, amely az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok számlájára írható.

Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése az átlag alatt volt, különösen az év eleji és év végi hidegebb időszakban. „Ugyanekkor Dél-Európát hosszú szárazság sújtotta késő tavasztól az őszi hónapokig. Az aszály több területen vízhiányhoz vezetett, az Ibériai-félszigeten kiterjedt bozóttüzeket okozott” – írja a jelentés.

Mint tavaly megírtuk, a globális felmelegedés 2016-ban is világszerte éreztette hatásait, a szélsőséges időjárási jelenségek a vártnál jóval hamarabb és erőteljesebben csaptak le a Földre. Az El Nino jelenség felelős volt egy rövidebb monszunos évszakért Indiában, hozzájárult az Atlanti-óceánon a forgószeles időszak meggyengítéséhez, és korai téli viharokat okozott Észak-Európában; továbbra is a szén-dioxid-kibocsátás mértéke okozza a legnagyobb problémát. Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója akkor kiemelte: a 21. században tapasztalt rekordmeleg hőmérséklet egyedül az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozással magyarázható.

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban – közölte a Magyar Tudományos Akadémia(MTA).

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint jelenleg az emberiség kalóriaigényének körülbelül felét néhány gabonafajta biztosítja, amelyek közül kulcsszerepet játszik az árpa, a búza, a kukorica és a rozs. E növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, úgynevezett zöldforradalom során. Azonban – mint írják – a termésátlagok emelkedése a föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant vagy egyenesen csökkenést mutat.