Nem tudja megvédeni a kisebbségeket az EU?

Sorjáznak azok a komolyabb ügyek, amelyek egyértelműen jelzik, hogy Európa nem teljesít valami jól ezen a téren.

Az ukrán oktatási törvény, a román miniszterelnök székelyeket fenyegető megszólalása és a vajdasági egyetemisták hátrányos megkülönböztetése anyanyelvük miatt: három olyan ügy az elmúlt időszakból, ami egyértelműen jelzi, hogy Európa nem teljesít kiemelkedően a kisebbségi jogok védelmében. Legyen szó jelenlegi tagországokról, vagy a tagságra csak aspiráló nemzetekről, mindenképpen fontos gondolat, hogy az Európai Unióban a kisebbségi jogok nagyobb figyelmet kapjanak – különösen fontos ez a magyar népnek, melynek jelentős része kisebbségben él a környező országokban.

Éppen ezért nem volt meglepő, hogy a magyar Országgyűlés október végén egyhangú támogató határozatban üdvözölte az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) polgári bizottsága által az Európai Bizottsághoz benyújtott Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. Ennek célja, hogy javítsa a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, és erősítse az unió kulturális és nyelvi sokszínűségét. Sikere esetén létrejövő jogi aktusoknak „a regionális és kisebbségi nyelvek, az oktatás és a kultúra, a regionális politika, a részvétel, az egyenlőség, az audiovizuális és egyéb médiatartalom, illetve a regionális (állami) támogatás terén” kellene magukba foglalniuk szakpolitikai intézkedéseket.

Az egyhangú támogatást azonban nem sok tett követte: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözölte a lépést, a kormány pedig megbízta az üggyel a Rákóczi Szövetséget, amely nemzeti színű szórólapjain – a kormány szokásos retorikájához igazítva – „Brüsszelnek szóló petíció”-ként pozicionálta az aláírásgyűjtést. Ami nem halad jól: a határidő április harmadikán jár le, a Minority SafePack honlapján lévő számláló pedig alig pár százezer kiköltőnél jár. Ehhez képest 1 millió aláírásra lenne szükség legalább hét uniós országból. A támogató határozatot egy hazai párt részéről sem követte kifejezetten aktív kampány vagy standos kitelepülés.

Az ügy mögé decemberben egy újabb hazai szervezet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája állt be. A most induló kampányról szóló sajtótájékoztatójukon Gulyás Tibor elnök elmondta: több olyan – általunk feljebb említett – ügy kapcsán kezdtek akcióba az elmúlt időszakban, amelyek a határon túli magyarok, különösképpen a külhonban tanuló magyar diákok életét érintik. Ilyen vonalon tartják fontosnak a kezdeményezést, amellyel a határon túli diákszervezetek is foglalkoznak.

A most induló kampányt Veres Márton, a HÖOK külhoni kapcsolatokért felelős vezetője és kampánymenedzsere ismertette: ennek során saját hálózatuk mozgósításán túl az Educatio szakkiállításon, illetve 10-15 egyetemen igyekeznek majd aláírásra buzdítani a fiatalokat, és rajtuk keresztül a családokat. Eközben online kampánnyal is kiállnak az ügy fontossága mellett. Céljuk az, hogy 50 ezer aláírás összegyűjtésével járuljanak hozzá az ügy sikeréhez. A kampány szlogenje: „Mi vagyunk a millió!”

A sajtótájékoztatón a Kolozsvári Magyar Diákszövetség vezetője, Lőrincz István is részt vett. Kérdésünkre, hogy praktikus értelemben miben változtatna a határon túl élők életén a Minority Safepack, elmondta: az, ha komolyan vennék a kisebbségi jogokat Európában, talán megakadályozná az olyan verbális támadásokat, amilyet az azóta lemondott román miniszterelnök engedett meg magának. Veres Márton szerint a Minority SafePack alapvetően a „mínusz egyedik” lépés, ami lehetőséget teremt arra, hogy a kisebbségi jogokról komolyabb párbeszéd kezdődjön meg. Ezt a párbeszédet a HÖOK a szakkollégiumokban, szakmai rendezvényekkel, beszélgetésekkel is szeretné feléleszteni, mivel ők úgy tapasztalják, kevés szó esik a nemzetpolitikáról.

Ennek nyomán a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma szombaton úgy döntött, hogy támogatja a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. A Szakkollégiumi Mozgalom, a felvidéki Diákhálózat és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) felkérésére csatlakozik az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek kezdeményezéséhez. A szakkollégiumokat összekötő szervezetnek egyébként ez az első közös kiállása egy társadalmi ügy mellett. „A nemzeti és nyelvi kisebbségek helyzete az Európai Unióban a mai napig nem megoldott. Sok európai uniós állampolgárt a kulturális hovatartozása miatt ér hátrányos megkülönböztetés. Az EU tagállamai ezen nem tudtak változtatni, sőt több állam a mai napig maga is diszkriminatív hozzáállást mutat a nemzeti és nyelvi kisebbségeivel szemben” – indokolták a csatlakozást.

Megkerestük az európai polgári kezdeményezést elvben támogató pártokat is, kampányoltak-e az ügyben. Szávay István kérdéseinkre azt írta, hogy a Jobbik fontosnak tartja a kezdeményezést, és a rendelkezésükre álló kommunikációs csatornákon keresztül több alkalommal is kérték tagjaikat, valamint szimpatizánsaikat, hogy aláírásukkal támogassák Minority SafePack ügyét.

„Ellenzéki pártként azonban nagyon korlátozottak a lehetőségeink. Úgy véljük, hogy az aláírásgyűjtés sikeressége nagyban a Fidesz felelőssége, felháborítónak, hogy a különböző kormányzati kampányokra és Orbán Viktor nyugdíjasoknak és külhoniaknak szóló leveleire közpénzekből elszórt tízmilliárdokból nem jut ennek a nagyon fontos kezdeményezésnek a népszerűsítésére” – írta Szávay.

A Momentum is kiemelt helyen kezeli tavaly május óta a Minority SafePack ügyét. „Véleményünk szerint az online aláírásgyűjtés sokkal hatékonyabb, mint a papíralapú, ezért úgy döntöttünk, internetes aláírásra buzdítjuk szimpatizánsainkat. Mivel azonban digitális formában gyűjtjük az aláírásokat, nem tudjuk számszerűsíteni a hozzájárulásunkat. Honlapunkon és közösségi média felületeinken több cikkben és videós anyagban is foglalkoztunk a kezdeményezéssel, hogy minél több követőnkhöz eljuttassuk a Minority SafePack hírét” – közölte kérdésünkre a párt sajtóreferense.

„Egyértelmű és természetes, hogy az LMP támogatja a kezdeményezést, minden támogatónkat, minden állampolgárt erre biztatunk. Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje is aláírta november folyamán a Magyar Állandó Értekezlet ülésén. A párt tagjai leginkább elektronikus formában szignózták a javaslatot, eddig több száz aláírás jöhetett be az LMP szimpatizánsai részéről” – reagált a zöldpárt.

A Fidesz, a KDNP, az MSZP és a DK nem reagált megkeresésünkre az üggyel kapcsolatban.

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezést az Európai Unió bármely tizennyolc éven felüli állampolgára aláírhatja a Jogaink.hu felületén.