Pereskedhet az ellenzék a Fidesz-plakátok miatt, de sokra nem fog jutni

Hétköznapi értelemben lehet valami egyértelmű hazugság és lejáratás, de nem biztos, hogy jogi szempontból támadható.

Az tehát, hogy Soros György és az ellenzéki pártvezetők „együtt bontanák le a határzárat”, hétköznapi értelemben megbélyegző hazugság, legjobb esetben is hamis interpretáció, de jogi értelemben nehezen számonkérhető. Nem olyan egyértelmű tényállítás, mint például az, hogy „XY tegnap kidöntötte a szomszéd kerítésének oszlopát”, csak hipotetikus, feltételezi, hogy mit tennének a megnevezettek. Emiatt jogi értelemben a fideszes szlogen csupán politikai álláspont, amelyről – még ha durván bántó is – bíróság előtt meglehetősen nehéz lenne bizonyítani, hogy igaz vagy sem.

Ugyancsak nehéz lenne a képmás védelmére hivatkozniuk a plakátra tett pártelnököknek. A korábbi bírói döntések és alkotmánybírósági határozatok meglehetősen szűkre szabták a közszereplők mozgásterét ebben az ügyben. Emlékezetes, hogy 2013-ban és 2014-ben a Békemenetet szervező CÖF egy bohóccal, rabosított bűnözőként ábrázolta az ellenzék vezetőit, akik közül Mesterházy Attila korábbi MSZP-elnök perelt, de hiába: a Fővárosi Ítélőtábla úgy találta, hogy a plakátkampány nem sértette a személyiségi jogait, mert az csak „politikai szereplővel szemben kinyilvánított, képi formában megfogalmazott politikai véleménynyilvánítás”.

Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem erősen korlátozva van, pont a szólás- és sajtószabadság érdekében – vagyis azért, hogy lehessen bírálni és politikai vitát folytatni. Ennek korlátját legfeljebb – ahogy egy más, a rendőrök fotózásáról szóló ügyben az Alkotmánybíróság kimondta – „az emberi mivolt legbensőbb lényegét sértő közlések jelenthetik”.

Ez elsőre talán nehezen érthető, de vegyünk egy konkrét példát: 2014-ben a Negyedik Köztársaság Párt (4K!) készített egy reklámot, amelyben Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc hangján beszélő majmok szerepeltek. Ezt a XII. kerültei tévé nem adta le, és az ügy végül az Alkotmánybíróság elé került, amely úgy döntött, jogosan. „Az állattal való azonosítás mindenkor dehumanizálja az érintett személyt, és ez az adott esetben alkalmas lehet az emberi méltóság megsértésére” – mondta ki a határozat. Mivel a mostani Fidesz-plakát nem veszi el ilyen formában a pártelnökök emberi méltóságát, valószínűleg jogi értelemben nem támadható sikeresen.