Pereskedhet az ellenzék a Fidesz-plakátok miatt, de sokra nem fog jutni

Hétköznapi értelemben lehet valami egyértelmű hazugság és lejáratás, de nem biztos, hogy jogi szempontból támadható.

Bíróságon vesz elégtételt a Jobbik a Fidesz plakátjai miatt, amelyeken – más ellenzéki vezetők mellett – Vona Gábort, a párt elnökét Soros György társaságában, drótvágóval a kezében ábrázolja, utalva arra, hogy a kormánypárt szerint az ellenzékiek mind lebontanák a rendszer egyik szimbólumává lett déli határkerítést.

„Orbán Viktort a kerítés sem állíthatja meg abban, hogy tömegével, folyamatosan és titokban engedje be migránsok ezreit” – írta szerdai közleményében a Jobbik. A párt bírósághoz fordul „az újabb fideszes kamukampány miatt”.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke – a plakáton Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje szerepel – a Magyar Nemzetnek azt mondta: az ő jogászaik is vizsgálják, van-e lehetőség jogi útra terelni az ügyet, de ő szkeptikus, hiszen nem sokat érnek azzal, ha egy bíróság két év múlva kimondja, törvénytelen volt a Fidesz kampánya. Ha megkezdődik a hivatalos kampányidőszak, a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) is fordulhatnak, de a Patyi András vezette testület korábban is bizonyította, hogy elfogult a kormánypártokkal – mondta. „Igazából csak a magyar nép bölcsességében bízhatunk, hogy nem dől be a propagandának” – jelentette ki Hadházy.

„Különösen felháborítónak tartom, hogy olyan ronda kockás inget raktak Photoshoppal a fejem alá, amelyet soha fel nem vennék” – fogalmazott szerdán újságírók előtt Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, igyekezve elviccelni a helyzetet. A Magyar Nemzet kérdésére a Párbeszéd azt közölte, jelöltjük nem kíván pert indítani a Fidesz lejárató plakátjai miatt.

Az ellenzéki pártok nincsenek is könnyű helyzetben, ha szembe akarnak szállni a kormánypárti propagandával. Perelni vagy kifogást tenni lehet, de a hatályos jog és a kialakult gyakorlat egyaránt azt mutatja, hogy nem sok esélyük van. Sem akkor, ha a hamis tényállításra hivatkoznak, sem akkor, ha a képmás védelmére próbálnak hivatkozni. A politikai támadás ellen legfeljebb politikai eszközökkel tudnak védekezni.

Az NVB csak a hivatalos kampányidőszakban – amely február 17-én kezdődik – hajlandó a plakátok kérdésével foglalkozni, ez legutóbb 2016-ban, a kvótanépszavazás előtt derült ki, amikor a szocialisták panaszt tettek a „Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni” szlogennel futó kormányzati hirdetések miatt. Amikor pedig érdemben vizsgálta, elutasította a panaszt, és ezt a Kúria is helybenhagyta. A legfelső bírói fórum szerint ugyanis egy kampányszlogenről nem lehet úgy eldönteni, igaz-e, mint egy „objektív tényeken alapuló információról”.

Az tehát, hogy Soros György és az ellenzéki pártvezetők „együtt bontanák le a határzárat”, hétköznapi értelemben megbélyegző hazugság, legjobb esetben is hamis interpretáció, de jogi értelemben nehezen számonkérhető. Nem olyan egyértelmű tényállítás, mint például az, hogy „XY tegnap kidöntötte a szomszéd kerítésének oszlopát”, csak hipotetikus, feltételezi, hogy mit tennének a megnevezettek. Emiatt jogi értelemben a fideszes szlogen csupán politikai álláspont, amelyről – még ha durván bántó is – bíróság előtt meglehetősen nehéz lenne bizonyítani, hogy igaz vagy sem.

Ugyancsak nehéz lenne a képmás védelmére hivatkozniuk a plakátra tett pártelnököknek. A korábbi bírói döntések és alkotmánybírósági határozatok meglehetősen szűkre szabták a közszereplők mozgásterét ebben az ügyben. Emlékezetes, hogy 2013-ban és 2014-ben a Békemenetet szervező CÖF egy bohóccal, rabosított bűnözőként ábrázolta az ellenzék vezetőit, akik közül Mesterházy Attila korábbi MSZP-elnök perelt, de hiába: a Fővárosi Ítélőtábla úgy találta, hogy a plakátkampány nem sértette a személyiségi jogait, mert az csak „politikai szereplővel szemben kinyilvánított, képi formában megfogalmazott politikai véleménynyilvánítás”.

Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem erősen korlátozva van, pont a szólás- és sajtószabadság érdekében – vagyis azért, hogy lehessen bírálni és politikai vitát folytatni. Ennek korlátját legfeljebb – ahogy egy más, a rendőrök fotózásáról szóló ügyben az Alkotmánybíróság kimondta – „az emberi mivolt legbensőbb lényegét sértő közlések jelenthetik”.

Ez elsőre talán nehezen érthető, de vegyünk egy konkrét példát: 2014-ben a Negyedik Köztársaság Párt (4K!) készített egy reklámot, amelyben Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc hangján beszélő majmok szerepeltek. Ezt a XII. kerültei tévé nem adta le, és az ügy végül az Alkotmánybíróság elé került, amely úgy döntött, jogosan. „Az állattal való azonosítás mindenkor dehumanizálja az érintett személyt, és ez az adott esetben alkalmas lehet az emberi méltóság megsértésére” – mondta ki a határozat. Mivel a mostani Fidesz-plakát nem veszi el ilyen formában a pártelnökök emberi méltóságát, valószínűleg jogi értelemben nem támadható sikeresen.