Az tehát, hogy Soros György és az ellenzéki pártvezetők „együtt bontanák le a határzárat”, hétköznapi értelemben megbélyegző hazugság, legjobb esetben is hamis interpretáció, de jogi értelemben nehezen számonkérhető. Nem olyan egyértelmű tényállítás, mint például az, hogy „XY tegnap kidöntötte a szomszéd kerítésének oszlopát”, csak hipotetikus, feltételezi, hogy mit tennének a megnevezettek. Emiatt jogi értelemben a fideszes szlogen csupán politikai álláspont, amelyről – még ha durván bántó is – bíróság előtt meglehetősen nehéz lenne bizonyítani, hogy igaz vagy sem.
Ugyancsak nehéz lenne a képmás védelmére hivatkozniuk a plakátra tett pártelnököknek. A korábbi bírói döntések és alkotmánybírósági határozatok meglehetősen szűkre szabták a közszereplők mozgásterét ebben az ügyben. Emlékezetes, hogy 2013-ban és 2014-ben a Békemenetet szervező CÖF egy bohóccal, rabosított bűnözőként ábrázolta az ellenzék vezetőit, akik közül Mesterházy Attila korábbi MSZP-elnök perelt, de hiába: a Fővárosi Ítélőtábla úgy találta, hogy a plakátkampány nem sértette a személyiségi jogait, mert az csak „politikai szereplővel szemben kinyilvánított, képi formában megfogalmazott politikai véleménynyilvánítás”.
Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem erősen korlátozva van, pont a szólás- és sajtószabadság érdekében – vagyis azért, hogy lehessen bírálni és politikai vitát folytatni. Ennek korlátját legfeljebb – ahogy egy más, a rendőrök fotózásáról szóló ügyben az Alkotmánybíróság kimondta – „az emberi mivolt legbensőbb lényegét sértő közlések jelenthetik”.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!