Első fokon elvesztette az Orbán Viktor ellen indított személyiségi jogi perét Hadházy Ákos. Az LMP társelnöke azért adott be keresetet, mert egy parlamenti vitában a kormányfő azzal gyanúsítgatta, hogy felszólalásával egy cég érdekeit védte, és hogy pénzt fogadhatott el érte.
Hadházy még tavaly egy lélegeztetőgépekre kiírt tender kapcsán fordult a miniszterelnökhöz az azonnali kérdések órájában azzal, hogy szabálytalanul bukott-e a pályázaton a General Electric. Orbán erre úgy reagált, hogy az ellenzéki politikus egy folyamatban lévő közbeszerzési eljárásba próbál a multi érdekében beavatkozni, és hozzátette, régóta ül a parlamentben, de ennél korruptabb ügyet még nem látott.
„Mennyi pénzt kapott ezért?” – kérdezte a miniszterelnök.
A LMP-s képviselő szerint a kormányfő megsértette a személyiségi jogait, amennyiben a becsület csorbítására alkalmas, valótlan tényállítást fogalmazott meg vele szemben, konkrét bizonyosságként láttatva azt, hogy ő kenőpénzt kapott. Keresetét erre alapozta.
Orbán Viktor nem jelent meg a pénteki tárgyaláson, de jogi képviselője, Bajkai István kifejtette, a kifogásolt mondatok álláspontjuk szerint már nyelvtanilag sem felelnek meg a tényállítás kritériumainak, véleményközlésnek minősülnek, s mint ilyenek a véleménynyilvánítás szabadsága körébe esnek. Annál inkább – érvelt az ügyvéd –, mert „a politikai viták legfontosabb fórumán, a parlamentben” lefolytatott, közéleti szereplők közötti vitáról van szó.
Utóbbit a felperesi oldal sem tagadta, ám ragaszkodott ahhoz, hogy tényállításként kell megítélni a miniszterelnök szavait. Márpedig
a véleménynyilvánítás szabadsága a valótlan tényállításra nem terjed ki
– hangzott el. Hadházy kiemelte, Orbán Viktor már akkor sem mondott igazat, amikor azt állította, hogy folyamatban lévő közbeszerzést érint a parlamenti kérdezz-felelek, ugyanis addigra a pályázati eljárás lezárult.
A felperes ügyvédje előadta: a véleménynyilvánításnak fontos eleme, hogy legyen legalább egy „vékony ténybeli alap”, amelyből az adott következtetés észszerűen levonható, de itt ilyen fel sem merült. Elmondta, az vélemény lenne, ha Orbán csak simán korruptnak nevezte volna Hadházyt, de hogy konkrét pénzátvételt sejtetett, az nem. Szabó Csilla bírónő e ponton közbeszólt:
– Akkor miért szerepel a keresetében az is, hogy a kifogásolt állítások korruptnak állítják be az ügyfelét, ha ezt csak véleménynek tartja?
Az ügyvéd erre visszavonta keresetéből az erre vonatkozó félmondatot. Szabó Csilla néhány perc múlva meghozta az ítéletet, amely elutasította Hadházy keresetét, indokaiban pedig az alperesi érveket osztotta.
Egy miniszterelnök és egy képviselő közötti vitában a véleménynyilvánítási szabadság a lehető legszélesebb
– szögezte le a bíró, hozzáfűzve, hogy az Orbán Viktor által elmondottak semmi konkrétumot nem tartalmaztak pénzátadásról.
Hadházy Ákos a tárgyalás után közölte, fellebbeznek, Orbán Viktort pedig gyávának tartja, amiért úgy próbálta őt megvesztegetett politikusként beállítani, hogy akijelentéseit meg sem próbálta akár csak közvetett bizonyítékokkal igazolni.
