Napilap méretű lesz a szavazólap – elözönlik az országot a kamupártok

Két választókerületben is tízre nőtt a jelöltek száma, és hol van még a vége? Régi ismerősök is újra próbálkoznak, a tét több száz millió forint.

Még közel egy hetük van az egyéni képviselőjelölteknek, hogy leadják az induláshoz szükséges legalább 500 aláírást – a határidő március 5-én, hétfőn jár le –, de már látszik, hogy egyes körzetekben nagyon sokan próbálkoznak, ami előrevetíti, hogy ismét napilapméretű szavazólapokra számíthatunk április 8-án.

Kedd reggeli állás szerint a legtöbben a budapesti 17. számú választókerületben (Csepel és Soroksár) és a Borsod megyei 3-asban (Ózd) adták le ajánlóíveiket, szám szerint tízen-tízen. Még nem mindenkit vettek nyilvántartásba, vagyis van, ahol még ellenőrzik az ajánlásokat, de várhatóan ennél jóval többen lesznek majd az ajánlási időszak végére. Csepelen például nem kevesebb, mint 46 jelölt vette fel az ajánlóíveket, vagyis próbálkozik azzal, hogy elinduljon a választáson.

A csepeli-soroksári körzetben a következő jelöltek adták már le az ajánlásokat:

Ózdon is hasonló a felhozatal: 

Már korábban lehetett sejteni, hogy nagyon sok párt próbálkozik majd (103 szervezet jelentkezett be jelölőszervezetként), aminek az oka a könnyebb indulásban (2014 óta nincs ajánlószelvény, vagyis kopogtatócédula), illetve az állami kampánytámogatásban lehet. Ha egy párt képes 27 egyéni jelöltet állítani – megfelelő területi elosztásban –, országos listát is állíthat, amihez százmillió forintos nagyságrendben jár támogatás. Ezzel ugyan elvileg el kell számolni, sőt, már vissza is kell fizetni, ha nem érik el az egy százalékot, de a négy évvel ezelőtti tapasztalatok azt mutatják, hogy nehéz behajtani a pénzt.

Az ismert, parlamenti pártokon kívüli világban a legtöbb jelöltet a Horváth Aladár-féle Magyarországi Cigánypárt (MCP) állította, keddi állás szerint 21-et, vagyis már nincs messze az országoslista-állítástól. Ez a párt már 2014-ben is indult, sőt, a gyanú szerint ők szervezték az ajánlóívek cserélgetését és az adatok átmásolását, hogy meglegyen a kellő számú ajánlás. Az ügyben a rendőrség is nyomozott, de végül nem gyanúsítottak meg senkit. 

Szintén ismerős lehet négy évvel ezelőttről a Szepessy Zsolt-féle Összefogás párt, amelynek már tíz jelöltje van. Érdekes jelenségnek tűnik még a mosolygós smiley induló Közös Nevező 208, amelynek már 13 jelöltje adta le az íveket, vagy a Szegény Emberek Magyarországért (SZEM) párt, amely már négy éve is el akart indulni, de akkor még elutasították a nyilvántartásba vételét. Most viszont már 9 jelöltjük is leadta az ajánlóíveket. 

Nem állíthatjuk, hogy minden újonnan alakuló párt csak az állami kampánytámogatásra utazik, de feltételezhetjük, hogy vannak köztük úgynevezett kamupártok. 27 jelölttel ugyanis már országos listát lehet állítani, így pedig 149,25 millió, de 106 egyéni jelölt esetén akár 597 millió forintnyi kampánytámogatást is lehet kapni – plusz az egyéni jelöltek egy-egy milliója. 2014-ben a 14 parlamentbe be nem jutó párt összesen 3,4 milliárd forintot kapott.

A kamupártokkal csak az egyik gond, hogy konkrétan lopják a közpénzt. A másik, hogy aláássák a politikai rendszerbe vetett amúgy sem túl izmos bizalmat, illetve torzítják a választási eredményt: ha túl sok párt van a szavazólapon, egyes szavazók eltévedhetnek, különösen, ha szándékosan megtévesztő a párt neve. A tizennégy, 1 százalékot sem elérő pártlistára 2014-ben összesen kicsit több mint 182 ezer ember szavazott, vagyis mindössze az összes listás szavazat 3,6 százalékát szerezték meg, de egy kiélezettebb helyzetben ez is döntő lehet.